Az interjúalany 1940-ben született Bükkszentkereszten. Gyermekkorát beárnyékolta a II. világháború. Szülei nem örültek neki, fiút akartak. Szülei szlovák származásúak voltak, az egész családnak problémákat okozott a magyar nyelv. (04:48) Az általános iskolát szülőfalujában és a sátoraljaújhelyi szlovák iskolában végezte el, mai napig tartja egykori diáktársaival a kapcsolatot. Tanulmányait a Budapesti Szlovák Tanítónőképzőben folytatta. (07:28) 1956 nagy megrázkódtatás volt számára, mert nem hitte volna, hogy szembekerül egy igazi forradalommal. Diáktársaival kíváncsiságból megnézte a város különböző pontjainak eseményeit. A kollégiumban vészelte át a harcokat. A rádióból értesült az eseményekről, de nem volt túl tájékozott. (13:02) Amint lehetett, vonaton hazautazott. Magánál tartott egy képet a forradalomról, ezt megtalálták és elvették tőle, felelősségre akarták vonni, de tanára megmentette. (16:48) Mivel nagyon fiatal volt, a II. világháborúról csak emlékképei vannak, a németek és oroszok elől is el kellett dugni az élelmet, az oroszok erőszakoskodásától és fosztogatásaitól is félni kellett, a nők bujkáltak. (19:02) Kissé jobban emlékszik a Rákosi-rendszerre, a beszolgáltatásokra. (21:32) Beszél pedagógusi munkájáról. Szlovák anyanyelvű gyerekeket tanított, sok szeretetet kapott tőlük. Egykori diákjai máig felkeresik néha. Tanárként is vallásos életet élt. Az előírt kereteken kívül a népszokásokat, népdalokat, hagyományokat is megtanította a gyerekeknek, hagyományőrző egyesületet hozott létre többedmagával. Más csoportokkal is felvették a kapcsolatot, közös programokat szerveztek. (29:38) 1947-ben kezdődött meg szülőfalujában a csehszlovák-magyar lakosságcsere. Mivel szinte teljesen szlovák nemzetiségű volt a település, önkéntesen mehettek a lakosok, minden vagyonukkal együtt. Nagyon sokan az áttelepülést választották. Az interjúalany családjában is nagy viták voltak, végül a maradás mellett döntöttek, ezt később sem bánták meg. (32:02)

00:08 - Bemutatkozás 05:00 - Jegyrendszer 06:48 - Édesapa a katonaságban 13:52 - Sárga csillagot viselő emberek 16:38 - Légitámadás 17:37 - Gyerekek befogadása 21:11 - Bombázás, szovjet katonák, szombatisták 31:00 - Szovjet megszállás, csendőrség 40:34 - Gyerek befogadás, ÁVH-s katonák 46:23 - Látszólagos hadifogság

A magyar-zsidó házaspár 1933-ban Szovjetunióba megy, hogy ott boldoguljon. Az apa egy fűrészüzem építésében vesz részt. 1938-ban koholt vádak, száműzetés Szibériába. Az anya két gyermekkel az éhhalál szélén, rendkívül nehéz körülmények között küzd a fennmaradásért egy belorusz városban Bobjurszkban. A II. világháború, német, olasz, magyar megszállás. Bújkálás a katonák elől. Az interjú alanya, aki a Togliatti Lada gyár szerelője volt a 60-as évekig meséli családja történetét. 0:00 családi háttér, a szülei sokáig nem házasodhattak össze, a világgazdasági válság alatt kivándoroltak a Szovjetunióba, ahol funérgyártásban dolgozott az édesapja 2:43 1938-ban letartóztatják az édesapját a sztálini tisztogatások idején, és Szibériába száműzték, az édesapját soha többé nem láthatták, teljes vagyonukat elkobozták, egy széket tarthattak meg 6:18 édesanyja deszkákat pakolt a vonatra, egy egyszobás lakásba költöztek; de volt, hogy a gyerekek elől megették a kihelyezett ételt, édesanyja nagyon hamar megöregedett 10:21 a magyar követséget kérte, hogy elmehessen Magyarországra, de az 1936-os orosz alkotmánnyal elvették a magyar állampolgárságukat, de a követség nem segített nekik 11:40 egy öreg zsidó fogadta be őket, lakásukat visszakapták felforgatva, és a holmijuk egy részét visszakapták 12:28 a német csapatok bevonulásakor a zsidókat elvitték, ők túlélték az elhurcolást, mert édesanyja magyarként azonosította magát 14:18 az első levelet egy évvel a letartóztatás után kapták meg az édesapjuktól, 1939-41 között leveleztek, de magyarul nem írhatott, a felesége viszont nem olvasott oroszul, a bátyja segített a kommunikációban 20:40 1948-ban édesapja tábortársa értesíti őket a sorsáról, tíz évet kapott az édesapja 21:42 ő autógyárban dolgozott később, de az édesapja miatt sokáig megbélyegezték 23:32 mikor Nyugaton maradt, csak akkor tudta összeállítani a családfáját, mert édesanyja nem beszélt a rokonokról, nehogy letartóztassák 24:41 Tomszkban végezte el az egyetemet, ott ismerte meg a feleségét, Tomszkba költöztek az édesanyjával együtt, ott dolgozott, kapott lakást 26:31 a gyermekeinek magyar nevet adott édesapja rokonai után 27:00 Tomszk egy elzárt város volt, mert atombombákat gyártottak ott, és ez gondot okozott, mikor magyar szerelők jöttek volna a tomszki gyárba új gépsorokat felszerelni, ezért kémkedéssel derítették ki a gépsor működését, így végül megengedték a magyaroknak hogy beszereljék azt