Interjú
Gyűjteményhez ad
Egy község hét gazdája
2816 megtekintés
Hossz: 00:44:00
Témakörök:
Mindennapi élet ,
második világháború,
szovjet megszállás,
első világháború,
GULAG/GUPVI,
határon túli magyarság
Leírás:
Az interjúalany mesél családtagjai I. és II. világháborús élményeiről, a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsáról, megpróbáltatásáról, életmódjáról.
0:20--születés, foglalkozás, munka, nagyszülők foglalkozása
2:22--nagyszülők emlékei az I. világháborúról (pl. galíciai front)
5:25--Trianon hatása a kárpátaljai magyarságra, csehek bevonulása
7:48--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, Kárpátalja visszacsatolásának hatása, német megszállás, szovjet megszállás
11:42--a helyi zsidóság helyzete
14:45--harcoló katonák a családban (nagybátyja)
15:30--1944-es "háromnapos robot", ennek hatása a községre
19:28--iskola, oktatás
21:22--az egyház, vallás üldözése
26:15--mit tudnak ebben az időben külföldről, Szabad Európa Rádió, az első háztartási gépek megjelenése
29:00--téeszesítés, kolhozosítás, háztartási gépek, áruhiány
32:50--szórakozási lehetőségek
33:45--60-as és 70-es évek, a rendszer válságjelenségei, magyarok helyzete Kárpátalján
38:28--a rendszerváltoztatás,válságjelenségek
40:40--KMKSZ alapítása, kárpátaljai magyarok reményei
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Balázs István
Interjúalany lakhelye:
Pétervására
Interjúalany született:
nincs megadva,
1948
Interjúalany foglalkozása:
faszobrász
Felvétel időpontja:
2010. december 26.
Felvétel helyszíne:
Pétervására
Interjút készítette:
József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös
Kapcsolódó interjúk
Beszélgetés Tihamér bácsival
Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogy nem vették fel középiskolába kulák szárazása miatt, majd arról, hogy miként került be mégis a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumba Batári Károly tanár segítségével (0:18). Szól arról, hogyan zajlottak a beszolgáltatások, valamint arról, hogy hogyan barátkoztak össze a környék ÁVO-parancsnokával, aki először kenyerrél látta el őket, majd a beszolgáltatási rendszert alakította át úgy, hogy meg lehessen élni (3:30). Szól arról, hogy az ÁVO-parancsnok és a plébános jó barátok voltak. A plébános tanította a gyerekeket motorozni, az ávós pedig néha benzint vitt neki. Arról is szól, hogy a plébános Isonzónál döntötte el, hogy pap lesz, ha túléli a csatát (7:35). Szól arról, hogyan végezte el az iskolát, hogyan szervezték a TSZ-eket a környéken, és hogyan léptették be édesapját (12:10). Szól a TSZ-ek kezdeti nehézségeiről, átszervezésekről, egyesülésekről (16:00), majd arról, hogyan szüntette meg az együttműködést a rendszerváltoztatás (19:20). Szól a határsávról, arról, hogy egy bizonyos területen minden lábnyomról jegyzőkönyvet vettek fel, illetve arról, hogy milyen hisztéria volt a Titóval való szakítás kapcsán. Arról is beszél, hogy miként tudtak kommunikálni a jugoszláviai szlovén területeken rekedt szomszéd falvakkal (20:25). Beszél Lendvahegy különleges helyzetéről, ahol a falubelieknek szőlője volt, a kettős birtokokról, és arról, hogy 1949-ben már nem mehettek át szüretelni (25:50).
Interjúalany: Molnár Tihamér
Felvétel időpontja: 2011. július 14.
Azt hittem, mindent lehet beszélni – Interjú Dr. Tüske László egykori politikai elítélttel
Hossz: 00:45:00
Dr. Tüske László kiskőrösi háziorvos, Baján született, tanúja volt az '56-os forradalom bajai eseményeinek. Az orvosi egyetem alatt izgatás vádjával elítélték, börtönbe került. A büntetés letöltése után hét év kihagyással kerülhetett vissza az egyetemre. Summa cum laude diplomázott.
(00:00-06:10) életfilozófia, családi háttér, gyermekkor; (06:10-09:45) az '56-os forradalom bajai eseményei; (09:45-14:20) a család élete az ötvenes években, a személyi kultusz megjelenése az oktatásban, az ötvenes évek mindennapjainak általános jellemzése; (14:20-22:30) gimnáziumi évek, KISZ; (22:30-26:30) a letartóztatás okai; (26:30-31:10) a letartóztatás, tárgyalás, előzetes; (31:10-40:30) a börtönben; (40:30-44:28) kegyelem, visszakerülés az egyetemre.
Interjúalany: Tüske László
Felvétel időpontja: 2011. március 16.
Miért hagyja el hazáját egy evangélikus lelkész a Kádár-korban?
Hossz: 00:40:00
Az interjúalany részletesen kitért II. világháborús élményeire (0:44), ezenkívül édesapja üldöztetésére az 1950-es években (5:32). Beszámolt személyes '56-os fiatalkori ténykedéséről (13:04), a Kádár-korszak besúgó-rendszeréről (25:10), és 1971-es disszidálásáról (27:28).
Interjúalany: Joób Olivér
Felvétel időpontja: 2010. október 14.
