Interjú

Gyűjteményhez ad
megszállás
Római Katolikus Egyház
Horthy Miklós
holokauszt
II. világháború
zsidóság
Izrael
munkaszolgálat
külföldi utazás
kényszermunka
Csendőrség
Rákosi-korszak
osztályharc
sport
oktatás
kommunista diktatúra
gettó

A szegénységből akartam kitörni

2654 megtekintés

Hossz: 00:24:00
Témakörök: Mindennapi élet , Sport
Leírás: Az interjúalany beszél kőbányai gyerekkoráról, órás édesapjáról és a szegénységről (0:28), majd rátér arar, hogy édesapja halála után kőmalomban kellett dolgoznia, s ezért az oktatása egy időre megszakadt (3:55). Szól II. világháborús emlékeiről, zsidó vallásukról, majd 1943-as kikeresztelkedésükről (5:35). Szól arról, hogy édesapja résztvett a Tanácsköztársaságban, és őt is meggyőződéses kommunistának nevelte (6:48). Szól arról, hogy a háború után két nővére olyan gyerekotthonba került, ami az Izraelbe településre készítette fel őket, s így 1948-ben valóban egy kibucba települtek (8:36). Szól arról, hogy a gettó megalakulása után úgynevezett vegyesházban éltek, édesapját pedig munkaszolgálatra vitték. Egy rosszindulatú magyar rendőr az édesanyját is megpróbálta elvinni, de egy másik magyar rendőr ezt megakadályozta (10:45). Édesapja megszökött a munkaszolgálatról egy hónap után, amihez egy csendőr jóindulatú félrenézése is kellett, ám ekkorra már vesebajt kapott és hamarosan meghalt (12:42). Arról is szól, hogy elhatározta, ki kell törni a szegénységből, valamint arról, hogy milyen könyveket írt az évek során (13:55). Beszél sportkarrierjéről, amit 1950-ben kezdett a Törekvés egyesületben (17:33), majd a külföldi utazásairól szól (23:15).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Berkovics Jenő
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1933
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 21.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:58:00
1938-ban született Debrecenben. Az interjúalany a szintén vitézi rangú édesapja pályafutásáról, származásáról mesél(1:27).Neveltetése nagyon szigorú volt. A Horthy korszak a család számára a legcsodálatosabb időszak volt, mivel egzisztenciálisan ekkor álltak a legmagasabban. Az interjúalany elmeséli az akkori Magyarországon miért volt érdemesebb élni(07:45).Az interjúalany a korszak úri középosztályáról, annak életformájáról mesél(11:41).A front közeledtével elrendelték az elsötétítést, ezzel kapcsolatban elmeséli személyes élményeit(14:41).1944 augusztusában a család egy unitárius lelkészi rezidenciába kerültek a családfő parancsára. Ennek körülményeiről hallhatunk néhány személyes történetet(16:29).Édesapját futárszolgálatra osztották be, közben a hadapródiskolát, ahol tanított Vasvárra telepítették át a front miatt(19:00). Édesapja ragaszkodott hozzá, hogy a család maradjon Magyarországon, még akkor is, ha a szovjetek szállják azt meg(21:22).Nyugaton esett fogságba, az angol övezetben. Erről és a háború végéről meséli el a családra vonatkozó történetét(22:09).Édesapja a hadifogság után nem kapott állást, csak majd később a pannonhalmi gimnáziumban lett tanár. Édespja 1945 utáni tanári pályafutásáról, tevékenységéről mesél (30:39).A csaldája a '45 utáni átmeneti évek alatt nem nagyon folyt bele a konkrét politizálásba, de igyekeztek mindig egy olyan pártot támogatni, a magyarság és a család érdekeit képviseli(36:01). 1956-ban édesapja iskolaigazgató volt, igyekezett több diákját és tanárát kihozni a börtönből a forradalom után(37:14).De arra is volt példa, hogy egy párttagot is megmentett a forradalmárok dühe elől-később ennek köszönhette, hogy nem vonták felelősségre 1956 után (40:06).Az interjúalany elmeséli, hogyan teltek az iskolás évei, ennek kapcsán a háború utáni oktatási rendszerről is beszél(42:29). A kommunista rezsim alatt erőteljes volt az ideológiai nyomás, az ehhez való alkalmazkodásról mesél az interjúalany(47:08).Az interjúalany a tanári hitvallásával kapcsolatban feleleveníti azokat az iskolai élményeit, amely gondolkodását formálták(49:18).1976-ban egy moszkvai földrajzi kongresszuson részt vett, ennek részleteit tudhatjuk meg(53:00).A rendszerváltoztatás boldogsággal töltötte el, de a kommunizmus alatt nem kellett kompromittálódnia. Majd pedig útravalóként a mai ifjúsághoz is intéz pár tanácsot (56:26).
Interjúalany: Gajárszky-Galántai Márta Edit
Felvétel időpontja: 2011. április 16.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:22), arról, hogy nevelőintézetbe került (1:13), arról, hogy többször került börtönbe (3:27), majd elhatározta, hogy változtat addigi életmódján (5:40). Mesél a REF-esekről (6:40), szabadulása utáni elhelyezkedéséről (11:05), bokszolói pályájáról (12:25), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, melyek elsősorban a Köztársaság tér környékéhez kötődnek (15:58). Beszámol arról, hogy családját a második világháború alatt deportálták (16:53), arról, hogy milyen jó élményei kötődnek az intézetben eltöltött évekhez (17:55), végül pedig kitér tanulmányai ismertetésére (21:58).
Interjúalany: Dohi József
Felvétel időpontja: 2011. március 25.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:39), szüleiről (1:36), a házban elszállásolt szovjet katonákról (2:55), a környéken folytatott második világháborús harcokról, bombázásokról (6:55), bátyja németországi fogságáról (8:39), az 1956-os forradalomról (10:45), családjáról (15:01), tanulmányairól (17:12), a szocializmusbeli életkörülményekről (18:54), a rendszerváltoztatásról (21:37).
Interjúalany: Óláh Vilmosné
Felvétel időpontja: 2011. május 28.