Interjú

Gyűjteményhez ad
párttagság
Római Katolikus Egyház
Református Egyház
egyetem
II. világháború
propaganda
Ratkó-korszak
Trianon
pályaválasztás
besúgó
hadifogság
egyház
továbbtanulás
leventemozgalom
osztályharc
rendszerváltoztatás
1956
államosítás
Maléter Pál
tanács
oktatás
kommunista diktatúra

Egy volt tanárunk emlékei

2257 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy eredetileg katolikus papnak szánták, illetve beszél oktatásáról (1:02). Szól egyetemi éveiről, ahol először alkalmazott matematikát tanult. Mikor bejelentették, hogy a csoport egy részének át kell mennie matematika tanárnak, ő egy csinos lányt követve átment: így lett tanár és így ismerte meg a feleségét (4:12). Szól arról, hogy minden nyáron katonai szolgálatot teljesített (8:05), majd 1956- ban a tisztiiskolában volt, és különösen vigyáztak rájuk, nehogy egyetemistaként szimpatizáljának a tüntetésekkel (9:20). Szól arról, miként látta 56-ban a szétlőtt Budapestet és miként került Csurgóra (10:12). Beszél a hatvanas évek légköréről, arról, hogy 12 éven keresztül kellett ideológiai továbbképzésre járnia klerikális reakciósként (14:20). Beszél a könyvtár igazgatójáról, akit szintén erre köteleztek, és aki sikeresen védte meg a könyvtárat a feldarabolás ellen (16:00). Beszél az iskola tanárairól, például azokról, akik leventeként járták meg a II. világháborút (19:00). Szól arról, miként lett 1968-tól szakfelügyelő és igazgatóhelyettes (20:44). Beszél a nyolcvanas évek légköréről, a megsokasodott gyereklétszámról (25:45), majd a megye oktatási rendszeréről (28:40) és az óvónőképzés beindulásáról (30:30). Szól a Kádár-korszak végéről, Csurgó lakosságának megváltozásáról, a rendszerváltoztatás visszásságairól, valamint az egyházi iskola újraindításának nehézségeiről (32:32).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Horváth Lajos
Interjúalany lakhelye: Csurgó
Interjúalany született: Kaposvár, 1935
Interjúalany foglalkozása: nyugalmazott középiskolai nyelvtanár
Felvétel időpontja: 2011. január 11.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany határőrparancsnoki szempontból meséli el a Páneurópai piknik szervezési és lebonyolítási munkálatait, illetve szól ezek későbbi értékeléséről. 0:32--születése, a katonai főiskola, hogyan került Sopronba a határőrségre; 3:36--hogyan értékeli a párttagságát, hogyan lesz párttag; 7:0--mi befolyásolta a döntését a Páneurópai Piknik során; 8:52--hogyan működtek együtt az osztrák határőrökkel; 10:10--a piknik alatti határmegynyitás előzményei határőrségi szempontból; 19:20--a piknik lebonyolításának személyzeti kérdései, hogyan bizonyult helytelennek a határőrök létszámát illető döntése; 25:20--milyen fegyverek voltak náluk; 26:23--milyen volt maga a piknik, mit érzett akkor, amikor megjelent az NDK-s menekültek tömege; 30:00--mit csinált volna másképp az előzetes szervezéssel kapcsolatban a történtek tükrében; 32:20--milyen következményekkel járt rá nézve a Páneurópai Piknik; 36:10--a piknik után milyen más határátlépési kísérletek voltak még
Interjúalany: Bella Árpád
Felvétel időpontja: 2010. november 12.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, a nagyszülei az első világháborúban vesztik el a vagyonukat, majd később az államosítás során, édesapját a Szálasi-rezsim idején munkaszolgálatra hívták be, megszökött, szovjet fogságba esett, de onnan is meg tudott szökni 6:13 már gyerekkorától érdekelte a mezőgazdaság, nagyszüleit internálták, a családjukat elköltöztették 10:43 származása miatt nem lehetett úttörő, de az ünnepségekre felköthette a piros nyakkendőt, az érettségi időszakában az édesapja meghalt 12:27 az érettségi jegyét lerontották kitűnőről, mert túllépték a kvótát, de szerencsére ez kevésbé befolyásolta a további tanulmányait, mesél az egyetemi évekről 19:10 a Tudományos ismeretterjesztő Társulattal történt egyetemi együttműködésről beszél 21:30 a diploma után egy tanársegédi állást kap Mosonmagyaróvárott 24:13 egy szigetközi szövetkezet meghívását fogadja el, miután a tanári megbízása lejárt, sikerül a szövetkezetet felvirágoztatniuk, ezért a mosonmagyaróvári főiskola tangazdasága lett 26:14 a sikereknek köszönhetően a pártbizottságba beválasztják megyei, járási, és városi szinten 27:23 áthelyezik Sopronba, egy másik szövetkezethez 28:51 a rendszerváltoztatást követően a szövetkezett megmaradt, bár a földtulajdona magántulajdon lett, 1993 óta rendszeresen tudtak osztalékot fizetni 31:02 az elmúlt rendszerben a mezőgazdaság jól teljesített, a szövetkezetek szétrombolásával nem értett egyet
Interjúalany: Magyar Géza
Felvétel időpontja: 2011. április 12.

Hossz: 00:58:00
Az interjúalany részt vett a debreceni páncélos csatában, utána menekülni próbált. A fejetlenségben folyamatosan máshová irányították. Kecskemétnél alakulatát a szovjet harckocsik megtizedelték. Miután az interjúalany kilőtt egy tankot, sikerült elmenekülniük. (06:36) Később elfogták és mivel tiszt volt, fogságba ejtették. Részletesen elmeséli fogságba esésének történetét. (11:20) Szibériába hurcolták, elmeséli az ottani lakosság életét is. (15:08) Beszél az I. világháború eseményeiről. (16:00) Korábban betegség miatt két év csúszással tudott érettségizni. (17:56) Elmeséli a II. világháborús harcokban átélt szörnyűségeket, a keleti front és a Don-kanyar eseményeit. (31:02) Gyerekkorában megtanult angolul, németül, latinul, később oroszul, franciául, olaszul. (34:10) Az 50-es évek elején a zalai olajkutatások alatt sok a világháborúban elesett katona holtteste került elő. (36:24) Elmondja élményeit a balatoni csatáról és az azt követő szovjet megszállásról, a háború utáni lopásokról. (45:06) Az interjúalany 1945. április 4-én, édesapjával együtt esett hadifogságba. Májusban már Szibériában voltak. Elmeséli rabságának történetét. (50:46) Az interjúalany beszél a szibériai körülményekről, a hidegről, az ott élő emberek természetéről, mindennapjaikról. (55:44) Mivel az interjúalany és apja is katonatiszt volt, a fényképeket, iratokat sokáig el kellett rejteniük. (57:40)
Interjúalany: Kováts Miklós
Felvétel időpontja: 2011. március 07.