Interjú
Gyűjteményhez ad
Zavaros évtizedek
2422 megtekintés
Hossz: 00:41:00
Leírás:
Nagyapja elesett az első isonzói csatában, az első világháború alatt, majd később Gyetván Mihály a második világháború végét "kosztos diákként" vészelte át (0:22). A galgahévizi táncegyüttes tagja volt, több fellépésen is részt vett (2:12). 1954-ben nősült meg, felesége szintén paraszti származású volt (6:14). Első helyen az erdőmérnöki szakot, második helyen pedig a jogi szakot jelölte meg. Végül a jogi karra vették fel (7:59). Több olyan ismerőse is volt, akit kulák származása miatt eltanácsoltak az egyetemről (8:59). 1956-ban született az első lánya (10:15). Édesapja pedig 1938-tól kezdve mindig katonáskodott, a háborúban hadifogságba is esett (11:14). Édesapja aknavetős volt és a háború végén úgy határozott, hogy ő nem hajlandó elhagyni Magyarországot a folyamatosan visszafelé vonuló magyar hadsereggel - így került orosz fogságba (11:38). Végülis belépett az új magyar hadseregbe, mivel harcolni kívánt a németek ellen, de a frontra nem jutott ki, mert véget ért a háború (13:40).
Egyetemi évei alatt kollégiumban lakott, tanulmányait "summa cum laude" végezte. (15:40) Az elhelyezkedés nehézkes volt, mivel azt felülről irányították (17:44).
1956-al kapcsolatban megjegyzi, hogy akkoriban Kiskőrösön katonáskodott, de értesült az országos eseményekről. (18:11). Október 23.-án éjfélkor lefegyverezték a századát, mivel az javarészt egyetemistákból állt, s így féltek a lázadástól (19:02). Erre a kiskörei lakosság megjelent a laktanyánál és követelték a "fogvatartott" egyetemisták szabadon engedését (21:03). De ekkor repülőgépről a tömeg elé lőttek, halálos áldozatot nem követelve (21:29). A Forradalmi Tanács Kiskőrös is megalakult, bár csak egy követelésük volt: hogy mindenki szereljen le (23:49).Végül hazaengedték az egyetemista katonákat, akik hazafelé menve nemzetőrökkel találkoztak. Ők pedig arra kérték őket, hogy harcoljanak az oroszok ellen, de az egyetemisták megtagadták. Nem kívántak részt venni a fegyveres ellenállásban (24:21).
1956-ban az apósa bekerült a Galgahévízi Forradalmi Tanácsba, később emiatt internálták (26:52). 1956-ban Egerben lett ügyész egy hosszabb huzavona után (27:52).
Általános felügyeleti ügyészként a vidéki polgári és általános ügyek tárgyalásában segédkezett (33:18). A rendszerváltoztatás után ügyvédként dolgozott, egészen 2009-ig.
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Dr. Gyetván Mihály
Interjúalany lakhelye:
Hatvan
Interjúalany született:
Galgahévíz,
1933
Interjúalany foglalkozása:
ügyész
Felvétel időpontja:
2011. május 03.
Felvétel helyszíne:
Hatvan
Interjút készítette:
Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan
Kapcsolódó interjúk
A szántóföldektől a sportszázadig
Hossz: 00:46:00
0:00 családi háttér, gyermekkor
4:36 mesél az iskolai évek élményeiről
9:54 felidézi a család világháborús emlékeit
17:56 az orosz hadsereg nem okozott komolyabb károkat a környéken
19:24 felidézi középiskolai éveit, Szekszárdra járt mezőgazdasági technikumba
24:20 1955 őszén vonult be Nagykanizsára katonának, ott egy focimeccs után a sportszázadba helyezték át őket Kecskemétre
30:19 sérülése után felépült, visszatért a századához, ott érte 1956, de addig nem volt különösebben sok információja a világról, Kecskeméten a hadsereg és a tüntetők összecsaptak, miután egy tisztet lelőttek
36:12 a laktanya köré gyűlt a tömeg, a magasabb rangú tisztek eltűntek, a tömeg be is tört a laktanyába, lefegyverezték a katonákat, őt is
39:56 visszamentek Kecskemétre, tűzpárbajba keveredtek
42:49 onnan a központi Honvéd-kórházba kerül Budapesten, közben az oroszok is megállítják őket
Interjúalany: Krizmanics László
Felvétel időpontja: 2011. március 10.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Csima Sándor életútja
Hossz: 00:36:00
Az interjúalany röviden beszél a családjáról, munkájáról (0:47), a Műegyetemre történő felvételéről (5:04), a Rákosi-rendszerről, majd hosszan részletezi a forradalom előkészületeiben vállalt szerepét, valamint a forradalom napjainak eseményeit (6:17). Később kitér a forradalom és szabadságharc leverését követő meghiúsult disszidálási kísérletére, és a börtönben szerzett tapasztalataira (25:44).
Interjúalany: Csima Sándor
Felvétel időpontja: 2010. július 01.
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne
Hossz: 00:33:00
Születési idő, - hely, származás említése (00:03).
Édesanyja emlékeit idézi: arról beszél, hogy 1945 januárjában a román és a szovjet csapatok kitelepítették Tasnádszántóról a svábokat, így édesanyját és további két rokonát kényszermunkára vitték a Szovjetunióba a dombászi szénbányákhoz (00:45).
Az interjúalany nevének anyakönyvezési problémáit említi a román hatóságok kapcsán (04:12).
Tanulmányai kapcsán a hitoktatás tiltásáról, főleg annak okáról szól (06:51).
Közép- és felsőfokú tanulmányairól beszél, melynek kapcsán kiemeli, hogyan kapott diákként a TSZ-ből földterületet (08:15).
Arról szól, hogyan lett bányász a tanári hivatás helyett (10:15).
KISZ-tagságáról és KISZ-titkárságának történetéről beszél részletesen (11:40).
Párttagságának története (Román Kommunista Párt), belépésének oka és körülménye, gyűlések szerepe (13:48).
Securitate-val való kapcsolata – beszervezési kísérlet, jelentések, zaklatások (16:06).
Arról beszél, hogy milyen tiltások voltak az írott sajtóban, melyek a magyar nemzetiséget károsan érintették Romániában (23:44).
Újságírói pályafutása kapcsán megemlít egy káderképző iskolát (24:25).
Magyarországi letelepedésének előzményeiről beszél: hogyan sikerült a rendszerváltoztatás idején letelepednie (marosvásárhelyi pogrom, román állampolgárságról való lemondás, befogadó nyilatkozat) (27:10).
Újrakezdés Magyarországon, az anyaországban (29:50).
Interjúalany: Szabó Gyula Jenő
Felvétel időpontja: 2011. február 09.
