Interjú

Gyűjteményhez ad
állambiztonság
oktatás
rendszerváltoztatás
SZDSZ
zene
Demszky Gábor
Kádár-korszak
80-as évek
Securitate
'70-es évek

Citoyen-lét a Kádár-korszakban

2348 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: Az interjúalany 1948-ban született Budapesten. Beszél iskolai éveiről. Egész életét meghatározta a Fazekas Gimnázium, a kiváló pedagógusok. (06:52) Az ELTE matematikus szakát kezdte el több volt gimnáziumi osztálytársával együtt. (07:50) Rájött, hogy a matematika nem neki való, ezért 1974-ben beiratkozott a Zeneművészetire, zenetörténésznek tanult. (08:52) Közben jótékonykodott, ellenzéki politikai mozgalmakban vett részt. Több neves ellenzékit ismert meg, egyesekkel ma is tartja a kapcsolatot. (14:46) A SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapító tagja (1979). Itt közelebbről megismerte a szociológusok munkáját, szemléletmódját. (18:52) Ismerte Demszky Gábort, részt vett a szamizdat könyvek kiadásában. A rendőrség egyszer ki is hallgatta. (22:50) Benne volt a Duna-körben. Beszél a Bős–Nagymaros körül kialakult politikai vitákról, tiltakozásokról. Az egyik tüntetésen ismerkedett össze Sólyom László későbbi köztársasági elnökkel. (31:20) Kapcsolatban volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatával, amelyből később kialakult az SZDSZ. Elmondja a szervezet létrejöttének eseményeit, a kialakult célokat. (37:34) Beszél az első nagy ellenzéki tüntetésekről. A rendszerváltoztatás előtti években már a nemzeti ünnepek előtt letartóztatták az ellenzéki vezetőket. (41:06) 1988 tavasza, Kádár leváltása után lehetett biztosan érezni, hogy szétesik a rendszer. (43:22)
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Malina János
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1948
Interjúalany foglalkozása: zenetudós, zenész
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjaúalany beszél családjáról, származásáról (0:20), majd az iskoláról, a sáros utakról, amin eljutottak oda, az osztatlan osztálykoról, a fegyelemről és az iskola tisztításáról (2:04). Szól a háború utáni évek nélkülözéseiről, a malom működéséről és a kenyérsütésről (7:22). Szól édesapja személyiségéről, arról, hogy soha nem evett addig, míg meg nem bizonyosodott arról, hogy a gyermekei ettek (12:25). Szól gyermekkori csínyeikről (14:35), majd arról, hogyan próbált mindig vigyázni a testvéreire (16:55). Megemlíti testvérei katonai szolgálatát (19:05), majd beszél további oktatásáról, a kommunista propagandáról és a hittan tanulásának lehetőségeiről (20:50). Beszél arról, hogy akkoriban a pályaválasztás azt jelentette, hogy az osztályfőnök eldöntötte, hová mehet. Kertésznek kellett mennie, ami soha nem tetszett neki (23:35). Végül egy újsághirdetés nyomán elment varrónőnek tanulni, amit azóta is űz és kedvel (32:10). Szól továbbá az 1956 -os forradalom leveréséről, és arról, hogy otthoni szentképeik hátán a kommunista "szentek" portréi voltak, arra az esetre, ha bejönnének a szovjet katonák (33:00). Végül arról szól, hogyan szervezték be édesapját ávósnak a hadseregben. Mindig próbált kibújni ez alól, ezért családi problémákra hivatkozott, hátha ezt megbízhatatlanságnak értékelik az ÁVO-nál. Végül leszerelték, de rövid ávós "karrierje" nagyon meggyötörte (35:50).
Interjúalany: Andrási Mihályné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól, arról, hogy egy ideig nem tudott továbbtanulni osztályidegen származása miatt (0:36), de végül mégis elvégezte a marxista egyetemet (5:33). Mesél boltos munkájáról (7:01), polgármesteri munkájáról (9:35), a rendszerváltoztatás előzményeiről (11:57), a rendszerváltoztatás idején fennálló leányfalui pártviszonyokról (16:48), arról, hogyan lett polgármester (17:18), arról, hogyan zajlott az átmenet, valamint ismét beszél polgármesteri tevékenységéről is (30:06).
Interjúalany: Adorján Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany először kiváló dolgozói kitüntetését mutatja meg (0:00), majd szól a kommunista rendszer kiépüléséről Magyarországon. Édesapját szabotázs miatt börtönbe csukták, a javakat államosították. Édesapja kiszabadulása után folytatta oktatását (1:30). Szól arról, hogy a TSZ megalakulása után alkalmi munkákból élt (4:40). Szól katonai szolgálatáról (8:00), majd Kádár János politikáját és foglalkoztatását értékeli (10:40). Arról is szól, hogyan verték át a biztosítók és hogyan működik a korrupció (13:00). Szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (15:00), majd a munka világáról a kései ötvenes, korai hatvanas években (16:00). Szól a rendszerváltoztatásról, Kádár nyugdíjazásáról (19:10), majd a kádári foglalkoztatáspolitikáról (20:40). Végül az építőiparban szerzett tapasztalatairól szól (23:50).
Interjúalany: Beretka Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. július 10.