Bemutatja az Alföldről származó családját (-3:23), majd beszél édesapja elhurcolásáról málenkij robotra. (-7:40) Kitér a Dunapatajon töltött gyermekkori évekre, majd a középiskolai tanulmányaira (-11:23) Visszaemlékszik az 1956-os forradalom fővárosi eseményeire. (-23:00) Beszél tanulmányai folytatásáról (esti gimnázium) és a teológiai tanulmányairól. (-31:25) Kitér arra, miért nem vitték el sorkatonai szolgálatra. (-32.30) Beszél Kecskemétre történő kihelyezéséről és lelkészi hivatásáról, majd áthelyezéséről Pécsre 1970-ben. (-35:00) Kitér a református egyház helyzetére, lelkészi feladatokra. (-39:33) Részletezi az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét a Kádár-korszakban. (-47:28) Beszél a rendszerváltoztatás előidézte változásokról és börtönlelkészi és tábori lelkészi hivatásáról. (-49:30)

0:00 családi háttér, édesapja kisiparos volt, de később szövetkezetesítették a vagyonát 1:59 gyermekkoráról beszél, kicsit távol laktak a falutól 2:50 a gimnáziumi éveiről beszél, kollégista lesz Nagykanizsán 5:36 a nagykanizsai felvonulásról beszél, ő okt. 26.-án hazatér az iskolai szünet miatt 7:02 beszél a CSITT-ről, és a rendőrségi kutatásokról, később letartóztatják őket a füzet miatt, amit írtak 8:36 a forradalom utóéletéről beszél 9:43 1957 márciusában razzia volt a kollégiumban, megtalálják a csittvári krónikát 12:12 bevitték őket a rendőrségre, falhoz állítva tartották őket egész éjjel, közben folytak a kihallgatások, és azt akarták őket, hogy a tanárokra valljanak 14:15 a tárgyalásukat a megyei bíróság intézte, de szerencséjükre csak bírósági megrovást kaptak, a gimnáziumból kirúgták őket, ő Tapolcán érettségizik 17:18 haragot nem érez senki iránt a személyes sorsa miatt, de az országot megnyomorítók felelősségre vonása elmaradt

Az interjúalany beszél családjáról (0:22), boldog gyerekkoráról (1:59), amelybe beleszólt a második világháború (2:38), beszél Budapest ostromáról, a házukat ért bombatalálatról (3:42), a pesti gettó előtti halottakról, a városháza bombázásáról (7:40). Mesél egyházi iskolában folytatott tanulmányairól, és az iskolák államosításáról (8:22), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, személyes szerepéről (10:19), letartóztatásáról (13:10), 1956 utáni munkájáról és főiskolai felvételéről (14:25), a televíziónál folytatott munkájáról, és magáról a médiumról, a felvételek manipulálásáról (elmesél egy történetet a kubai válsággal kapcsolatos műsorról) és a propagandáról (16:05). Mesél a Kádár-korszak jellemzőiről, a diktatúra ravaszságáról és az öncenzúráról (20:11), a cenzúráról (23:11), az „etikai demoralizációról” és a kontraszelekcióról, és a besúgásról, az internacionalizmus zsákutcájáról (25:31), szakmai pályafutásáról, a színház és a politika összefonódásáról (30:33), és a „színház aranykoráról” (36:17).