Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
katonaság
Rákosi-korszak
leventemozgalom
hadifogság
Horthy Miklós

Három év szovjet hadifogságban

3211 megtekintés

Hossz: 00:37:36
Leírás: Az interjúalany mesél fiatalkoráról, iskoláiról és a leventemozgalomról. Ezt követően beszél II. világháborús katonai szolgálatáról és elmeséli, hogy hogyan esett szovjet hadifogságba. Bemutatja hadifogságának mindennapjait, ottani életkörülményeiket, az általuk végzett munkát. Elmondja, hogy milyen körülmények között jutott haza, mi fogadta itthon és hogyan hatott rá és családjára a mezőgazdaság átalakítása. 0:22--fiatalkora, iskolák; 1:8--katonaság, katonai szolgálata, hogyan került hadifogságba, milyen volt a hadifogság; 5:30--hogyan jutottak haza; 7:0--hogyan élte meg a katonáskodást és a fogságot, milyen volt az út hazafelé; 9:24--a hazaérkezés, beilleszkedés a fogság után; 10:22--milyen volt a háború utáni élet Magyarországon; 11:39--a TSZ-ek megalapítása; 12:35--milyen volt egy nap a hadifogságban, milyen munkát végeztek, mit ettek; 16:45--milyen volt a szálláshelyük, kapcsolatuk a helyi lakosokkal; 20:25--családja, milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban; 22:33--a levente mozgalom; 23:34--ismerősei a fogságban; 24:34--a Rákosi-korszak, beszolgáltatás; 27:10--lakhelye, hogyan tudtak megélni a beszolgáltatások idején, milyen módon próbálták meg kicselezni a beszolgáltatásokat; 29:49--milyen szállásuk volt a fogságban, hogyan pótolják ki saját főztjeikkel az étrendjüket, milyen ruhát kaptak; 31:50--milyen fegyvereik voltak a honvédségnél, milyen csatákba vettek részt; 36:6--milyen mukát végzett hazatérése után
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kovács Ferenc
Interjúalany lakhelye: Pördefölde
Interjúalany született: Pördefölde, 1920
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Felvétel helyszíne: Pördefölde

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról (0:08), majd rátér katonai szolgálatára, amit 1943-ban kezdett meg, és ahol tisztiszolga volt (1:10). Szól a frontra vonulásról, a pályaudvaron való búcsúzkodásról (3:00). Szól arról, hogy mikor kiértek orosz földre, még látták a visszatérő hadirokkantakat (6:10). Beszél az ottani viszonyokról, ütközetről, visszavonulásról és fogságba esésről (7:30). Szól arról, hogy a harc hevében elbúcsúzott tőle a századosa (9:30). Beszél a nagy gyűjtőtáborról és az elszállításról (12:15), majd a tábori életről, a betonon alvásról, a hidegről, a fejadagról és az éhezésről (14:15). Szól a politikai tisztek szerepéről és a hazatérés dátumát illető állandó ködösítést (16:30). Szól a kegyetlen lágerparancsnok leváltásáról és a körülmények ezt követő javulásáról (19:15). Arról is beszél, hogyan ürült ki a tábor a negyvenes évek végén és hogyan aludtak (20:30). Végül hazatéréséről és elhelyezkedéséről szól (22:30).
Interjúalany: Koch Antal
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél születéséről és középparaszti származásáról (0:15), majd rátér annak felelevenítésére, amikor édesapját a rendőrség a falhoz állította és zaklatta a beszolgáltatás miatt (2:15). Szól az orosz katonák háborús átvonulásáról és a szokásaikról (4:50), majd a háború után a cserekereskedelem feléledéséről és arról, hogy az orosz katonák a frissen cserélt új ruháját is elrabolták (6:40). Hozzáteszi, hogyha nem lett volna vásárlóerő, a nép nem vette volna meg az árut, akkor az oroszok nem raboltak volna (9:30). Említi az 1956-os forradalmat (12:10), majd a Kádár-korszak jobb életkörülményeit, és feleleveníti a hagyományos étkezéseket, piacolásokat, valamint szól házasságáról (13:30). Beszél arról, hogyan és kiket telepítettek ki Sándorfalváról a hortobágyra (15:50), majd megemlíti a Pallavicini gróf korábbi földosztását (17:52). Szól az erőszakos TSZ-esítésről, illetve a később javuló körülményekről, a háztájiról (19:58). Szól a mindennapi életről a Kádár-korszakban (24:00), majd a TSZ-beli munkáról és a nyugdíjról (27:00). Visszatér édesapja világháborús sebesülésére (30:00), majd a tűzőrség helyi szokásáról szól (31:30). Visszatér az 1950-es évekre és leírja, hogy miként vitték el az ávósok a kulákokat (33:00), illetve beszél a feketevágásokról (36:20).
Interjúalany: Tóth Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 24.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany részletesen beszél II. világháborús emlékeiről, a kettős megszállás következményeiről (1:30). Később elhelyezkedéséről és a munkaviszonyokról beszél, kitérve az életviszonyok és a lakás kérdésére az ötvenes években (9:47). A szocialista munkáról, a kitüntetések, brigádok, párttagság rendszeréről hosszan beszél (21:40). Az 1956-os forradalomról is hangsúlyosan szól, kitérve a családját is érintő megtorlásokra (27:13).
Interjúalany: Honti Gyuláné
Felvétel időpontja: 2010. november 01.