Az interjúalany mesél az 1950-es évek mindennapjairól, iskoláiról, a hatalom részéről családját érő retorziókról. Beszél arról, hogy hogyan érintette környezetét az 1956-os forradalmat követő megtorlási hullám, illetve elmondja, hogy milyenek voltak a Kádár-korszak mindennapjai (milyen volt a TSZ, az ipar világa, milyen kikapcsolódási lehetőségeik voltak, hogyan lehetett külföldre jutni stb.). Végül kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményét is. 0:10--szülei, családja, neveltetése; 1:13--édesapja munkája a II. világháborúban ejtőernyősként, majd a háborút követően határőrként, szülei házassága; 3:15--életük az 1950-es években, iskolái, mindennapjaik, gyermekként végzett munkáik; 6:13--miért vesztette el az apja határőri munkáját a kommunista rendszer alatt; 7:41--milyen volt a környék legfontosabb vállalata; 8:51--hogyan érintette őket a kommunista rendszer kiépülése; 10:50--véleménye az 1956-os eseményekben részvevő személyekről, az ezt követő megtorlásokról, édesapja 1957-es börtönbüntetése; 15:10--megfigyelések és retórziók a Kádár-korban; 18:53--munkái; 20:0--ünnepélyek, rendezvények; 21:14--mire volt elég a keresete, milyen pluszmunkákat vállalt, milyen életkörülmények között éltek; 24:0--hogyan változott a korban a mezőgazdaság, a háztájizás; 26:4--az életmód változása a lakóhelyén; 27:1--a politika és a termelői szervezet vezetése közötti viszony, a TSZ kulturális élete, működése; 29:44--kikapcsolódási, kultúrálódási és sportolási lehetőségek a településen; 35:36--a kor divatja; 36:30--külföldi utazásai; 37:20--hogyan változott a Kádár-korszak az idők során, munkalehetőségek, érvényesülési lehetőségek; 38:38--az egyház működése a Kádár-korszakban; 41:0--a rendszerváltoztatás első jelei a mindennapokban; 43:40--mit lehetett érzékelni a szovjet katonai megszállásból; 44:30--mit várt a rendszerváltoztatástól, véleménye a ennek eredményeiről

Az interjúalany elmeséli családja történetét, amely szorosan összefügg családi cserépkályha gyártás történetével is. Mesél vállalkozásuk két világháború közötti, a II. világháború alatti és a Rákosi-rendszer korabeli sorsáról. Beszél arról, hogy milyen munkákat kapott az 1970-es években, illetve, hogy milyen változások érték vállalatát a rendszerváltoztatást követően. Beszél díjairól, valamint a "Virágos Sopronért" mozgalomban folytatott tevékenységéről. 1:35--a család és a családi műhely története az I. világháború előtt 6:55--családtagok részvétele az I. világháborúban 7:35--milyen megrendeléseket kaptak a két világháború között, milyen volt a kisipar helyzete ekkoriban 9:50--a II. világháború időszaka, hogyan bújtatják az üldözött zsidókat a műhelyükben 12:26--a Rákosi alatti államosítások hatása a műhely életére 14:05--hogyan sajátítja el a szakmát 15:55--egy 1956-os élménye 16:50--a külföldi megrendeléseik, az 1970-es években kapott megrendeléseik (restaurálás, megrendelés múzeumoktól) 24:30--a rendszerváltoztatás utáni változások a műhely életében 25:18--a "Virágos Sopronért" mozgalomban folytatott tevékenysége 27:57--a cserépkályhás munkájának bemutatása 30:36--különböző díjai, elismerései

1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).