Interjú

Gyűjteményhez ad
KGST
KISZ
maszek
TSZ
beszolgáltatás
katonaság
kommunista diktatúra
kulák
oktatás
padlássöprés
szakszervezet
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
szövetkezetek

Egy borász életútja

3858 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a Rákosi-rendszer kiépüléséről, a mezőgazdaság átalakításáról, a társadalom terrorizálásáról (8:03), említi az 1956-os forradalmat, beszél katonai szolgálatáról (22:49), illetve a Kádár-korszakról (25:08), hosszasan kitérve annak válságjelenségeire.
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Szalai András
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Veszkény, 1943
Interjúalany foglalkozása: borász, pénzügyi előadó
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 11.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany mesél a II. világhálborúról, az oroszok bevonulásáról és Miskolc bombázásáról. Beszél az 1956-os forradalom helyi hatásairól és az azt követő megtorlásokról. 0:30--a háború közeledtével milyen változások történtek a faluban, hogyan szállítják el a helyi zsidókat, és hogyan próbált a falu lakossága segíteni nekik; 4:20--hogyan zajlik a sorozás, miért nem sorozzák be az édesapját, a légitámadások megindulása; 7:10--mi történt, amikor a falut elérte a front, milyen volt Miskolc bombázása, az oroszok bevonulása; 15:51--a háború utáni újáépítés, iskolái; 23:13--az 1956-os forradalomról és a megtorlásokról őrzött emlékei; 29:49--hogyan tért vissza a forradalom után az élet a rendes kerékvágásba, hogyan tudnak elhelyezkedni
Interjúalany: Szamosi Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 31.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany 1948-ban született Súron (Komárom-Esztergom megye). Szülei erdélyi származásúak, részletesen beszél életükről. A szerelmes fiatalok közé állt, hogy más vallásúak voltak: az apa református, az anya katolikus, így először nem is házasodhattak össze a családok ellenállása miatt. (06:32) A II. világháború végén az apa banki tisztviselő volt. Menekülnie kellett a szovjet és román hadsereg elől, ekkor kereste fel újra korábbi szerelmét: együtt menekültek el Gárdonyra. (09:28) A legnagyobb bombázások alatt egy német tiszt segítségével 1945 tavaszán házasodtak össze. (10:02) Súron telepedtek le, állást kaptak, családot alapítottak. (10:52) Később Tatabányára került a család, majd az apa egészségügyi állapota miatt az '50-es évek elején egy közeli tanyára költöztek. Az interjúalany 1971-ig itt élte le boldog gyermek- és fiatalkorát. (14:10) Nehezen élte meg, hogy a szülők különböző vallása miatt mindvégig voltak konfliktusok. Emiatt az interjúalanyban egyházellenesség alakult ki. (17:00) A család mindvégig egy kispolgári életet akart élni, ez nehézkes volt a szegénység miatt. (17:56) 8 éves volt az 1956-os forradalom alatt. Csak a rádióból értesültek az eseményekről, kevés emléke van. (20:54) Beszél a korabeli oktatási rendszerről. (23:46) Az interjúalany a tanyasi iskolában kezdte tanulmányait, majd 5. osztálytól Tatára járt. Mivel sokat kellett utaznia, gyakorlatilag nem volt úttörő sem, csak papíron. (24:52) Kevés szórakozási lehetőség volt, az interjúalany sokat csavargott és olvasott. 1960-ban vett a család TV-t. (26:50) A Tatai Gimnáziumba járt, kollégista volt. Beszél a '60-as évek kollégiumi körülményeiről. Ekkor ismerkedett meg későbbi férjével. (30:02) Az interjúalany és férje is a pedagógusi pályát választották. A debreceni egyetemi évek alatt házasodtak össze. (32:18) Egy Nógrád megyei általános iskolában kezdtek tanítani. (35:36) Végül sikerült Tatán állást kapniuk 1975-ben. Az interjúalany 30 évig tanított itt. (39:28)
Interjúalany: Tóth Andrásné Máthé Enikő
Felvétel időpontja: 2011. április 02.

Hossz: 00:58:00
Nagypilit községben született. 6 elemi elvégzése után a a tanító tovább szerette volna taníttatni az interjúalanyt, de az apja nem engedte, mert a munkáskézre nagyobb szükség volt. Erről és a házimunkákról mesélt(0:07).Ő és bátyja elhatározták, hogy továbbtanulnak - így kerültek Pápára(4:47).A bátyja műtrágyagyárban kapott állást, az interjúalany pedig fuvarozó lett - innen Diósgyőrbe mentek munka után (közben pedig tanulnia kellett)(6:05).Amikor a háború elérte Miskolcot, bezáratták a gyárat, ahol dolgozott. Ezzel és a háborús helyzettel kapcsolatban meséli személyes élményeit(11:24).A háborút szerencsésen és leleményesen élte túl, utaná igyekezett egyből munkát keresni. Ennek a történetét is elmeséli(28:14).Nagyon jól keresett a munkahelyein, mivel nagyon jól is dolgozott - az elsők között kpata meg az élmunkáskitüntetést. Hogy ezt nem véletlenül érdemelte ki, azt a személyes történeteivel támasztja alá(37:38).
Interjúalany: Csatári Ernő
Felvétel időpontja: 2011. február 17.