1943-ban vonult be a honvédségbe, egy kerékpáralakulatba sorozták be(00:32). Mihály Mózes a háború végi élményeiről mesél(2:09). Román fogságba került, de sikerült megszöknie(2:31). A honvédség alatt töltött idejéről mesél, és korabeli katonadalt is elénekli(3:50). Valamint más akkor énekelt dalokból is idéz pár sort(6:58). A háború alatt nem keveredett különösebb kalandokba(8:10). 1944 októberében tért haza, de ügyelt, nehogy a román hatóságok elkapják és kényszermunkára vigyék(8:44). Több társai megjárta az orosz, bolgár fogságot, kényszermunkatáborokat(9:57). A háború után otthon gazdálkodott, 1947-ben megnősült, 1948-ban a fia, 1951-ben pedig a fia született meg(10:40). A felesége természetesen jól főzött, főként disznóból készült ételeket ettek(12:09).A gyermekek a munka után sokat segítettek a mezőgazdasági munkákban(13:40). A gyerekek otthon csinálták a játékaikat, főként fából faragták őket. Mózes Mihály elmesél pár érdekességet az akkori gyermekkor jellegzetességeiről(14:13). Az akkori Karácsony teljesen más volt, mint ma. Nehezen lehetett fenyőfát szerezni, kézzel készített díszeket használtak, stb(16:40). A karácsonyi menü: húsleves, disznóhús, töltött káposzta(17:32). Karácsonykor templomba mentek, meglátogatták a rokonokat, de szenteste mindenki otthon volt(19:28).

Az interjúalany 1932-ben született Demjénben (Heves megye). Beszél gyermekkoráról, iskolás éveiről. A II. világháborút szülőfalujában élte át. 1944-ben talált egy gránátot, amely felrobbant kezében és elveszítette két ujját. (01:30) Részletesen beszél a falusi hétköznapokról, munkákról, hagyományokról. 1949-ig nem volt áram. (07:10) Sérülése miatt szülei úgy gondolták, hogy nem lehetne teljes értékű földműves, ezért az Egri Piarista Gimnáziumba íratták. Beszél az iskoláról, a tantárgyakról, arról, hogyan változott meg az oktatás az államosítással. (10:02) Többször kivezényelték a diákokat az utcára, hogy tüntessenek az egyház ellen és a kommunisták mellett. (11:12) Az interjúalany 1952-ben érettségizett, utána kezdett el dolgozni a füzesabonyi gépállomáson: a traktorosok teljesítményét számfejtette. 1955-ben került vissza szülőfalujába VB titkárként (jegyző). (13:06) Elmondja, hogyan zajlottak le az 1956-os események a szülőfalujában. Részt vett a szovjet katonai emlékmű feldöntésében, ezért a forradalom után elveszítette állását. (17:50) Földműveléssel kezdett foglalkozni. A családnak összesen 9 hold földje volt. Részletesen beszél a mezőgazdasági munkákról. (21:26) Édesanyját erőszakkal beléptették a TSZ-be 1958-ban. Mindenüket elvették. (26:36) Elmondja emlékeit a II. világháborúról. Pincébe menekültek a front elől. Az orosz katonák kedvesek voltak a gyerekekkel. Egy szovjet tiszt a front átvonulásáig a családnál szállásolta el magát. (29:08) Az interjúalany részletesen beszél a balesetről, amelyben elveszítette két ujját. (31:30) Elmondja, milyen volt a lakosság kapcsolata az orosz katonákkal. (35:00) A környéken többen veszítették életüket a fel nem robbant gránátok és egyéb fegyverek miatt. (35:52) A német megszállásból csak annyit érzékelt, hogy néhány katonát elszállásoltak. A német és az orosz katonák is emberségesek voltak. (38:52)

00:12:26 Életének kezdeti nehézségei zsidósága miatt, lakhelyváltozások. 12:27-14:11 Édesanyjának szerelmi élete. 14:12-20:29 Kötődése Magyarországhoz a férjén keresztül, élményei tapasztalatai a kommunista Magyarországról. 20:30-23:35 Második látogatás Magyarországra, lakodalom Magyarországon. 23:36-26.29 Jugoszláv nyaralás, családlátogatás nehézségei a határon való átvizsgálás a neve miatt. 26:30-27:38 Nevének eredete. 27:39-40:02 Munka Angliában, a magyar étterem története. 42:03-44:41 Balatoni élmények, élelmiszerhiány. 44:42-49:14 Összegzés a származásáról és a történelemről. 49:15-53:01 Első benyomások, Magyarországról, a falusi életről.