Interjú
Gyűjteményhez ad
Pappá válás Lengyelországban
2259 megtekintés
Hossz: 00:40:00
Leírás:
Az interjúalany 1933-ban szeretett Ősiben (Veszprém megye). 1946-ban került a veszprémi piarista iskolába. Beszél az internátusabn töltött diákéveiről. Már ekkor tudta, hogy pap szeretne lenni. 1948-ban az iskolát államosították, de a tanárok maradtak. Később az esztergomi ferences gimnáziumba került. (07:24) 1953-ban kezdte el az ELTÉ-n a kémia-fizika szakot. A harmadik évet kezdte volna meg, amikor elhurcolta az ÁVH, mivel hittant is tanított. A vád az államrendszer elleni izgatás volt. (12:06) Elmondja letartóztatásának a körülményeit. A könyvtárban megfigyelték, este elfogták. Kihallgatásán váltakoztak a fenyegetések és a szabadságot felajánló ígéretek. Részletesen beszél kihallgatásairól, nem tört meg. Nyolc hónapot töltött fogságban. Nem verték meg, "csak" lelkileg kínozták. 1956. szeptember 19-én helyezték szabadlábra. (20:40) A forradalom alatt szülőfalujában volt. 1957 januárjában folytathatta az egyetemet, de már vegyész szakon, 1959-ben diplomázott. Dolgoznia kezdett, közben teológiát tanult. (22:38) Krakkóban a későbbi II. János Pál pápa segédpüspöke szentelte pappá. A rendszerváltoztatás után vállalhatta fel nyíltan, hogy felszentelték. (27:20) 1992-ben segédkezett a gödöllői premontrei gimnázium újraindításában, azóta is itt dolgozik. Nem tanít, a műszaki- és pénzügyeket intézi. (29:10) 1973-ban titokban lépett be a premontrei rendbe. Elmondja, hogyan tudta tartani a kapcsolatot paptársaival a Kádár-korszakban. (32:00) Már 6-7 éves korában tudta, hogy pap lesz. A ministrálás, a kollégium-igazgató atya ás a piarista tanárok nagy hatást tettek rá. (35:04)
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Eördög László
Interjúalany lakhelye:
Gödöllő
Interjúalany született:
Ősi,
1933
Interjúalany foglalkozása:
szerzetes tanár
Felvétel időpontja:
2011. március 30.
Felvétel helyszíne:
Gödöllő
Interjút készítette:
Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
Kapcsolódó interjúk
Interjú Brusznyai József atyával
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a pályaválasztásról, tanulmányairól (0:44), letartóztatásáról (6:56), az Andrássy út 60. celláiról, a foglyokkal való bánásmódról (11:07), Kistarcsára történő internálásáról (16:30), az itt működő „teológiai főiskoláról”, és a táborbeli mindennapokról (24:53). Beszámol arról, hogy azért nem szabadult, mert a beszervezési ajánlatot visszautasította (32:03), szabadulásáról (35:32). Mesél öccséről, Brusznyai Árpádról, annak tanítási módszereiről (36:00), az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, elítéléséről, Pap János Kádár Jánoshoz intézett kérvényéről, melyben kérte, ítéljék halálra Brusznyait (39:43).
Interjúalany: Brusznyai József
Felvétel időpontja: 2010. november 24.
A fiatalság, az mindent elbír
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan kellett apjának német származása miatt katonának állnia, és hogyan került szovjet hadifogságba. Mesél arról, hogy milyen hátrányok érik kulák és német származása miatt az 1940-es és 1950-es évek során. Beszámol az 1956-os forradalom során játszott szerepéről, illetve arról, hogy az ezt követő megtorlás során miként internálták Kistarcsára. Beszél a kiszabadulásának körülményeiről is, és arról, hogy milyen hátrányok érték ezt követően.
0:44--születés, iskolák, hogyan lesz az apja katona német származása miatt, illetve hogyan viszik el emiatt Oroszországba és Tiszalökre;
8:30--milyen hátrányok érik őt kulák és német származása miatt, és milyen munkát kapott így;
13:30--emlékei 1956-ról, hogyan értesül az eseményekről, hogyan szervezik meg a munkástanácsot és a nemzetőrséget, hogyan próbálja mérsékelni az indulatokat;
19:25--a november 4-i események, hogyan tartanak nála házkutatást és hogyan zárják börtönbe, illetve interják Kistarcsára;
27:55--kistarcsai internálása, milyenek voltak itt a körülmények, hogy bántak velük az őrök, milyen volt a beszélő;
37:0--hogyan engedik el őket végül, milyen hátrányok érték miután haza érkezett és hogyan szerzett útlevelet
43:20--milyen kitüntetéseket kapott
Interjúalany: Hoffmann György
Felvétel időpontja: 2010. november 05.
Tanári pályám a történelem tükrében
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany személyes emlékeit történelem tanári pályájának tükrében eleveníti fel. Először a II. világháborúról beszél, Magyarország szovjet megszállásáról (2:09), majd az oktatásról az ötvenes években, beleértve az államosítást és a vallási oktatás eltörlését (8:30). Többször, hangsúlyosan szól az 1956-os forradalom budapesti és gyöngyösi eseményeiről (11:56, 23:26). Beszél továbbá az oktatás Kádár-kori helyzetéről (18:38), arról, hogy megfigyelték a Kádár-korszakban (30:00), illetve a rendszerváltoztatás és a reformkommunista elit tevékenységét is értékeli (33:14).
Interjúalany: Nagy Károly
Felvétel időpontja: 2010. november 18.
