Interjú
Gyűjteményhez ad
A hadifogságtól 1956-ig
2480 megtekintés
Hossz: 00:42:00
Leírás:
Nagy Ferenc 1923-ban született, a népes család tagjait és annak történetét mutatja be(0:05).
Az interjúalanyt minden szülőfalujához, Naszályhoz köti. Ide járt iskolába, itt nősült meg, ma is ott lakik(4:05). A második világháború előtt nagyon szerény körülmények között élt, pontosan megtudjuk, hogy ekkoriban mit ettek a falusi szegény emberek(4:33).Édesapja gondoskodó, szorgalmas ember volt - igyekezte a gyermekeit különböző mesterségekre kitaníttatni(6:10). Nagy Ferenc géplakatos lett, 1944-ben étteremben dolgozott, mint mosogatólegény. De a háború elől édesapja hazarendelte, hogy ott dolgozzon(7:03).Almásfüzítőn géplakatos tanonc lett(8:44). Az interjúalany háború alatti politikáról és a harcokról mesél(9:07). Leventeként vonultatták be a nyilasok, erről az időszakról hallhatunk személyes történeteket(11:11).A szovjet benyomulás miatt Klagenfurtba szorultak vissza. Gyalogszerrel menekült, akár napi 50 km-t is megtettek(17:30). Nagy Ferenc a visszavonulással, kényszermunkával és a hadifogsággal kapcsolatban személyes élményeit meséli el(18:03).Egy őrmesternek köszönhetően egy éjszaka Ausztriából Nagy Ferenc pár katonatársával hazaszökött Magyarországra(23:35). Visszament Almásfüzítőre dolgozni(még ekkor is gyakornokként), de igazolnia kellett magát(B-listázták, mivel "nyugatos" volt)(26:35).Így végülis csak úgy tarthatta meg az állását, hogy be kellett lépnie a kommunista pártba(27:33). Majd az interjúalany a munkahelyi történeteket beszél el(28:56). Az 1956-os eseményeket nem úgy érzékelték, minta budapestiek. Az almásfüzitői üzem leállt, értekezleteket szerveztek - de a forradalmi hangulat nem volt vidéken olyan erős(30:29).A forradalom után át kellett lépni az MSZMP, de ezt Nagy Ferenc ezt megtagadta(32:35). "A magyar nép nem akart belépni a TSZ-be!" - Nagy Ferenc a Tsz-esítésről(35:04).A bátyja megjárta Recsket, de testvérének nem mert szólni erről, mert úgy megfélemlítették(35:20). Visszaemlékszik arra, hogy a Szabad Európa feltüzelte a magyarokat a szovjetekkel szemben. Az idős Nagy Ferenc szinte teljesen átlátja az '56 körüli nemzetközi eseményeket, folyamatokat(36:28). Az interjúalany elszavalja egy versét, amelyet a hadifogsából való hazatérésekor vetett papírra(38:40).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Interjúalany neve:
Nagy Ferenc
Interjúalany lakhelye:
Naszály
Interjúalany született:
Naszály,
1923
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas, géplakatos
Felvétel időpontja:
2011. március 24.
Felvétel helyszíne:
Naszály
Kapcsolódó interjúk
Magyarnak maradni a Felvidéken
Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogy születésekor éppen egy erőteljes reszlovakizációs hullám volt a felvidéki városokban és a határszélen (0:00), majd rátér arra, hogy Vágsellyén a lőporüzembe áramló északi vendégmunkások hígitották fel a magyarságot. A magyar nevét nem használhatta, a szlovák neve pedig teljesen különbözött a magyartól. Végül a rendszerváltoztatás után tudta felvenni a rendes nevét (2:00). Beszél arról, hogy a család férfijainak egészségét tönkretette a lőszergyár, arról, hogy a kommunisták mindig az amerikaiakkal riogattak, valamint arról, hogy a hitélet közösségi formáival nem találkozott soha (7:40). Szól a magyar gimnázium légköréről, az anyanyelvi tanulás megtartó erejéről, valamint arról, hogy a Felvidéken a vegyes házasságok gyermekei szlovákok lesznek (11:16). Beszél arról, hogy mennyire meghatározó élmény a felvidéki magyarság körében a kitelepítés és a csehországi kényszermunka (18:25). Szól arról, hogy szlovák egyetemi szobatársai nem hitték el neki, hogy a kitelepítések megtörténtek (21:50), illetve arról, hogy a szlovák közvélemény a jó dolgokat az "uhorokhoz", a rosszakat pedig a "magyarokhoz" társítja (23:15). Szól arról, miként kezdett az Ifjú Szívek táncmozgalomban résztvenni (25:55), valamint arról, hogy a szervezet elmagyarosodása miatt egy tűzeset ürügyén letratzótatták a magyar koreográfust a kommunista hatóságok (31:00). Szól arról, hogy házassága révén egy olyan magyar közösség része lett, akik büszkék voltak magyarságukra, illetve arról, hogy miként kezdett Gömörországban népdalokat gyűjteni (32:45).
Interjúalany: Écsi Gyöngyi
Felvétel időpontja: 2011. április 15.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Egy 100 éves katonatiszt-köztisztviselő-diplomata visszaemlékezései
Hossz: 00:43:00
dr. Pavlovits Miklós 1910-ben született. Tüzér főhadnagyként részt vett az első- és második bécsi döntést követő területvisszacsatolásokban. Budapest ostromát (10:30) a Központi Pénzintézet légópincéjében vészelte át családjával. Beszél arról, miként rabolta ki a pénzintézetet a szovjet hadsereg (21:19). A második világháború után - többek között - a külkereskedelmi minisztérium alkalmazásában állt. Beszélt a Rákosi-rendszer kiépüléséről és a társadalom terrorizálásáról (29:56).
Interjúalany: dr. Pavlovits Miklós
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
A szovjet megszállás
Hossz: 00:29:39
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan érintette családját az oroszok bejövetele és a rekvirálás, illetve hogyan ment ki az orosz hadsereggel Németországba, hogy kocsijukat és állataikat meg tudja menteni. Beszél a svábok és magyarok háború előtti együttéléséről, illetve a II. világháborút követő kitelepítésekről is.
0:37--hogyan érkeznek meg a településre az oroszok, hogyan rekviráltak, hogyan vették el tőlük a szekerüket, hogyan csatlakozik az orosz sereghez, hogy a kocsijukat megmentse;
11:0--hogyan vonul tovább az orosz katonákkal Németország felé, hogyan szereznek szénát szerezni a helyi lakosoktól;
15:5--hogyan jöttek haza Németországból;
19:40--hogyan éltek kisebbségiként, hogyan tanultak meg magyarul, hogyan éltek egymás mellett a németek és a magyarok;
23:26--hogyan sikerült megúszniuk a kitelepítést, hogyan érintette a falusiakat a kitelepítés, milyen volt az élet a II. világháború után, kiket telepítettek a svábok helyére
Interjúalany: Hofury Rezső
Felvétel időpontja: 2010. december 20.
