Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
TSZ
oktatás
sport
szakszervezet
egészségügy
hétköznapi kommunizmus
Kádár-korszak
80-as évek
legvidámabb barakk
90-es évek

Lábápoló kisiparos is voltam

2603 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany 1954-ben született Miskolcon. Egyedüli gyerekként nőtt fel, édesapja mérnök volt, így jó körülmények között éltek. Inkább szórakozott, mint tanult, a KISZ pénzt is elitta barátaival. Érettségi után nem vették fel az egyetemre, így a kohóban kezdett el dolgozni. Az energia gyáregységhez került. (05:40) A gyárban KISZ-titkár lett. Beszél az elvégzett közösségszervező munkájáról. (08:00) A '80-as években falusi TSZ-ben kezdett dolgozni. Véleménye szerint a TSZ-ekkel kihasználták a termőföldek adta lehetőségeket. Beszél a TSZ-ek profiljáról, működéséről. Leírja a munkás és a paraszt közötti különbségeket. A TSZ-ben is megválasztották KISZ-titkárnak. Az itt befolyt pénzekből több esetben egy hetes külföldi kirándulást szerveztek. Fiatalokból álló csoportjával kint volt a Moszkvai Olimpián is. (14:30) Mivel idősebb lett, le kellett mondania KISZ tisztségéről, így több társával Borsodban először megalapította a TSZ szakszervezetét. (17:06) Amíg a mezőgazdaságban dolgozott, megismerte a magyar flórát, a gyógynövényeket, elkezdett természetgyógyászattal foglalkozni. Véletlenül a kezébe került egy német könyv a talpmasszázsról, ezt áttanulmányozta, a benne lévőket alkalmazta. Állítása szerint saját magát (vesegyulladás) és másokat is meggyógyított talpmasszázzsal. Sokan sarlatánnak, kuruzslónak tartották. Végül lábápoló kisiparosként kapott működési engedélyt. (22:24) Beszédében visszatér a KISZ-hez. Véleménye szerint a szervezet jól működött, mivel a fiatalok dolgoztak és szórakoztak is. Látta a környező szocialista országokat, tapasztalatai szerint Magyarországon volt a legélhetőbb a rendszer. (28:48)
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Nedea Ede
Interjúalany lakhelye: Onga
Interjúalany született: Miskolc, 1954
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 20.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszélt a két világháború közötti életviszonyokról, mezőgazdaságról, neveltetéséről és pályaválasztásáról (0:24). Később a világháborúkról, az első világháborús hadifogságról való emlékeit osztja meg (14:32). Megemlíti a kényszermunkára hurcolást is (24:18). Beszél a háború utáni újjáépítésről, illetve a szövetkezetesítésről is (25:30, 32:45).
Interjúalany: Gunda Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. június 30.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél arról, hogy születésekor éppen egy erőteljes reszlovakizációs hullám volt a felvidéki városokban és a határszélen (0:00), majd rátér arra, hogy Vágsellyén a lőporüzembe áramló északi vendégmunkások hígitották fel a magyarságot. A magyar nevét nem használhatta, a szlovák neve pedig teljesen különbözött a magyartól. Végül a rendszerváltoztatás után tudta felvenni a rendes nevét (2:00). Beszél arról, hogy a család férfijainak egészségét tönkretette a lőszergyár, arról, hogy a kommunisták mindig az amerikaiakkal riogattak, valamint arról, hogy a hitélet közösségi formáival nem találkozott soha (7:40). Szól a magyar gimnázium légköréről, az anyanyelvi tanulás megtartó erejéről, valamint arról, hogy a Felvidéken a vegyes házasságok gyermekei szlovákok lesznek (11:16). Beszél arról, hogy mennyire meghatározó élmény a felvidéki magyarság körében a kitelepítés és a csehországi kényszermunka (18:25). Szól arról, hogy szlovák egyetemi szobatársai nem hitték el neki, hogy a kitelepítések megtörténtek (21:50), illetve arról, hogy a szlovák közvélemény a jó dolgokat az "uhorokhoz", a rosszakat pedig a "magyarokhoz" társítja (23:15). Szól arról, miként kezdett az Ifjú Szívek táncmozgalomban résztvenni (25:55), valamint arról, hogy a szervezet elmagyarosodása miatt egy tűzeset ürügyén letratzótatták a magyar koreográfust a kommunista hatóságok (31:00). Szól arról, hogy házassága révén egy olyan magyar közösség része lett, akik büszkék voltak magyarságukra, illetve arról, hogy miként kezdett Gömörországban népdalokat gyűjteni (32:45).
Interjúalany: Écsi Gyöngyi
Felvétel időpontja: 2011. április 15.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről, kitelepítésükről (0:26). Rátér az oktatásra (06:18) és az úttörőmozgalomra (08:22), valamint felidézi a csillebérci táborban töltött tanulmányi jutalomútját (10:15). Szól arról, hogy egy tanulmányi feladat keretében megkeresett egy 1919-es partizánt (14:38), majd az orosz tagozatot írja le (20:05). Beszél a szórakozási lehetőségekről (24:34), az építőtáborokról (29:22), valamint az érettségiről (34:55).
Interjúalany: Ujj Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. december 07.