0:00 családi háttér, édesapja jegyző volt, de korán meghalt, a család így Szigetvárra majd Kaposvárra költöznek, 1944-ben Kaposváron érettségizett 1:47 felvették az egyetemre, a nagybátyja példájára jelentkezett az építészetre 3:52 1944-ben kezdte az egyetemet, októberben volt a kiugrási kísérlet, összehívják az egyetemistákat, hogy vagy mennek Dániába, vagy fegyveres kiképzést kapnak, de sokan megszöknek, így ő is 5:41 1945 szeptemberében ment vissza Pestre folytatni az egyetemi tanulmányait, eleinte romok között tanultak, mesél egy keveset édesapjáról, aki Erdélyből menekült el, mert megtagadta az államesküt 7:58 éjszakánként Sztálin-gyertyával világították a bombázók számára a várost, egyetemistaként a romokat takarították, Kaposváron éli át a szovjet megszállást, itt 120 napig állt a front, de komoly harcok szerencsére nem voltak 9:45 a s szovjet katonák atrocitásait nem éli át, hozzájuk két tisztet szállásoltak el, a MADISZ is megalakult, az lett volna a feladata, hogy segít elkezdeni az új életet 12:28 a visszacsatolások felejthetetlen emlékéről mesél 14:50 visszaemlékezik arra, hogy az öt zsidó osztálytársából mindenki meghalt, de az osztályból később a Rákosi-korszak is szedett áldozatokat 16:20 1948-ig valamennyivel jobb volt az élet, de utána a Rákosi-korszak ezt tönkrezúzta 18:14 megbízzák egy laktanya építésével, de megfenyegetik, hogy ha nem készül el időben, akkor kivégzik 20:09 ezt követően a somogyi állami építőipari vállalatnak volt a főmérnöke 1956-ig, akkor megválasztják a munkástanács elnökének, emiatt azonban később elbocsátják, mesél 1956-os élményeiről 23:58 Pécsre került, majd ismét Kaposváron dolgozott, az ottani tervezőirodának volt a mérnöke 27:28 mesél a forradalom utáni megtorlásokról, Kaposváron három kivégzés volt ítélettel 29:01 az osztálytársai már sárga csillaggal érettségiztek, a gettóból is összeszedték a zsidókat, a megye zsidóit ide zsúfolták össze, majd 1944 júniusában elviszik őket, bevagonírozzák, és elviszik őket Auschwitzba 30:51 1948-ban egy új világ kezdődött, ami egészen 1953-ig tartott, egy magyarságtól idegen elit verte szét a nemzetet, szétverték a családokat, az egyházat, és a parasztságot, utóbbit a kuláklistával és a termelőszövetkezetekkel tették tönkre 35:03 a háború alatti hitéletre emlékezik vissza, a háború után az egyházak vezetőit bebörtönözték, voltak akik mártíromságot vállaltak, voltak akik ki akartak egyezni 37:30 a kommunizmus egyházellenes volt 39:26 a Kádár-korszakról mesél, mindaz, ami itt történt, az egy moszkvai irányítás alatt történt, noha a rendszer végén lazult a szigor, de az ötvenhatos megtorlásokat nem lehet elfelejteni és megbocsátani Kádár Jánosnak 42:24 alapítója volt az MDF-nek, és képviselő-jelöltje is az első választáson, Bíró Zoltán keresi meg a helyi MDF szervezésével kapcsolatban 45:27 az MDF-ből a nemzeti vonal kiszorulása után kilépett az MDF-ből, szerinte szándékosan verték szét a pártot, lesújtó véleménye van az SZDSZ-ről, és Palmer amerikai nagykövetről, hitelesnek fogadja el az ún. „rózsadombi paktumot” 51:07 mesél a kétkamarás parlament tervéről 52:50 a művészetek iránti érdeklődéséről, és az olvasmányairól beszél, majd az általa épített templomokra emlékezik vissza

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásról és szórakozásról (0:15), majd rátér a tanyasi élet dolgos hétköznapjainak bemutatására (4:38). Szól Magyarország német és szovjet megszállásáról, a megszálló katonák viselkedéséről (8:46), majd rátér a háború utáni évekre, a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjára (12:00). Beszél arról, miként látta a tankokat vonulni 1956-ban (15:01), majd beszél a korai Kádár-korszak mindennapjairól (18:15). Szól TSZ-ben folyó munkáról, a művelődés lehetőségeiről és a szocialista brigádokról (21:45). Végül a különböző korszakokat értékeli (26:58), valamint azt, hogy mennyiben hatott életükre az, hogy nem léptek be a pártba (31:31).

Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről, ezzel kapcsolatban említést tesz a bombázásokról, vidékre költözésükről, a szovjet megszállásról, és a katonák viselkedéséről, és további háborús élményeiről (0:07), majd nyugat felé történő menekülésükről mesél, a további bombázásokról, az elképesztő közállapotokról, és arról, hogyan érték el Budapestet, majd hogyan került nagyszüleihez Nógrádba (7:04). Említést tesz a háború után felállított igazoló bizottságokról, apja szociáldemokrata párttagságáról, majd kizárásáról, és munkahelyéről történő kirúgásáról (13:47), beszámol arról, milyen szegénységben élt a nagyszüleinél (15:47), népi kollégiumi élményeiről, a Rákosi-rendszerről, és az akkor ismét bevezetett jegyrendszerről (18:01), a május 1-i ünnepségekről, a kollégiummal szemben fekvő, sérült gyerekeket kisegítő egyházi intézmény felszámolásáról (23:01), egyetemi éveiről (25:16), a katonaként eltöltött időről, ami egybeesett a nagy, országos téeszesítéssel, ami miatt sokan lettek öngyilkosok (27:07), elmond egy történetet, mely közvetlenül Sztálin halála után esett meg (29:19), végül az 1956-os szegedi forradalmi eseményekről, és az abban játszott szerepéről beszél (30:10).