Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
oktatás
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
Ifjú Gárda

Engem ne küzdjenek le

2449 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: 01:20 - Család 02:35 - Gyerekkor 04:10 - Általános iskola, úttörő 05:00 - Gimnázium '71-75, főiskola, 1 év sorkatonaság 06:20 - Kisdobos, úttörő, táborok 14:04 - KISZ, vándortábor 10:35 - Sport-birkózás (úttörő, serdülő, ifjúsági, junior) 21:35 - Ifjú Gárda 26:40 - Főiskola, terepgyakorlat külföldön is (Kijev, NDK) 29:40 - Rendszerváltoztatás, katonaság 34:25 - Család, utazási lehetőségek
Említett időszakok, témák
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Rója István
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Makó, 1957
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a két világháború közötti életviszonyokról, a cselédség sorsáról (0:15), házasságáról (7:04). Bátyja dezertálásáról (12:44), az oroszok bejöveteléről (16:55) is részletesen beszél. A korszak vallási életét (21:20) és a zsidóság sorsát (26:35) is megemlíti. Beszél a mezőgazdasági munkáról és az azt kiegészítő kereskedésről (33:3).
Interjúalany: Agócs Tiborné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:37:00
0:00 Rákospalotán született, és kilencéves koráig egy családi házban éltek, de a házukat elárverezték, ezért Pestre költöztek 1:10 1939-ben kezdődtek a bajok, mert édesapja zsidó volt, édesanyja keresztény, ezért édesapját kirúgták, az anyagi helyzetük megrendült; iskolába egy zárdaiskolába járt, de át kellett iratkoznia, mert nem bírták fizetni anyagilag 2:36 édesapját elvitték munkaszolgálatra, a lakbért nem tudták fizetni, ezért édesapja szüleihez költöztek el, ahol túlzsúfoltak, ennek ellenére sikerült pályázaton egy kertes házat nyerniük, de pechjükre 1944/45-benbelövést kapott 5:59 a ház pincéjében próbálták átvészelni a város ostromát, a barátját, akibe akkor szerelmes volt, lelőtték, szánkóval húzták haza a testét 9:15 a háború után nagyon keményen kellett küzdeni az élelemért, ő volt az, aki beszerezte az ennivalót, a közeli településre jártak pl. krumpliért, cserélni próbáltak ruhát ételért, melaszt meg szójapogácsát ettek 15:50 később javult egy kicsit a helyzet, teherautóval hoztak krumplit; a kenyérnek nevezett ragacsot osztották, de ahhoz nagyon korán sorba kellett állni, döglött lovat is ettek 18:50 Budapest látványa borzalmas volt a háború után, az elsötétítés volt minden este, később pedig nem volt világítás 21:58 1945. máj. 1.-én lépett fel egy táncelőadáson 23:59 édesapja nem jött haza többet, meghalt a munkaszolgálatban 24:15 kultúrműsorok voltak, a házakban, és az utcákon báloztak 25:06 az édesapja családjából mutatóban sem maradt senki, ezért felszabadulásként élte meg 1945-öt, de a kitelepítésekkor ugyanúgy vagonírozták az embereket, a csoport megszűnik, mert a táncvezetőt is kitelepítik 26:07 az igazgatójukat egyik napról a másikra eltüntették, a színházban Sztálin születésnapjára dekorálni kellett az öltözőt 28:02 volt az MHK (Munkára, Harcra Kész mozgalom), aminek keretében kivezényelték őket a sportpályára sportolni 29:04 1956-ban Békéscsabán voltak, amikor kitört a forradalom, ott látja a pályaudvaron a vörös csillag leszedését, a tömeg Gyulára indult volna kiszabadítani a foglyokat, de ő a férjét lebeszéli erről 30:52 újra kellett kezdenie az életét, sikeresen felépíti a ritmikus sportgimnasztikát, ebből kifolyólag gyakran járt külföldön 32:50 voltak Észak-Koreában, kiutazás előtt jelezték, hogy minden be van drótozva, mesél az ottani rendszerről szerzett tapasztalatairól, voltak üzletek, amelyekben nem volt semmi, ilyen boltok egyébként Moszkvában is voltak
Interjúalany: Kelemen Márta
Felvétel időpontja: 2011. január 20.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, emlékszik a német és orosz katonákra, beszél a tanulmányairól, valamint a fiúk és lányok közötti kapcsolatokról az iskolában 6:41 az általános iskola egy háborús időszak után indult el, gyakori volt az éhezés, nem mindenkinek jutott ennivaló 8:53 nagybátyjai közül többen hadifogságban voltak, a legtöbben meghaltak, de voltak a családban, akiknek málenkij robotra kellett menniük 11:21 Nyíregyházára jelentkezik gimnáziumba, egy akkor induló intézménybe veszik fel 13:25 az 1956-os eseményeket középiskolásként élte meg, mesél az osztályfőnökéről, aki a megyei forradalmi bizottság vezetője volt 17:38 az osztályfőnökét elítélik, börtönbe kerül, 1966-ban amnesztiával szabadul, de a tanári pályát nem folytathatta, az osztálytársak közül többeket kirúgtak az ötvenhatos részvétele miatt 21:14 mesél a jóvátétel fizetéséről, és az engedélyhez kötött disznóvágásról 23:56 a forradalmi események előtt édesapját egy kisipari termelőszövetkezetbe akarták bevonni, de 1956 után ezek a dolgok kevésbé voltak szigorúak, a feleségét például nem vették föl középiskolába, mert kuláknak minősítették, 1956-ban viszont már felvették 27:45 az egyetemi jelentkezéssel nem voltak gondjai, a tanári pályát választotta 32:24 mind a szülők, mind a diákok megváltoztak az elmúlt időkben 36:20 a tanári pályán szerzett elismerésekre, jutalmakra emlékezik vissza
Interjúalany: Ákos Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. december 14.