Interjú
Gyűjteményhez ad
Ifjúságom évei
2281 megtekintés
Hossz: 00:45:00
Leírás:
Az interjúalany 1941-ben született Gyermelyen. Beszél családjának történetéről, gyermekkoráról. Édesapja harcolt a II. világháborúban, elesett a fronton. A 40-es évek végére nagyszülei is meghaltak, édesanyjával maradtak ketten. A háztáji gazdaságból éltek meg. (05:26) 1947-ben kezdett el iskolába járni. Elmondja diákéveinek élményeit, iskola mellett dolgoznia is kellett. (08:38) 1954-ben abbahagyta az iskolát, az erdészetnél kezdett napszámban dolgozni. A háború utáni földosztáskor kaptak pár holdas földet, amin búzát termeltek. (11:46) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről. Elsősorban a szabadban, az erdőben játszott társaival. Elmondja a mindennapi falusi életet, amely különösen kemény volt, mivel nem volt felnőtt férfi a házban. 1955-ben otthagyta az erdészetet, iskolában lett fűtő. (16:50) Kitér az 1956-os forradalomról szerzett élményeire. Közben sokat és keményen kellett dolgoznia, vasúti-raktári rakodómunkásként dolgozott, majd kézbesítő lett. (27:28) Nagy nehezen, baráti kapcsolatokkal tudott csak sofőri állást szerezni 1960 tavaszán. (31:26) Elmondja sorkatonaságának történéseit. Két alkalommal nem kellett bevonulnia, mivel munkájával ő támogatta anyagilag édesanyját. Harmadszorra azonban már nem kerülhette el katonaságot. A hadseregben is elsősorban sofőrmunkákat kapott. 25 hónapig volt katona, 1964-ben szerelt le. (40:36) Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól. Nem volt rá nagy hatással a rendszer, nem lázadt ellene, így ő sem került rossz helyzetbe. (42:30) Röviden beszél a rendszerváltoztatásról, akkor már a TSZ-nél dolgozott. (43:20)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Fülöp László
Interjúalany lakhelye:
Gyermely
Interjúalany született:
Gyermely,
1941
Interjúalany foglalkozása:
gépjárművezető
Felvétel időpontja:
2011. március 14.
Felvétel helyszíne:
Gyermely
Interjút készítette:
Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest
Kapcsolódó interjúk
Egyszerű iparos élete
Hossz: 00:43:00
00:00--bemutatkozás, gyermekkor;
06:30--'56 és az azt követő időszak;
09:45--milyen volt a kőműves élet;
13:55--fiatalsága;
16:00--mit dolgozott;
18:00--hogyan működött a TSZ, hogyan fusiztak;
19:45--hogyan udvarolt, hogyan alapított családot;
22:30--hogyan zajlott a fusizás;
28:15--milyen volt a rendszer;
36:45--mi történt a rendszerváltoztatástól kezdődő időszakban;
Interjúalany: Biró Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 24.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
Doboltam is meg nem is
Hossz: 00:36:00
Tárgy:
Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gazdálkodó-kereskedő szüleiről, akik a
Hangyaszövetkezet boltját vezették (0:25), majd rátér oktatására
a református iskolában és a polgáriban (3:20). Szól arról, miként
lett a kisbíró helyettese a faluban, ahol pl. az ún. Jurcsek-
rendszer végrehajtatásában is segítenie kellett (5:35). Egyszer
megkérték, hogy doboljon ki egy házeladást, amivel a rokonok nem
értettek egyet. Nem tudta, hogy mit csináljon, ezért csak az
eladó háza előtt dobolta ki, a falu többi részén nem (8:15).
Később a szociális titkárt helyettesítette, már mint rendes
közalkalmazott (13:00), de később neki is be kellett vonulnia,
ahol először a határra vezényelték, majd kihajtották őket a
bajorországi Aschaffenburgba (18:00). Amerikai katonák támadták
azt a kaszárnyát, amiben laktak, és előttük tették le a fegyvert
(23:35). Franciaországban szállították őket egyik helyről a
másikra, míg egy tábor befogadta őket, ahol egy évig maradt
(26:00). 1946 márciusában tért haza, áprilisban pedig az igazoló
bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy nem háborús bűnös.
Visszakapta közigazgatási állását és VB-titkár lett (29:40). 1958
végén felmondta állását és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei előadó
lett nyugdíjazásáig (32:40).
Interjúalany: Pankucsi Balázs
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
Egy elhivatott tanár életútja
Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a Debreceni Református Kollégiumban (0:25). Feleleveníti II. világháborús emlékeit, a debreceni tankcsatát, illetve az orosz katonák erőszakoskodását (3:30). Külön szól arról, hogy kétszer is el akarták vinni málenkij robotra, de végül megmenekült (06:20). Visszatér iskoláira (9:04), kiemelve a szakérettségisek szerepét (10:30). Tanárként Debrecenben (12:26), majd Sopronban helyezkedett el, s utóbbival kapcsolatban szól még a "kuruc-labanc" kulturális különbségről is (14:35). Beszél az általa szervezett és országossá növekedett fizikaversenyekről (17:25), majd arról, hogy mennyiben volt hátrány a kommunizmus ideje alatt egyházi iskolában tanítani (19:13). Szól arról, hogy miként maradhatott meg egy-két egyházi iskola az államosítások ellenére is (20:50). Végül a családalapításról, boldogulásukról és a családjáról szól (24:03).
Interjúalany: Nagy Márton
Felvétel időpontja: 2011. március 11.
