0:00 családi háttér, édesapja földművelő gazda volt, édesanyja is a földdel foglalkozott 1:15 a nagyapja az első világháborúban esett el, ezért édesanyja félárván nőtt föl 2:56 az iskoláira emlékezik vissza, az órákon esett szó Trianonról is 5:20 a tanulmányait már a háború idején folytatta, egy idő után a diákvonatok megszűntek, így gyalog jártak iskolába 7:03 látják bevonulni a német katonákat 9:04 mesél az orosz megszállásról, csendben vonultak be a településre, kitűzték a fehér zászlót a faluban, a bajt azonban a rablócsapatok okozták, rekvirálták az állatokat, a gabonát, és a zsírt, részegeskedtek, a lányokat pedig el kellett dugni a katonák elől 15:27 az újrakezdés nagyon nehéz volt, mivel mindent elvittek, nem volt mivel vetni, 17:15 az államosítás során elvették tőlük a földet, be kellett adni a termelőszövetkezetbe, volt akiket csak erőszakkal tudtak rávenni a csatlakozásra, a kárpótlás során visszakapta a földeket 20:00 kötelező beszolgáltatás volt, padlássöpréseket tartottak 22:12 1956-ban a falubeli eseményekben részt vett, mert mindenkinek elege volt a Rákosi-rendszerből 24:11 a forradalom után volt megtorlás, bár nem olyan mértékben, mint máshol 26:58 a háztáji részben pótolta a termelőszövetkezetbe bevitt földeket 28:32 a rendszerváltoztatás egy felszabadulást jelentett, kivették a földjeiket a TSZ-ből

Az interjúalany először édesapjáról beszél, aki böszörményi középparaszti család egyetlen tanult tagja volt. Édesanyja bankban dolgozott, majd házassága után lemondott az állásáról. Nagyapja ismerte Jászai Marit, és felmerült egy időre, hogy színész legyen (0:24). Mesél gimnáziumi éveiről, jellemzi a nyilvános és magántanulók, valamint a lánytanulók helyzetét (4:00). Tanítóképzőt végzett, így 19 évesen már tanított. A Rákosi-rendszerben az iskolarendszer átalakításakor lett tanár, amikor annyira kellett a képzett pedagógus, hogy nem számított osztályidegensége (15:20). 1950-ben tanyasi iskolába került. Szól a munkavállalók, tanulók származás szerinti osztályozásáról (18:38). Részletesen beszél a tanyasi tanítók feladatairól (19:45). Szól arról, hogyan végezte el az egri főiskolát, és miként államvizsgázott 1956 októberében (25:32). 1956. október 23-án Budapesten tartózkodott, ahol este még böszörményi társaságával szórakoztak. Feleleveníti továbbá a Rákosi-rendszer szörnyűségeit (28:16). November 4-én hajnalban hallotta Nagy Imre rádióbeszédét (30:36). Nyugdíjba vonuláskor egy párttitkárral való konfliktusa miatt csak a minisztériumban tett panasza után kapta meg a szolgálati emlékérmet (32:04). Ezzel kapcsolatban elemzi a Kádár-korszak változását 1957 és 1982 között.

Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a leventemozgalomról. Ezt követően beszél II. világháborús katonai szolgálatáról és elmeséli, hogy hogyan esett szovjet hadifogságba. Bemutatja hadifogságának mindennapjait, ottani életkörülményeiket, az általuk végzett munkát. Elmondja, hogy milyen körülmények között jutott haza, mi fogadta itthon és hogyan hatott rá és családjára a mezőgazdaság átalakítása. 0:22--fiatalkora, iskolák; 1:8--katonaság, katonai szolgálata, hogyan került hadifogságba, milyen volt a hadifogság; 5:30--hogyan jutottak haza; 7:0--hogyan élte meg a katonáskodást és a fogságot, milyen volt az út hazafelé; 9:24--a hazaérkezés, beilleszkedés a fogság után; 10:22--milyen volt a háború utáni élet Magyarországon; 11:39--a TSZ-ek megalapítása; 12:35--milyen volt egy nap a hadifogságban, milyen munkát végeztek, mit ettek; 16:45--milyen volt a szálláshelyük, kapcsolatuk a helyi lakosokkal; 20:25--családja, milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban; 22:33--a levente mozgalom; 23:34--ismerősei a fogságban; 24:34--a Rákosi-korszak, beszolgáltatás; 27:10--lakhelye, hogyan tudtak megélni a beszolgáltatások idején, milyen módon próbálták meg kicselezni a beszolgáltatásokat; 29:49--milyen szállásuk volt a fogságban, hogyan pótolják ki saját főztjeikkel az étrendjüket, milyen ruhát kaptak; 31:50--milyen fegyvereik voltak a honvédségnél, milyen csatákba vettek részt; 36:6--milyen mukát végzett hazatérése után