Interjú

Gyűjteményhez ad
nyilasok
1956
'50-es évek
hadifogság
II. világháború

A hadifogságtól 1956-ig

2540 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: kettős megszállás, Mindennapi élet
Leírás: Nagy Ferenc 1923-ban született, a népes család tagjait és annak történetét mutatja be(0:05). Az interjúalanyt minden szülőfalujához, Naszályhoz köti. Ide járt iskolába, itt nősült meg, ma is ott lakik(4:05). A második világháború előtt nagyon szerény körülmények között élt, pontosan megtudjuk, hogy ekkoriban mit ettek a falusi szegény emberek(4:33).Édesapja gondoskodó, szorgalmas ember volt - igyekezte a gyermekeit különböző mesterségekre kitaníttatni(6:10). Nagy Ferenc géplakatos lett, 1944-ben étteremben dolgozott, mint mosogatólegény. De a háború elől édesapja hazarendelte, hogy ott dolgozzon(7:03).Almásfüzítőn géplakatos tanonc lett(8:44). Az interjúalany háború alatti politikáról és a harcokról mesél(9:07). Leventeként vonultatták be a nyilasok, erről az időszakról hallhatunk személyes történeteket(11:11).A szovjet benyomulás miatt Klagenfurtba szorultak vissza. Gyalogszerrel menekült, akár napi 50 km-t is megtettek(17:30). Nagy Ferenc a visszavonulással, kényszermunkával és a hadifogsággal kapcsolatban személyes élményeit meséli el(18:03).Egy őrmesternek köszönhetően egy éjszaka Ausztriából Nagy Ferenc pár katonatársával hazaszökött Magyarországra(23:35). Visszament Almásfüzítőre dolgozni(még ekkor is gyakornokként), de igazolnia kellett magát(B-listázták, mivel "nyugatos" volt)(26:35).Így végülis csak úgy tarthatta meg az állását, hogy be kellett lépnie a kommunista pártba(27:33). Majd az interjúalany a munkahelyi történeteket beszél el(28:56). Az 1956-os eseményeket nem úgy érzékelték, minta budapestiek. Az almásfüzitői üzem leállt, értekezleteket szerveztek - de a forradalmi hangulat nem volt vidéken olyan erős(30:29).A forradalom után át kellett lépni az MSZMP, de ezt Nagy Ferenc ezt megtagadta(32:35). "A magyar nép nem akart belépni a TSZ-be!" - Nagy Ferenc a Tsz-esítésről(35:04).A bátyja megjárta Recsket, de testvérének nem mert szólni erről, mert úgy megfélemlítették(35:20). Visszaemlékszik arra, hogy a Szabad Európa feltüzelte a magyarokat a szovjetekkel szemben. Az idős Nagy Ferenc szinte teljesen átlátja az '56 körüli nemzetközi eseményeket, folyamatokat(36:28). Az interjúalany elszavalja egy versét, amelyet a hadifogsából való hazatérésekor vetett papírra(38:40).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve: Nagy Ferenc
Interjúalany lakhelye: Naszály
Interjúalany született: Naszály, 1923
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas, géplakatos
Felvétel időpontja: 2011. március 24.
Felvétel helyszíne: Naszály
Interjút készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:00
Tárgy: Mindennapi élet
1941-ben született, bár nem emlékszik a háborúra, de azt elmondja, hogy az édesapja bevonult a hadseregbe, miközben az otthon maradó család nagyon rosszul élt(0:21). Az interjúalany bátyja közbenjárása kellett ahhoz, hogy a román katonák ne vigyék el a család tehenét, amely a megélhetésüket biztosította. A szovjet-román megszállással és a megélhetésükkel kapcsolatban meséli el a család történeteit(2:05). A faluban nem csak ők, hanem a több család is hasonlóan nehéz helyzetben volt(8:23). A háború után sem lett sokkal jobb a helyzet, mivel a beszolgáltatások nagyon megfogták a családot(8:56).A továbbtanulása a rossz anyagi helyzetük miatt sem volt lehetséges, így csak később, a gyermekei és a munkája mellett tudta elvégezni a 8 osztályt és a boltvezetői iskolát(11:01). Gyermekkorában nem volt tv, stb - így az emberek jobban egymásra voltak utalva, több volt a közös program, főleg az ünnepek alkalmával(14:00).A későbbiekben egy falusi hagyományőrző klubhoz csoporthoz csatlakozott, erről mesél az interjúalany(15:42). Az 1956-os forradalommal kapcsoplatban megjegyzi, hogy Bükszentkereszten egy házat szétlőttek az oroszok, mert ott ellenállókat gyanítottak. De más forradalmi esemény nem történt(16:51).A Kádár korszakban a vendéglátóiparban dolgozott, de megjegyzi, hogy a politika nem avatkozott bele az életébe(18:21).Az életkörülményei sajnos nem voltak elég jók, a politikával nem nagyon foglalkozott - de a gyermekei számára igyekezett minden biztosítani(19:29).A Kádár korszakban vendéglátóipari brigádvezető volt, így többször volt lehetősége a Balatonon üdülni(21:40). A vendéglátóiparról megyjegyzi, hogy szinte semmi szabadideje nem volt, így nagyon örült, amikor a gyerekeivel volt(24:34). A lakosságcseréről: Édesapja meghalt a háborúban, édesanyja pedig nem szerett volna kimenni Szlovákiába - édesanyja szlovák volt, erről mesél el történeteket(25:12).
Interjúalany: Venczel Andrásné
Felvétel időpontja: 2010. november 02.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Hossz: 00:39:00
Tárgy: kettős megszállás, 1956, rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, családja I. világháborús élményeiről (0:14). Szól továbbá a második világháborúról, annak családjára gyakorolt hatásáról (1:55). Feleleveníti az 1956-os forradalom helyi eseményeit, és értékeli a forradalom jelentőségét (3:46), külön szólva a megtorlásokról (5:38). Beszél a Kádár-korszakról, az alatta töltött katonai szolgálatról (7:48), a gazdasági fellendülésről (11:00), és Sopron iparáról (13:00). Beszél a szövetkezetesítésről (14:00), a határsávról és az állambiztonság jelenlétéről (15:13), valamint az érvényesülés lehetőségeiről (16:36). Rátér a hitélet és a kommunista ideológia ellentéteire, a művelődés lehetőségeire (21:00), majd szól a rendszerváltoztatás előzményeiről, első jeleiről (26:15). Beszél politikai pályájának kezdeteiről (30:56) és összehasonlítja a rendszerváltozás előtti és utáni életkörülményeket (34:08). Végül a horvát kisebbség helyi helyzetéről szól (38:30).
Interjúalany: Grubits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. október 17.
Készítette: Széchenyi István Gimnázium, Sopron

Hossz: 00:45:00
Tárgy: kettős megszállás, szovjet megszállás
Az interjaúlany beszél az amerikai, majd az orosz bombázások megindulásáról, majd arról, hogy miként döntötték el, hogy a szovjetek közeledése miatt elhagyják Komádit és Debrecenbe küldik a (0:05). Édesapja jegyző volt, aki ingyen tanította az analfabétákat, és úgy döntött, ott marad (5:30). Közben a németek által elhagyott cukorból a nővéréék 50 kilo cukrot tudtak szerezni (9:10). Édasapja otthon megsebesült és a debreceni klinikára került, ahol látogatás közben háromnapos riadót rendeltek el, így addig mind a kórházban maradtak (11:15). Unokabátyjáék házának pincéjében bújkáltak, amikor október 19. délelőttjén megjelentek az oroszok (16:00). Négy magyar katona is csatlakozott hozzájuk, akik menedéket kerestek. A rokonuk tizenötéves lánya volt elég bátor ahhoz, hogy egy nem használt kútba rejtse a katonák fegyvereit. Az egyik katona később feleségül vette ezt a lányt (19:25). Szól arról, hogy egyszer az oroszok három napra elvitték a négy férfit, és mikor a beszállásolt orosz tisztek kérdezték, hová tűntek, eljátszották, hogy a rokonaik (22:00). Beszél az orosz tisztek viselkedéséről, hogy például megittak egy egész üveg mézet (26:08), majd az őket követő két fiatal hadnagyról, akik közül az egyik szerint a másik burzsuj volt (27:45). Később egy orosz őrnagy felesége lakott ott, ő is megvédte őket, de mikor ők is távoztak, egy hónapig bújkálniuk kellett a fosztogatás elől (29:42). Édesapját kiengedték a kórházból, és a volt gettó egyik épületében tartották (36:30), majd hazament Komádiba. Mikor a család is hazatért, kiderült, hogy internálták. A szétrombolt vasúton mentek el Berettyóújfaluig, hogy megkeressék édesapját (39:30). Berettyóújfalun találták meg, ahol 3 lépésre közelíthették csak meg, de találkoztak egy rendőrrel, aki megígérte, hogy "kiviszi innen a jegyzőurat" (41:40).
Interjúalany: Józsa Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. április 11.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen