Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
Románia
romániai forradalom

Magyar fiatalként Romániában

2411 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: 1974-ben született Marosvásárhelyen. Szülei falusi származásúak.Édesapja és édesanyja is Székelyföld sznmagyar területeiről származnak(0:07). László Andor gyerekkoráról, családjáról és iskolaéveiről mesél(1:29).A 30 évvel ezelőtti nemzetiségi viszonyok Marosvásárhelyen még a magyarok javára dőltek, de ma már nem. A magyar-román tannyelvű iskolák működéséről is szót ejt(3:31). Román barátai korábban és ma sincsenek. De ez általános tendencia(5:41). Gyerekkorának légköre hasonlatos lehetett a Rákosi korszakéval(6:56). A besúgók nem csak románok voltak, akadtak köztük magyarok is - akárcsak a Román Kommunista Párt Központi Bizottságában(7:39). Romániában ekkoriban a román államadósság visszafizetése miatt óriási megszorításokra került sor. A benzin-, áram-, melegvízkimaradások teljesen rendszeresek voltak mindenhol Romániában(8:38). A boltokban csak a teljesen alapvető élelmiszereket lehetett kapni. Ezekkel a körülményekkel kapcsolatban László Andor elmesél pár személyes történetet(10:55). Az interjúalanynak se rossz, se jó élményei nem voltak az általános iskolával kapcsolatban(13:41). Az ideológiai képzés a "Haza sólymai" és a "Pionier" nevű szervezetkben valósult meg. László Andor mesél az egyenruhás diákévekről, a rendszer szabályairól(15:16).A középiskolát a Bolyai János középiskolában végezte, amely szintén egy vegyes nyelvű oktatási intézmény volt. Érezhető volt a rivalizálás a magyar és a román osztályok között(17:22).Az interjúalany a román osztályzási rendszerről, valamint a tanári karról is mesél(21:05). A román történelmet egy párthű tanár is tanította, aki a magyarokról is teljesen negatívan nyilatkozott(21:53).A '89-es román forradalom nagyon meghatározta az életét(ekkor 16 éves volt). Az interjúalany forradalom eseményeiről és személyes tapasztalatairól beszél(24:02). A Bolyai középiskola a forradalom után teljesen magyar nyelvűvé szeretett volna válni, de a román hatóságok nem engedték. Az interjúalany is részt vett a döntés elleni tiltakozásokban(27:06). Aktivitásának nem voltak következményei, nem korlátozták semmiben(28:49). A forradalom után szinte az első megalakuló párt, az RMDSZ volt - ez jelzi a magyar összefogást. Emiatt soviniszta román ellenlépések követték egymást. Ezt részletezi az interjúalany(30:24). 1990 januárjában kezdődött el a gyűlölködés, és márciusra teljesen elharapódzott a helyzet. Ekkor egy marosvásárhelyi békés, néma, magyar tüntetés szerveződött - ebből robbantak ki a marosvásárhelyi események (32:23).Az interjúalany a marosvásárhelyi márciusi eseményeket pontosan, kronológikusan elmeséli(33:25).László Andor nem sérült meg, nem is harcolt, de ott volt a tiltakozó tömegben és még a sebesülteket is szállított(40:26).
Említett időszakok, témák
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: László Andor
Interjúalany lakhelye: Szárliget
Interjúalany született: Szárliget, 1974
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2010. december 15.
Felvétel helyszíne: Szárliget

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél a két világháború közötti életről, a nélkülözésről (1:12), illetve a mezőgazdaságról és a revíziós gondolatról (5:26). Rátér a II. világháborúval kapcsolatos emlékeir, az orosz megszállók három hullámára (7:54), a megszállókkal való együttélésre (12:52). Később az 1950-es éveket érintő emlékeit eleveníti fel, a közegészségügyről (18:46), illetve a mezőgazdaság átalakításáról (21:55), a feketevágás vádjáról (26:18). Végül a szövetkezeti, a mozgalmi és vallási életet elemzi (30:38).
Interjúalany: Szekeres Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 15.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, melyeknek egy része egybeesett a háborús időszakkal (0:36), a második világháborúról, a légiriadókról és arról, hogy édesapját elvitték Málenkij-robotra (2:20). Beszámol a háború utáni nehéz hétköznapokról, és az iskola újrakezdéséről (7:13), az úttörőmozgalomról (9:18), a KISZ-ről és végzettségéről (11:52), a szakszervezetekről és a munkaidőről, munkakörülményekről (13:13), a szocialista brigádokról és a tervek túlteljesítéséről (16:34), állami lakásukról (19:02), arról, hogy egyházi esküvőjük nem lehetett (20:53), a békekölcsönről és a gyermektelenségi adóról (21:53), a korabeli szórakozási lehetőségekről (22:40), az 1956-os forradalomról (25:14), és arról, hogy este a Nemzeti Színház előadásán ült (27:00). Mesél az élet megbénulásáról, az élelmiszergondokról (27:52), november 4-ről és a konszolidációról (28:34), a kiegyensúlyozott életfeltételekről (30:02), végül a rendszerváltoztatás hatásairól (31:02).
Interjúalany: Gyémánt Ervinné
Felvétel időpontja: 2011. március 14.

Hossz: 00:53:00
A riportalany beszél szüleiről, akiket Csehszlovákiából telepítettek át 1947-ben egy Tolna megyei faluba (-3.55). Részletezi az áttelepítés és az újrakezdés körülményeit (-6.38). Beszél az 50-es évek elejének közhangulatáról, a megfigyelésekről (-8.25). Kitér középiskolai tanulmányaira a győri bencés gimnáziumban. Részletesen beszél a diákéletről, nevelésről, az egyházügyi titkár befolyásáról és a papi hivatás választásáról (-16.47). Rátér a teológiai tanulmányaira és annak megszakítására a sorkatonai szolgálat miatt (-19.24). Részletesen beszél az 1968-as csehszlovákiai bevonulásról (-26.33) és a korban elterjedt anekdotákról, viccekről (-28.14). Rátér tanulmányai folytatására, majd Siklóson és Pakson töltött éveire. Részletesen beszél lelkipásztori hivatásáról, részvételéről a helyi kulturális életben és kényszerű távozásának okairól (-42.30). Beszél római tanulmányairól (-45.57), majd a Győri egyházmegyében és a pécsi Hittudományi Főiskolán végzett tanári munkájáról (-47.36). Kitér a rendszerváltoztatás előidézte változásokra és a papokat ért megfigyelésekre (-53.17).
Interjúalany: Dr. Horváth István
Felvétel időpontja: 2011. április 29.