Interjú
Gyűjteményhez ad
Csendes ellenállás
2311 megtekintés
Hossz: 00:42:00
Témakörök:
Hétköznapi szocializmus
Leírás:
Az interjúalany 1958-ban született Budapesten, de 3 éves korában a család átköltözött Tinnyére (Pest megye), ahol édesanyja volt védőnő. Szülei elváltak. Nem tudja pontosan, hogy mi volt a válás oka, de valószínűleg közrejátszott benne az 1956-os forradalomban játszott szerepük. Anyai ágon felvidéki nemesi családból származott, a kommunisták mindenüket elvették. (03:02) Beszél arról, hogyan élték meg szülei, nagyszülei a forradalmat. Nagyapját hazafalé menet egy eltévedt golyó megsebezte. Apját a megtorlások alatt börtönbe zárták. Ezeket azonban nem lehetett még családi körben sem megbeszélni. (05:36) Apja híres sebész volt, a vietnami háború alatt kivitték hadikórházba orvosnak. Miután édesapja hazatért újranősült, de Vietnamban olyan betegséget kapott, amelybe hamarosan belehalt. (07:30) Az interjúalany családja elég jól élt a korhoz viszonyítva. Luxuscikkeik nem voltak, de mivel nem tudtak ezekről, nem is volt rá igény. Elmondja milyen volt a falusi élet, hogyan élt meg a család egy átlagos napot. (09:50) Az interjúalany a Kecskeméti Piarista Gimnáziumba járt. A történelemtanáruk elmondta a valós eseményeket is, nem csak a tankönyv hazugságait. Kisdobos még volt, de se az úttörőkhöz, sem a KISZ-be nem lépett, nem léphetett már be. Valószínűleg azért, mert sem a szülők, sem a rendszer nem akarta ezt. Nem vették fel az orvosi egyetemre sem, a régész szakot már meg sem próbálta, mivel származása miatt esélye sem lett volna. (14:38) Protekcióval lett végül mentős, itt sok hasonló családi háttérrel rendelkező munkatársa volt. Szerette a munkahelyét, mert sok emberen tudott segíteni. (17:42) Amikor az MDF szerveződött, többedmagával megalapította a párt szervezetét a mentőszolgálaton belül. Majdnem kirúgták, megfigyelték. Politikai viták indultak a mentősök között. Miután megszüntették az MSZMP mentősszervezetét, leállították az MDF szervezetét is. (23:36) Piliscsabán is részt vett a helyi MDF alapításában. Az elsők között a korábbi helyi pártvezetők akartak belépni, de később kiderült, hogy voltak köztük ügynökök. A testület többsége mégis megszavazta a korábbi párttagok felvételét, később ők alapították meg a helyi SZDSZ-t. (27:00) Már a rendszerváltoztatás előtt rendeztek augusztus 20-án nagy sikerű kenyérszenteléseket, programokat. (29:24) Beszél arról, hogyan zajlottak a politikai viták. Mivel a tagok tudták, hogy mi ellen küzdenek, ekkor még mindenki egyetértett. Beszél Orbán Viktor 1989-es március 15-i beszédéről, amely keménységével nagy hatással volt mindenkire, és meglepő volt, hogy a haldokló Kádár-rendszer retorziók nélkül hagyta ezt. (32:28) Elmondja, milyen volt a helyi politikai élet az első szabad választások előtt. Pártok alakultak, viták generálódtak. (33:40) Elmondja, hogy amikor egy iskolai ünnepélyről gyermeke vörös zászlót hozott haza, kidobatta vele a kukába. Ezzel meghatározta fia életét. (34:44) Visszatér az 1990-es választásokhoz, a kampányhoz. Helyi szinten nagy harc volt az MDF és az SZDSZ között. Az önkormányzati választásokon a polgármester MDF-es lett, az interjúalany még bejutott a képviselő-testületbe MDF színekben, viszont a többség SZDSZ-es volt. A pártellentétek ellenére az első 4 éves ciklusban jól együtt tudtak működni. Nagy hibának tartja, hogy manapság már helyi szinten is a pártpolitika a döntő, nem a közös érdek. (42:44)
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Kollár László
Interjúalany lakhelye:
Piliscsaba
Interjúalany született:
Budapest,
1958
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2010. október 22.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest
