Bárczy Klára édesapja, Bárczy Jánosról, annak családjáról mesél. Bárczy János nagyapja jómódú körülmények között élt és maga Arany János volt a magyartanára. A távoli felmenőkkel kapcsolatban hallhatunk családi történeteket(0:15).Bárczy János piarista iskolába járt, amit nagyon kedvelt. Sík Sándor volt a magyartanára. A piarista iskola légköréről, oktatási rendszeréről mesél az interjúalany(4:24). A középiskola után Ludovika katonai akadémiára jelentkezett és korábbi kirívó sporteljesítményei(vívás, ejtőernyőzés,úszás stb) miatt ezt ingyen végezhette el(6:29). A Ludovika elvégzése utána gyalogsági százados lett, majd Pápára került a légierőhöz. Végül pedig vezérkari tiszt lett és Budapesten szolgált(9:49). A fronton gépkocsiját támadás érte, így ennek következtében később, a háború után egy megerőltetés miatt elveszítette a látását(11:40).A nemesi származás miatt több ízben is megkülönböztetés érte a családot. Az interjúalany az "x-es származásról", a deportálásáról és más diszkriminációról mesél(14:54). 1956-ot gyerekként élte meg, ahol a család lakott, azt az épületet is szétlőtték a szovjetek. Ekkor veszítette el a banki munkáját(18:59). Az interjúalany édesapja ezután kezdett el írni, novellákat, családi történeteket fabrikált - majd a miskolci rádió egyik műsorát is ő írta meg(23:02).A Tények és Tanúk könyvsorozatban is megjelentek a visszaemlékezései(24:42).A '60-as, '70-es években az édesapja külön figyelmet fordított a gazdasági kérdéseknek is. Édesanyjának nagyon nehéz dolga volt, hiszen szinte ház körüli munkát neki kellett végeznie - bár nehéz körülmények között éltek, de az interjúalany szerint boldog gyerekkora volt(26:11). A rendszerváltoztatás után az édeapja több írását is meg tudta jelentetni. Bár óriásit nem változtak az életkörülmények, de mégis szabadabb lett a légkör(31:08).

0:00 a második világháborús emlékeiről beszél, bányász volt, bányában dolgozott, és mint hadi üzem működtek 3:18 a háború alatt német katonák voltak a németajkú faluban 6:20 Szálasi Ferenc is volt a falujukban, ott lakott Brennbergbányán, találkozott is Szálsaival, akit testőrök kísértek mindenhová, nyilas pártkatonák védték, beszél az „aranyvonatról” is, a faluban osztályozták a különböző aranytárgyakat, amiket a zsidóktól vettek el 10:11 a Szent Koronát is látta Brennbergbányán, a Borbála-aknában, két csendőr őrizte folyamatosan 10:51 Brennbergberg bánya volt Magyarország első szénbányája, 1753-ban nyitották, akkor még külföldi bányászokkal, akiket letelepítettek a környéken 15:00 egy időben Rákosibányának akarták elkeresztelni Brennbergbányát, mert nem tetszett nekik a német név 18:19 a háború után rohammunkát végzet, ami azt jelentette, hogy a kitermelt szenet a falvakra vitték élelemért cserébe, a háború után a szovjetek irányítása alá kerül a bánya, az orosz katonák a bevonulásuk után három nappal már beindítják a termelést 20:57 Brennbergbányát leállítják, mert a vasfüggöny mellett volt, pedig a bányától kaptak áramot, sőt, a bánya gondoskodott a nyugdíjakról is 26:48 1956-ban a soproniakon szénnel segítenek, akik a forradalom miatt nehéz helyzetbe kerültek, (a bányát 1952-ben állították le) 33:54 a határsávbeli életről mesél, nehéz volt közlekedni, gyakoriak voltak az ellenőrzések

Az interjúalany 1943-ban született Debrecenben. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Szülei erdélyi származásúak, testvére nem született. Apja vasút-igazgatóságon dolgozott, ezért nem kellett bevonulnia. A front elől elmenekültek Debrecenből egy közeli kisvárosba, amelyet nem bombáztak. (05:32) 1945-ben visszaköltözött a család Debrecenbe. Beszél a háború utáni évekről az újjáépítések nehézségeiről. Édesapja kollégáival együtt 100 hold földet bérelt, hogy megélhessenek. Nehezen éltek, de boldogan, az emberek segítették egymást. (10:02) Beszél a hiperinflációról, a pengő elértéktelenedéséről, a cserekereskedelem kialakulásáról. (11:30) Beszél gyermekkoráról, a debreceni körülményekről. (14:10) A Rákosi-korszakban a debreceni parasztpolgárokból kulákok, osztályidegenek váltak, először az állataikat, majd földjüket, végül egyeseknek a házát is elvették. (15:38) 1949-ben kezdte meg az interjúalany iskoláit. Részletesen beszél diákéveiről, tanárairól. (21:36) Elmondja a B-listázások menetét. (29:06) Beszél a debreceni 1956-os forradalomról. A városban hatalmas tüntetések voltak. A budapesti eseményekről a rádióból értesültek. Hallotta Mindszenty beszédét is. (37:56) Beszél a forradalom leveréséről, arról, hogyan vonult be a Vörös Hadsereg Debrecenbe. (39:26)