Az interjúalany beszél II. világháborús emlékeiről, az 1956-os események előzményeiről, és a forradalom debreceni történéseiről, illetve arról, hogy a forradalomban való részvétel milyen nehézségeket okozott neki és társainak a későbbiekben. Végül mesél a Kádár-korszakban iskolaigazgatóként végzett tevékenységéről is. 0:14--születés, gyermekkor, általános iskola 3:08--II. világháborús emlékek, Levente-mozgalom, zsidóüldözés, karcagi gettó, 5:50--éhezés, 7:4--német megszállás, orosz megszállás 11:35--gimnáziumi évek, orosz tanulás, politizálás az iskolában a Rákosi-rendszerben (propaganda és ellenállás) 16:09--pályaválasztása, ellenállás az egyetemen az 1950-es években, a szegedi MEFESZ mozgalom debreceni hatása, a rendszer rendszeren belüli megreformálásának szándéka 21:00--1956 október 23. és az azt követő napok eseményei Debrecenben, gyűlések, nyilatkozatok 27:10--november 4. eseményei Debrecenben, hogyan teszik le a fegyvert, és hogyan ússza meg a komolyabb számonkérést-milyen problémái adódnak később a forradalomban való részvétele miatt; milyen atrocitások értek másokat, 35:30--pufajkások, karhatalmisták tevékenysége 36:32--iskolaigazgatói tevékenysége, összeütközései a rendszerrel

Az interjúalany beszél arról, hogy érettségi után nem felvételizhetett orvosira, ezért a tanári pályát választotta (0:05). Szól a szakérettségisek csoportjáról (3:13), majd arról, hogyan helyezkedett el a diploma megszerzése után (5:11). Beszél az iskola és a politika kapcsolatáról, az állami szervek nyomásgyakorlásáról az igazgatóra (9:43), majd az igazgató eltávolításáról (13:32). Beszél az 1956-os forradalom helyi hatásairól, arról, hogy nehéz volt visszatartani a gyerekeket a rádiókból folyó amerikai propaganda ellenére (16:30). Szól az iskolában folyó ideológiai nevelésről, arról, hogy ő szervezte meg a KISZ-t az iskolában (18:58). Elmeséli, hogy egy osztály gyászszalaggal jött iskolába november 4-én, ami kitudódott. Mivel az interjúalany nem volt hajlandó belekeverni az igazgatót, ezért eltávolították a KISZ-ből (22:40). Végül említi az iskolai kötelező programokat (26:05) és a tanárok közötti viszonyt (28:14).

1923-ban született, gyermekkorát a tanyán élte meg. 10 testvére volt, az interjúalany volt a második szülött. Szülei földművesek voltak(0:17).A második világháború előtt jól éltek, de utána és alatta több gond lett(2:05).Az édesapja megjárta az első világháborút, orosz fogságba esett 7 évre. Onnan gyalog jött haza. Erről az időszakról hallhatunk különböző történeteket(3:30).Dobák Jánosné első osztályba 1927-ben került, tanulni nagyon szeretett, erről mesél (7:48).A második világháborúból (de szerintem az 1956-os forradalommal kapcsolatban) visszaemlékezik a szovjet benyomulásra és megszállásra(10:02).Visszaemlékszik a szovjet katonák fosztogatásaira, erőszakoskodásaira(12:08).Dobák Jánosnénak is bujkálnia kellett, mert az orosz katonák sokmindenkit megerőszakoltak volna. Az akkori helyzetről és saját élményeiről is hallhatunk történeteket(14:08).A háború végén a szovjetek igyekezték összevonni a katonákat, mert rengeteg panasz érkezett a nőkkel szembeni erőszakoskodások miatt. De valamikor a magyar férfiak is bosszút álltak a sérelmek miatt(19:38). A háború után laktanyák épültek a szovjet katonák számára - s az interjúalany felháborodva emlegette fel a 40 éves megszállást(21:04). A politikával nem foglalkozott, igyekezte túlélni a rendszert(23:13). 1946-ban férjhez ment, majd gyermeke született, de emelett kemény mezőgazdasági munkát végzett(23:54). Az interjúalany a Horthy korszak alatti szórakozási lehetőségekről számol be(24:34). Dobák Jánosné testvérei tanulmányairól, elhelyezkedéseiről és életútjairól mesél(26:04).Az általános iskolában korábban sokkal nagyobb volt a fegyelem, kevesebb tanár volt, más volt az egész oktatási rendszer. Ezt részletezi az interjúalany(28:05).