Interjú
Gyűjteményhez ad
Interjú Veres Jánossal
3183 megtekintés
Hossz: 00:47:00
Leírás:
Az interjúalany beszél II. világháborús emlékeiről, az 1956-os események előzményeiről, és a forradalom debreceni történéseiről, illetve arról, hogy a forradalomban való részvétel milyen nehézségeket okozott neki és társainak a későbbiekben. Végül mesél a Kádár-korszakban iskolaigazgatóként végzett tevékenységéről is.
0:14--születés, gyermekkor, általános iskola
3:08--II. világháborús emlékek, Levente-mozgalom, zsidóüldözés, karcagi gettó,
5:50--éhezés,
7:4--német megszállás, orosz megszállás
11:35--gimnáziumi évek, orosz tanulás, politizálás az iskolában a Rákosi-rendszerben (propaganda és ellenállás)
16:09--pályaválasztása, ellenállás az egyetemen az 1950-es években, a szegedi MEFESZ mozgalom debreceni hatása, a rendszer rendszeren belüli megreformálásának szándéka
21:00--1956 október 23. és az azt követő napok eseményei Debrecenben, gyűlések, nyilatkozatok
27:10--november 4. eseményei Debrecenben, hogyan teszik le a fegyvert, és hogyan ússza meg a komolyabb számonkérést-milyen problémái adódnak később a forradalomban való részvétele miatt; milyen atrocitások értek másokat,
35:30--pufajkások, karhatalmisták tevékenysége
36:32--iskolaigazgatói tevékenysége, összeütközései a rendszerrel
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Veres János
Interjúalany lakhelye:
Pécs
Interjúalany született:
Karcag,
1935
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2010. december 02.
Felvétel helyszíne:
Pécs
Interjút készítette:
Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Goldmann Kálmánné
Hossz: 00:25:52
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan szállították el őket a csendőrök, és miért nem Auswitzba, hanem Ausztriába kerültek. Szól Mauthausenből való szabadulásukról, illetve az őket érő antiszemita megnyilvánulásokról is.
0:20--felmenői, életmódjuk, lakáskörülményeik;
3:32--hogyan, milyen körülmények között szállították el őket a csendőrök a gettóba, és minek köszönhető, hogy nem kerültek Auswitzba -- mi történt velük ehelyett;
14:5--megérkezésük Mauthausenbe;
16:37--hogyan viszonyultak a nem zsidók a zsidókhoz az elszállításuk előtt, illetve azt követően, hogyan érintette őket az antiszemitizmus;
17:56--kiszabadulásuk a munkatáborból, apja halála;
21:30--emlékei az 1956-os eseményekről;
22:20--milyen zsidó hagyományokat tartottak meg
Interjúalany: Goldmann Kálmánné, Eszter
Felvétel időpontja: 2010. november 10.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Egy jó házból való úrilány esete a XX. századdal
Hossz: 00:47:00
Rövid bemutatkozás után elmeséli, hogy az első iskolai osztályokat Belgiumba végezte(0:16), s ennek kapcsán kitér családja anyagi lehetőségeire(2:30). Ezután a 2. világháború emlékeit, főleg a légiriadókat idézi fel(4:45), majd arra emlékezik, hogyan menekítettek 80 fiatal leventét az orosz hadsereg elől(6:30). Beszél férje fogságba eséséről és a Szovjetunióba hurcolásáról(12:20). A következő részben munkahelyéről, a munkahelyi hangulatról szól(19:30), majd az 1956-os forradalom eseményeire tér át(21:16). A forradalom utáni megtorlások kapcsán visszakanyarodik a nyilasokhoz és a zsidók deportálásához(27:50). Felidézi, hogy jegyző férje hogyan tért ki a zsidók összegyűjtésére vonatkozó utasítás elől(30:16), majd újra az orosz katonákkal kapcsolatos emlékek kerülnek elő(37:20). Végül a polgári származásúakat ért hátrányos megkülönböztetéseket férje munkába állásának nehézségein keresztül illusztrálja(40:08).
Interjúalany: Kralovánszky Kálmánné
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Györffy Imréné visszaemlékezése
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszámol édesapja második világháborús tragédiájáról (1:14), szegedi háborús élményeiről (5:26), Kodály Zoltán fogadásával kapcsolatos történetéről (12:48). Beszél arról, hogyan élte meg a Rákosi-rendszer időszakát (18:54), mesél Szeged háború utáni újjáépítéséről (20:48), nagybátyja családjának kitelepítéséről (23:42), az 1956-os szegedi eseményekről (25:19), arról, hogy miért nem engedélyezték, hogy belépjen a KISZ-be (27:53). Megemlíti az '50-es években uralkodó légkört (31:13), és a lakásuk fölött elszállásolt szovjet katonákkal kapcsolatos emlékeit (33:33), végül a pedagógusok '60-as évekbeli lehetőségeit (39:33).
Interjúalany: Györffy Imréné
Felvétel időpontja: 2011. január 04.
