Interjú
Gyűjteményhez ad
Ebedről Ágfalvára – kitelepítve Csehszlovákiából
2446 megtekintés
Hossz: 00:28:00
Leírás:
Az interjúalany beszél arról, hogyan tért vissza a Felvidék egy része az első bécsi döntés után. Elmondja a kivonuló csehszlovák katonaság atrocitásait, Horthy bevonulását fehér lovon. (03:20) Beszél II. világháborús emlékeiről, a felvidéki harcokról, az orosz megszállásról. (08:40) Elmondja, hogy a teljesen magyar lakta területet hogyan zúzták szét a csehszlovák-magyar lakosságcserével és a reszlovakizációval. Az interjúalanyt és családját is áttelepítették Ebedről Ágfalvára. (16:42) Az áttelepítéskor a "fehér papírosok" hozhatták minden ingó vagyonukat, a "piros papírosok" csak 50 kilogrammnyit. Marhavagonokban szállították a kitelepített magyarokat. (21:38) Elmondja milyen rossz volt a magyarországi ház állapota, ahova beköltöztették, milyenek voltak a körülmények. Elmondja milyen volt az áttelepített magyarok és a Magyarországon maradt svábok viszonya. Viszonylag rövid idő alatt sikerült beilleszkednie (28:28) Elmondja, hogyan élte át az 50:es éveket: katona, gazdálkodó volt és egy évig TSZ elnök majd tehenész. Beszél arról, hogy az ÁVH milyen tetteket hajtott végre a faluban. Az 1956-os forradalomban a falu lakossága aktívan nem vett részt, később kötelezték őket, hogy belépjenek a pártba. A nehéz idők ellenére a család meg tudta őrizni vallásosságát. (32:58)
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Sánta Ferenc
Interjúalany lakhelye:
Ágfalva
Interjúalany született:
,
1931
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2010. november 16.
Felvétel helyszíne:
Ágfalva
Interjút készítette:
Széchenyi István Gimnázium, Sopron
Kapcsolódó interjúk
"Kossuth Lajos azt üzente"- Egy oszályidegen visszaemlékezése
Hossz: 00:45:00
0:00 bemutatkozás, osztályidegen volt, nem tették lehetővé számára a továbbtanulást, villanyszerelő segédmunkásként helyezkedett el
4:17 családi háttér
9:30 a levéltári kutatásokat nem akadályozták, azt szabadon csinálhatta a Kádár-rendszerben
10:21 a háborús időket idézi fel, de szerencséjükre a front hamar áthaladt rajtuk
11:38 háromszor küldték el különböző középiskolákból
16:11 besorozták katonának, de csak munkaszolgálatra, ahol három évet töltött, bányában dolgoztak ezen idő alatt
20:28 Maléter Pál volt a főparancsnoka, nem találkozott vele sokszor, felidézi a vele kapcsolatos emlékeit
24:07 1956-ban még levezényelték őket a bányába október 25.-én, de akkor már nem nagyon dolgozott senki, a tüntetőkre is lövetett volna a parancsnok, de nem teljesítették a parancsát; a pécsi egyetemisták elfoglalták a laktanyát,
29:00 mikor bekövetkezett az invázió, mindenkit hazaküldtek, ő is akkor került haza
34:09 a munkahelyi szabadságokról beszél, a munkahelye révén járt külföldön is
39:12 a hetvenes évek közepéig megfigyelték, de utána ezek a dolgok eltűntek az életéből
39:35 a rendszerváltoztatás után két évvel megszűnt a munkahelye
43:25 a szocialista rendszerben ugyan nem volt munkanélküliség, de az emberi szabadság durva megsértésére alapult
Interjúalany: Csertán Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 26.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Magyarnak maradni minden körülmények között
Hossz: 00:31:00
Tárgy:
Át- és kitelepítések
A Gömör megyei (Felvidék) születésű riportalany beszél családjáról, neveltetéséről, a magyar identitás megőrzéséről. (-5:30) Kitér a losonci gimnázium egy osztályának katonai szolgálatára 1944-ben. (-7.23) Elmondja, hogyan élte át felvidéki szülőfaluja a román megszállást 1944 végén. (-9:51) Felidéz a korban ismert néhány dalt, verset. (-11:21) Beszél a magyar rendezvényekről 1945-ig. (-13:10) Elmondja, hogyan indult meg az oktatás a háború után. (-14:12) Rátér a cseh területekre történő kitelepítésre. (-16:37) Beszél a szülőföldjén élő magyarok életéről, összetartozásáról (könyvek, mise) (-20:00) és a reszlovakizációról (-21:48). Beszél részvételéről a háború utáni cserekereskedelemben és a szlovák-magyar viszonyról szülőfalujában. (-26.20) Kitér a továbbtanulás nehézségeire. (-27.37) Végül beszél a család anyagi veszteségeiről, amit a ki-/áttelepítés miatt szenvedtek el. (-31:50)
Interjúalany: Szókisboris Béla
Felvétel időpontja: 2011. március 21.
Készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs
Interjú Hajdú Jánossal
Hossz: 00:29:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúról, a német megszállásról a zsidók deportálásáról, illetve bátyjai hadifogságáról. Beszél az 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményeiről és a disszidálásról
0:20--emlékei a II. világháborúról, a német megszállásról, a zsidók deportálásáról;
12:20--bátyai hadifogsága, az első hírek a németek vereségeiről;
14:40--emlékei 1956-ról, a Köztársaság téri eseményekről, a karhatalom elleni fellépésekről;
21:40--emlékei a Mezőgazdasági minisztérium előtti eseményekről, hogyan hívja be Kádár János az orosz csapatokat, milyen volt az ellenállás vidéken, disszidálás
Interjúalany: Hajdú János
Felvétel időpontja: 2011. március 14.
