Interjú

Gyűjteményhez ad
beszolgáltatás
1956
Rákosi-korszak
II. világháború
lakósságcsere

Se nem magyar, se nem tót

2362 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: 1941-ben született, bár nem emlékszik a háborúra, de azt elmondja, hogy az édesapja bevonult a hadseregbe, miközben az otthon maradó család nagyon rosszul élt(0:21). Az interjúalany bátyja közbenjárása kellett ahhoz, hogy a román katonák ne vigyék el a család tehenét, amely a megélhetésüket biztosította. A szovjet-román megszállással és a megélhetésükkel kapcsolatban meséli el a család történeteit(2:05). A faluban nem csak ők, hanem a több család is hasonlóan nehéz helyzetben volt(8:23). A háború után sem lett sokkal jobb a helyzet, mivel a beszolgáltatások nagyon megfogták a családot(8:56).A továbbtanulása a rossz anyagi helyzetük miatt sem volt lehetséges, így csak később, a gyermekei és a munkája mellett tudta elvégezni a 8 osztályt és a boltvezetői iskolát(11:01). Gyermekkorában nem volt tv, stb - így az emberek jobban egymásra voltak utalva, több volt a közös program, főleg az ünnepek alkalmával(14:00).A későbbiekben egy falusi hagyományőrző klubhoz csoporthoz csatlakozott, erről mesél az interjúalany(15:42). Az 1956-os forradalommal kapcsoplatban megjegyzi, hogy Bükszentkereszten egy házat szétlőttek az oroszok, mert ott ellenállókat gyanítottak. De más forradalmi esemény nem történt(16:51).A Kádár korszakban a vendéglátóiparban dolgozott, de megjegyzi, hogy a politika nem avatkozott bele az életébe(18:21).Az életkörülményei sajnos nem voltak elég jók, a politikával nem nagyon foglalkozott - de a gyermekei számára igyekezett minden biztosítani(19:29).A Kádár korszakban vendéglátóipari brigádvezető volt, így többször volt lehetősége a Balatonon üdülni(21:40). A vendéglátóiparról megyjegyzi, hogy szinte semmi szabadideje nem volt, így nagyon örült, amikor a gyerekeivel volt(24:34). A lakosságcseréről: Édesapja meghalt a háborúban, édesanyja pedig nem szerett volna kimenni Szlovákiába - édesanyja szlovák volt, erről mesél el történeteket(25:12).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Venczel Andrásné
Interjúalany lakhelye: Bükkszentkereszt
Interjúalany született: Bükkszentkereszt, 1941
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas vendéglátóipari dolgozó
Felvétel időpontja: 2010. november 02.
Felvétel helyszíne: Bükkszentkereszt
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:58:00
A beszélgetés több különböző, az alany által felidézett apró mozaikból áll össze. Szót ejt a postáséletről (0:29), gyermekkoráról, a munkáról (1:00), az ispán 1943-as temetéséről (2:24), tanítójának frontszolgálatáról (4:58). Szót ejt az ispán szobrának felavatásáról, a szobor későbbi sorsáról és Horthy Miklósról is (5:45), majd rátér a leventemozgalommal kapcsolatos emlékeire (10:50). Beszél a tiszaröffi mezőőrrel végző gránát-csapdáról (11:15), majd a saj-kanyari német géppuskatűzről az oroszok ellen (13:05). Az orosz és német katonák viselkedését, morálját is összehasonlítja (15:05), majd beszél a Tisza-híd lebombázásáról (19:42). Végül egy német repülő lelövésének és legénységének fogságba ejtéséről beszél (22:48).
Interjúalany: Boros Gyula
Felvétel időpontja: 2010. július 16.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), édesapja Horvátországból történő átszökéséről Magyarországra, akit a család többi tagja is követett (0:46), ahol először egy tanyán éltek (4:46), a ráksi iskoláról (6:45), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:41), a háború alatti élelmiszerellátásról (11:24), az 1945 utáni újrakezdésről (12:13), tanulmányairól, nyári munkáiról, pályakezdéséről, a fizetési viszonyokról (13:40), a kulákok, svábok helyzetéről (21:05), a korabeli árakról (22:53), a békekölcsönről, a Rákosi-korszak megszorításairól, padlássöprésről, beszolgáltatásról (24:19), a közveszélyes munkakerülőkről (27:35), a szocialista ünnepekről (29:46), a katonaságról (32:48).
Interjúalany: Sebők József
Felvétel időpontja: 2011. április 02.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany 1936-ban született Szakolyon (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Nehéz volt az élete, két fia született, mindkettő fiatalon elhunyt. (00:46) Szegény családba született, de boldog életet élt. Beszél gyermekei és férje haláláról. (02:10) Beszél iskoláiról. Mivel nem akart oroszul tanulni, 7. osztály után otthagyta az iskolát. 8 éves korától kezdve dolgozott. A II. világháború után szovjet katonákat szállásoltak el a családnál. Az orosz tisztek is vallásosak voltak, együtt imádkoztak a családdal. Jó volt velük a kapcsolat, ezért nem vittek el minden állatot. (07:56) 1956-ban ment az interjúalany férjhez. Mindketten földművesek voltak, 1962-ben csatlakoztak a TSZ-hez. A Kádár- és Rákosi-korszakban is vallásos életet éltek. (11:22) Az interjúalany beszél testvéreiről, a rokonságról. (13:00) Beszél a mindennapi falusi életről, a munkákról. Szegények voltak, de nagy szeretetben éltek. Mindenki ismerte egymást a faluban. (17:52) Elmondja az orosz megszállás menetét. Az egész falu nagyon félt, a lányokat el kellett bujtatni. (21:10) Újra beszél családjáról, a falusi közösség változásáról. (22:22) A II. világháború után 7 embert vittek el a faluból a Szovjetunióba kényszermunkára. A Rákosi-korszakban nagyon rosszak voltak az életkörülmények. (28:40)
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. január 13.