Interjú

Gyűjteményhez ad
internálás
osztályharc
Rákosi-korszak
'50-es évek
Hortobágy
át- és kitelepítések

"Hortobágyról zokog a szél, de csak szenvedésről beszél"

2768 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Leírás: 0:00 Kóros községből vitték el őket, mikor ő húsz éves volt, mesél az édesapjáról 5:38 1950. június 23.-án rendőrökkel telepítették ki őket, fél órát adtak nekik a pakolásra 9:08 bevagonírozták őket, Pécsig mentek, ahol átvették őket az ávósok, és Lenin-tanyára vitték a kitelepítetteket 13:20 mikor oda kerültek, még nem voltak barakkok, ezért egy birkahodályban helyezték el őket, majd cukorrépaföldeken dolgoztak 21:25 volt olyan társuk, akit a rendőrség veréssel vallatott, de az édesapját büntetésből egy másik táborba küldték 26:02 az alapvető tisztálkodási feltételeket sem biztosították nekik, nagyon szűk helyen aludtak 29:35 a vallásgyakorlásra a későbbiek folyamán volt lehetőség 31:54 a vasárnap is munkanap volt, télen voltak szabadnapok 33:50 híreket és leveleket a későbbiek folyamán kaphattak, a szabadulásról is közvetve értesültek 37:42 a tábori élet apróbb örömeit idézi fel 42:02 számára az volt a legnehezebb, hogy a legszebb fiatalkorát elvették a kitelepítéssel 43:00 1956-ban mehettek először haza, addig más faluban laktak egy kamrában, a házukban akkor a tanácselnök lakott, de az édesapja asztalosműhelyét vissza tudták szerezni, és ott laktak 45:17 ötezer forint kárpótlást kaptak 45:45 a tábori élet a későbbi munkahelyeken jelentett hátrányt
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bonyár Jenőné (Debreczeni Julianna)
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Kórós, 1929
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 19.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor, édesapja gazdálkodó volt a TSZ-korszakig 5:15 felidézi az iskolai éveket, majd a TSZ működését 8:56 a téeszesítésre emlékezik vissza, de akkor még csak gyerek volt 11:12 felidézi 1956-os emlékeit 15:50 egészségügyi iskolába kezdett el járni 18:43 felidézi az egészségügy változását a hatvanas évektől 29:45 táppénzre és rokkantnyugdíjra sokan kiíratták magukat a rendszerváltoztatás után 31:07 a betegségek is változtak, régebben sokkal több volt a szívbeteg, később jöttek a mozgásszervi betegségek és a rák 34:18 volt kórházi üdülő, erős volt a munkahelyi kollektíva, hatnapos munkahét volt
Interjúalany: Ferencz Győzőné
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, szülei is tanyán éltek 2:51 egy tanyán általában több generáció élt, de később sokáig csak hárman éltek a tanyán 3:51 mesél a gyerekkorról, ekkor voltak a beadások, padlássöprések, a szülei paraszti származásúak voltak, édesapja egy kis méhészetet is fenntartott 6:27 a félig kész új tanyát el kellett adniuk, mert nem tudták teljesíteni a beadási kvótákat 7:59 mesél a tágabb családja világháborús éveiről, édesanyja a szovjetek bevonulása idején volt nagylány, és bújtatták őket a katonák elől 10:50 Tázláron csak általános iskola volt, mert kis település volt 12:14 jó tanuló volt, Soltvadkerten járt gimnáziumba, de a gimnázium megszűnt két év múlva, ezért Kiskunmajsára jár gimnáziumba 14:57 mivel szegények voltak, ezért munkahelyet keresett a gimnázium után, a drótfonatgyártó vállalatnál dolgozott öt évig, a munkahelyen többen voltak fiatalok, akik esti iskolában tanultak tovább 18:22 a téeszesítés nagyon nehéz volt a családnak, az állami gazdaság elveszi a területeket 20:21 mesél az állami ünnepségekről, bár vallásos család révén a búcsúkat is ünnepelték, a munkahelyén is sok volt a szervezett program, főleg kirándulások és üdülések 25:50 az albérletbe nem sok mindent tudott vásárolni, de később tudott venni gáztűzhelyet és televíziót is 27:07 először 1978-ban tudott külföldre utazni, egy krakkói zarándokútra, így kerül közel a zarándokutak szervezéséhez 29:25 az első televíziós élményei a tázlári kultúrházban nézett táncdalfesztiválok voltak 31:05 a rendszerváltoztatást nagy várakozással élték meg, a Tázlár környéki ipar, és munkahelyek, valamint a nagy szőlők megszűntek, nagyon sokan vesztették el munkájukat 38:01 őt is elküldték 1992 novemberében a vállalattól, két év múlva talál munkát a plébánián, és ott dolgozott végül nyugdíjazásáig
Interjúalany: Csipak Mária
Felvétel időpontja: 2011. február 24.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany mesél családtagjai I. és II. világháborús élményeiről, a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsáról, megpróbáltatásáról, életmódjáról. 0:20--születés, foglalkozás, munka, nagyszülők foglalkozása 2:22--nagyszülők emlékei az I. világháborúról (pl. galíciai front) 5:25--Trianon hatása a kárpátaljai magyarságra, csehek bevonulása 7:48--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, Kárpátalja visszacsatolásának hatása, német megszállás, szovjet megszállás 11:42--a helyi zsidóság helyzete 14:45--harcoló katonák a családban (nagybátyja) 15:30--1944-es "háromnapos robot", ennek hatása a községre 19:28--iskola, oktatás 21:22--az egyház, vallás üldözése 26:15--mit tudnak ebben az időben külföldről, Szabad Európa Rádió, az első háztartási gépek megjelenése 29:00--téeszesítés, kolhozosítás, háztartási gépek, áruhiány 32:50--szórakozási lehetőségek 33:45--60-as és 70-es évek, a rendszer válságjelenségei, magyarok helyzete Kárpátalján 38:28--a rendszerváltoztatás,válságjelenségek 40:40--KMKSZ alapítása, kárpátaljai magyarok reményei
Interjúalany: Balázs István
Felvétel időpontja: 2010. december 26.