Interjú

Gyűjteményhez ad
Munkásőrség
tanácselnök
szövetkezetek
Kádár-korszak
párttagság
Németország
beszolgáltatás
'50-es évek
kárpótlás
rendszerváltoztatás
1956
KISZ
szakszervezet
padlássöprés
Néphadsereg
katonaság
határőrség
egyház
beszolgáltatás
TSZ
MHSZ

Élet egy alföldi tanyán

3711 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor 7:14 mesél az iskolai tapasztalatairól 8:24 1956-ban féltek az oroszok bevonulásáról, de nem látták őket, mesél az orosz tanulásról is 12:10 1959-ben kezdett el dolgozni a szövetkezetnél 14:31 később raktárosként dolgozott 18:44 volt munkásőr is, mesél erről az időszakról 19:10 volt Németországban, ahol lenyűgözte a németek kedvessége 20:39 volt KISZ-tag, és KISZ-vezető 23:04 munkásőr azért lett, mert a családjában is voltak munkásőrök 23:40 a határőrségnél volt katona, felidézi a katonasági élményeit 28:53 volt párttag, és szakszervezeti bizalmi is 29:43 a rendszerváltoztatással nem sok minden változott az életében
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Misándi Sándor
Interjúalany lakhelye: Pirtó
Interjúalany született: Kecskemét, 1939
Interjúalany foglalkozása: mezőgazdasági dolgozó
Felvétel időpontja: 2011. március 17.
Felvétel helyszíne: Pirtó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél az 1956-os forradalomról való emlékeiről (2:11), a téeszesítés következményeiről (7:17), az ötvenes években a társadalom terrorizálásáról és az ÁVÓ-ról (11:26). Később a rendszerváltoztatás utáni és előtti időket hasonlítja össze (16:27, 23:03).
Interjúalany: Popovics Mihály
Felvétel időpontja: 2010. október 18.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a Felvidékről Pápára ment tanulni az internátusba. Magyarország német megszállásakor hosszú útra vitték őket a nyugati frontra dolgozni, ahol többször életveszélybe került. Egyszer az útszéli répát kezdték el enni, de a tiszt közéjük lőtt. Szól arról, hogyan mentették meg őket az amerikai katonák. Mikor igazolták, hogy magyarok és nem önkéntesek, biztosították a napi ellátásukat. Szól arról, hogy Csehszlovákiába visszakerülve fehér levelet kaptak, vagyis azt, hogy csak később telepítik ki őket. Ő azonban többször átszökött Magyarországra, hogy előkészítse tanulmányait a pápai kollégiumban. Erre azért volt szükség, mert otthon nem volt lehetőség magyar nyelven tanulni. Szól arról, hogy milyen méltányos volt az oktatási intézmény, még a tandíjat is visszaadták neki, amikor értesültek nehéz sorsáról. Szól arról, hogy miként kellett visszaszöknie dédanyja temetésére, majd arról, hogy nem engedték vissza, mondván, hogy már ott is lehetett magyarul tanulni. Csehszlovákiában besorozták katonai munkaszolgálatra, ahol bányában dolgozott. Közben a menyasszonyával öt évig csak levélben tudta tartani a kapcsolatot. Egyszer engedélyeztek nekik határbeszélgetést, és ekkor el is jegyezte. Amikor 1955 tavaszán Prágába utazott útlevélért, de a hivatalnok szó szerint ki akarta lökdösni. Végül sikerült átjönnie és megházasodnia, majd 1957-ben végleg Magyarországon telepedtek le. Végül szól későbbi életéről és az orvosi hivatásról.
Interjúalany: Csizmadia Károly
Felvétel időpontja: 2011. április 28.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany a Tüdőgondozó Intézet vezetőjeként vonult nyugdíjba. Beszél családjáról, életkörülményeikről (0:19), majd oktatásáról és képzéséről (3:10). Szól a Rákosi-rendszer azon törekvéséről, hogy megteremtsen egy új értelmiséget, például a szakérettségisek rendszerével . Szól az egyetemi kurrikulum hasznosságáról és nehézségéről (5:32). Beszél a tüdőosztályról, a járványos megbetegedésekről, a TBC-ről. Szól a TBC törvényi és közegészségügyi úton való visszaszorításáról, a TBC népbetegségként való felszámolásáról (10:40). Beszél az esti iskolába való jelentkezéséről, a szakérettségi megszerzéséről, a felvételiről (20:42). A II. világháborút illető emlékeit is feleleveníti: édesanyja mondta neki, hogy "kitört a világháború", pedig nem is volt rádiójuk (24:20). Szól az 1956-os forradalomról, és arról, hogy miként beszélték le a fegyveres ellenállásról a fiúk legtöbbségét, majd arról, hogyan rendezték a forradalom miatt félbeszakadt félévét (26:00). A nyugdíjig és azon túl is tartó pályafutásáról is beszámol (30:00). Visszatér a világháború alatti és utáni élelmiszerellátás nehéz helyzetére (34:40). Végül a Horthy-korszakban átélt nehézségeket, a kiábrándító lakáshelyzetet és az ONCSA-házakat említi (39:16).
Interjúalany: Dr. Szabó Róza
Felvétel időpontja: 2011. április 06.