00:05-04:09 - család, körülmények, oktatás, 04:10-07:39 - zsidóság, mezőgazdaság, 07:40-15:05 - II. világháború, '56-ig, infláció, bombázás, katonaság, 15:07-18:17 - Szovjet megszállás, munkatáborok, kulákság felszámolása, mindennapi élet, 18:18-28:49 - TSZ, államosítás, rádió, Rákosi rendszer, 28:50-32:12 - házasság után, munka, mezőgazdaság, vallás, 32:22-42:59 - utazás, TSZ, oktatás, munka

1935-ben született a Dunántúlon, Tengelicen. Ez egy uradalmi falu volt, az interjúalany ezt a légkört mutatja be a saját élményein keresztül(0:10). Amikor az első osztályos lett, a nagymamájához, Kecelre került. Herner József a családja foglalkozásairól is mesél(3:10).Egy szerb lakosságú településre került tovább, de nem tanult meg szerbül. Az itt töltött gyermekéveiről hallhatunk pár történetet(6:10).A háborús helyzetből csak annyit érzett meg, hogy a fontso háborús alapanyagokat (pl. gumi) eltűntek, mert kellett adni. Valamint, hogy a férfiakat behívták. Az egyik bátyját a Don kanyarnál el is esett. A család háborús tapasztalatait meséli el(12:36).A szovjet megszálláskor a pusztán laktak, így front elkerülte őket. De a szovjet fosztogatásokat már ők is megtapasztalták. Édesapja malenkij robotra került - az ő kálváriáját is elmeséli az interjúalany(16:19).A háború után rejtegeni kellett az élelmiszert, azt a keveset, ami megmaradt. A földosztáskor 15 holdat, 1 lovat és egy tehenet kaptak(20:41).A háború után jeges árvíz csapott le a pusztára, mert kiöntött a Duna. Rengeteg állat és ember pusztult el(23:27).Az interjúalany a Rákosi korszak alatti tanulmányairól beszél(24:22). Gimnáziumi negyedikben egy szovjet ösztöndíjas iskolába vették fel, itt is érettségizett. Továbbra is az iskoláiról beszél(28:26).Beszámol a sztálinizmus keménységéről, az akkori hangulatról(31:31).A falusi embereket szabályosan kifosztották, mindent be kellett szolgáltatni(36:02).Ellenzéki szerveződésben nem vett részt (36:30).1956-ot a rengeteg feszültség kifakadásának véli(38:00).A miskolci forradalomról mesél, az egyetemisták szerveződéseit, sorsát beszéli el(40:00). Az 1956 utáni megtorlásokból nem sokat észlelt, de pár ismerősét felelősségre vontak. Őt és diáktársait azért nem bántották, mert egyetemista volt(43:10).A Kádár korszakban a falusiaknak annyival lett jobb, hogy nem fosztották ki őket a beszolgáltatások alkalmával. Bár így is nehéz volt megélni, de akkor sem volt olyan nehéz a mindennapi élet, mint korábban. Ezzel kapcsolatban hallhatunk személyes történeteket(45:06).Nyugaton munkahelye jóvoltából járt, az interjúalany a legalapvetőbb különbségekről és a saját tapasztalatairól beszél(48:30).Az interjúalany szerint a rendszer fentarthatatlan volt, ezt több szempontból is megindokolja(52:29).

Az interjúalany beszél származásáról, családjáról, tanulmányairól és munkába állásáról varrónőként (0:50). 1938-ban Budapestre került lányinternátusba, emellett folytatta a varrónői munkát. Részletesen beszél az internátusi életről és kulturális lehetőségeikről (4:10). A rendház vezetője Salkaházi Sára volt: beszél a zsidómentésben játszott szerepéről és személyiségéről (7:56). Kitér találkozására Mindszenty Józseffel (9:17). Részletesen beszél Budapest ostromáról, óvóhelyekről, bombatámadásokról, a Vörös Hadsereg fővárosi harcairól (10:54). Ismerteti az ostrom utáni élet nehézségeit: élelmiszerhiány, romeltakarítás, félelem a szovjet katonáktól (25:45). Beszél viszontagságos visszatéréséről Pécsre (31:35), majd az újrakezdés lehetőségeiről varrónőként Szederkény sváb faluban (38:15).