Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
állambiztonság
egyház
oktatás
1956
rendszerváltoztatás
'50-es évek
60-as évek
'40-es évek

Pappá válás Lengyelországban

2239 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: '50-es évek, Mindennapi élet , egyházak
Leírás: Az interjúalany 1933-ban szeretett Ősiben (Veszprém megye). 1946-ban került a veszprémi piarista iskolába. Beszél az internátusabn töltött diákéveiről. Már ekkor tudta, hogy pap szeretne lenni. 1948-ban az iskolát államosították, de a tanárok maradtak. Később az esztergomi ferences gimnáziumba került. (07:24) 1953-ban kezdte el az ELTÉ-n a kémia-fizika szakot. A harmadik évet kezdte volna meg, amikor elhurcolta az ÁVH, mivel hittant is tanított. A vád az államrendszer elleni izgatás volt. (12:06) Elmondja letartóztatásának a körülményeit. A könyvtárban megfigyelték, este elfogták. Kihallgatásán váltakoztak a fenyegetések és a szabadságot felajánló ígéretek. Részletesen beszél kihallgatásairól, nem tört meg. Nyolc hónapot töltött fogságban. Nem verték meg, "csak" lelkileg kínozták. 1956. szeptember 19-én helyezték szabadlábra. (20:40) A forradalom alatt szülőfalujában volt. 1957 januárjában folytathatta az egyetemet, de már vegyész szakon, 1959-ben diplomázott. Dolgoznia kezdett, közben teológiát tanult. (22:38) Krakkóban a későbbi II. János Pál pápa segédpüspöke szentelte pappá. A rendszerváltoztatás után vállalhatta fel nyíltan, hogy felszentelték. (27:20) 1992-ben segédkezett a gödöllői premontrei gimnázium újraindításában, azóta is itt dolgozik. Nem tanít, a műszaki- és pénzügyeket intézi. (29:10) 1973-ban titokban lépett be a premontrei rendbe. Elmondja, hogyan tudta tartani a kapcsolatot paptársaival a Kádár-korszakban. (32:00) Már 6-7 éves korában tudta, hogy pap lesz. A ministrálás, a kollégium-igazgató atya ás a piarista tanárok nagy hatást tettek rá. (35:04)
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Eördög László
Interjúalany lakhelye: Gödöllő
Interjúalany született: Ősi, 1933
Interjúalany foglalkozása: szerzetes tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 30.
Felvétel helyszíne: Gödöllő
Interjút készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, hogyan élte meg a háborút. Édesapja három évig volt hadifogoly, utána a családot kulákoknak nyilvánították. (02:10) Az iskola elvégzése után cselédnek kellett állnia és emellett a földeken dolgoznia. Mindemellett élvezte fiatalkorát. (5:36) A II. világháborúról csak kevés emléke van, de részletesen elmeséli a harcok utáni nélkülözést és körülményeket, testvére elvesztését, édesapja visszatérését a hadifogságból. (11:08) Az interjúalany beszél az iskolarendszerről és diákéveiről. (15:30) Elmeséli a kommunista hatalomátvételt, a Rákosi-korszak mindennapjait, a TSZ-esítést, a beszolgáltatásokat. (19:24) 23 évesen muszáj volt férjhez mennie, mivel kellett a családba a férfi munkaerő. Ennek ellenére boldog házassága volt. Elmondja az 50-es évek végi, 60-as évek elei falusi esküvők menetét. (24:16) Elmeséli a mindennapi falusi életet. (32:02)
Interjúalany: Cseh Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Hossz: 00:22:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, neveltetéséről, életkörülményeiről (0:24), majd iskolájáról, az ottani fegyelemről, a polgári életmódról (01:40). Beszél arról, miként ment először férjhez húszévesen, majd válásáról, és az akkori mindennapi életről (07:48). Szól második házasságáról (11:35), majd pedig arról, hogyan találta meg a szerelmet Oláh Sándor kisgazda képviselő oldalán (12:53). Beszél váci életükről a házasság után (14:53), illetve kitér a két világháború közötti világban elterjedt különböző megszólításokra (16:05). Elmeséli egy zsidó asszony történetét, akinek később a házában laktak (18:55). Visszatér Budapest ostromára (16:05, 20:18), majd arra, hogy nővére férje miként halt meg, mikor hadifogságba szállították az oroszok (20:18).
Interjúalany: Oláh Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. február 12.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Hossz: 00:41:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és szüleiről (0:39). Rátér a II. világháborúra és oktatására (1:54). Szól arról, hogyan helyezkedett el tanítóként, és hogy milyen volt az oktatás szovjet modellje (7:25). Elmeséli, miként került el a bányatelepre, ott hogyan tudta gyakorolni a hitét, valamint azt, hogyan találkozott a férjével és hogyan házasodtak össze (10:20). Szól az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, és arról, miként vitték el a rendőrök karácsonykor a férjét, és verték össze (16:32). Arról is beszél, hogyan került férje a kistarcsai internálótáborba, majd hogyan akarták koncepciós perben elítélni, ami végül az egyértelmű hamistanúzás miatt nem sikerült (21:50). Szól arról, hogy férje meghurcoltatása után nem kapott munkát, majd hogyan kellett közlekedés nélkül ingázva tanítania (27:00). Végül szól arról, hogy 1962-től már kapott rendes munkát (32:07), illetve arról, hogy milyen fizetést kapott s ez mire volt elég (38:55).
Interjúalany: Szakál Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. március 19.
Készítette: Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Salgótarján