Interjú
Gyűjteményhez ad
Középiskolai tanárként a szocializmus évtizedeiben
2929 megtekintés
Hossz: 00:29:00
Leírás:
Az interjúalany beszél arról, hogy érettségi után nem felvételizhetett orvosira, ezért a tanári pályát választotta (0:05). Szól a szakérettségisek csoportjáról (3:13), majd arról, hogyan helyezkedett el a diploma megszerzése után (5:11). Beszél az iskola és a politika kapcsolatáról, az állami szervek nyomásgyakorlásáról az igazgatóra (9:43), majd az igazgató eltávolításáról (13:32). Beszél az 1956-os forradalom helyi hatásairól, arról, hogy nehéz volt visszatartani a gyerekeket a rádiókból folyó amerikai propaganda ellenére (16:30). Szól az iskolában folyó ideológiai nevelésről, arról, hogy ő szervezte meg a KISZ-t az iskolában (18:58). Elmeséli, hogy egy osztály gyászszalaggal jött iskolába november 4-én, ami kitudódott. Mivel az interjúalany nem volt hajlandó belekeverni az igazgatót, ezért eltávolították a KISZ-ből (22:40). Végül említi az iskolai kötelező programokat (26:05) és a tanárok közötti viszonyt (28:14).
Említett időszakok, témák
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Dudevszky Attila
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Budapest,
1931
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja:
2011. január 31.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Interjút készítette:
Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest
Kapcsolódó interjúk
Geiger Ferenc életútja
Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél a cseléd munkákról a két világháború között (0:12), a második világháborúról, katonai szolgálatról (4:41). Később leírja az életviszonyok és munkakörülmények alakulását az ötvenes években (7:21) és a hatvanas években (10:48).
Interjúalany: Geiger Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 29.
Interjú Lovkó Lászlóval
Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte
3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba
4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék
7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra
11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre
13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt
17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben
20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult
22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról
27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke
29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték
35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség
Interjúalany: Lovkó László
Felvétel időpontja: 2011. július 12.
Interjú Sándor Istvánnal
Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúról (0:38), csendőr édesapja visszatéréséről a hadifogságból (4:10), illetve a háború után az élet megindulásáról, az oktatás jellegéről (9:27). Megemlíti a soproni határsáv kiépülését (25:12), az 1956-os forradalom helyi hatásairól (29:90), illetve a Kádár-korszak mindennapjairól, munkáról, lakásról, KISZ-tagságról és vallási életről (33:00).
Interjúalany: Sándor István
Felvétel időpontja: 2011. január 08.
