Interjú

Gyűjteményhez ad
hadifogság
Ausztria
Horthy Miklós
recski kényszermunkatábor
Erdély
II. világháború
Rendőrség
hadikórház
Bécs
visszacsatolás
pályaválasztás
légitámadás
újjáépítés
bányászat
Németország
továbbtanulás
front
osztályharc
B-lista
egészségügy
oktatás
nyilasok
kommunista diktatúra
internálás
katonaság
Gulág - Málenkij robot

Hadapródiskolából a nyugati frontra

2945 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: kettős megszállás
Leírás: Az interjúalany azzal kezdi, hogy katonai pályára lépése világosan következett számára, édesapja is megjárta mindkét világháborút. A Horthy koszakban páncélostiszt lett (0:06). A második világháborúban Németországban az angolok ellen harcolt, ekkor más gyalogosan. Valamint katonai iskoláiról mesél (2:01). Bemutatja a marosvásárhelyi hadapródiskola fegyvernemeit, valamint a többi magyarországi tisztképző iskoláról is szót ejt (5:07). A háború után a rendőrség figyelte, több társa is megjárta Recsket, de ő maga nem volt annyira szem előtt, nem zaklatták. Az interjúalany elmeséli, hogy több bajtársa is megjárta a Gulagot (7:47). Páncélostisztté való avatása után az első páncélosezredhez került. A hadapródiskolából kikerülő bajtársai Budapest környéki harcairól, kitüntéseiről mesél(10:17). A marosvásárhelyi katonai iskola mindennapjait mutatja be (12:13). Szól a kiképzés keménységéről, és hozzáteszi, enélkül nem lehetett volna az apródokból igazi tisztet faragni (18:56). A második világháború eseményeiről a marosvásárhelyi iskolában tájékoztatták őket (20:10). 1944 novemberében avatták fel, majd januárban kikerült Németországba. Itt átképezték őket német fegyverekre(23:20). 1945 áprilisában vetették be őket a nyugati fronton, de a nagyobb ütközetekből kimaradt. Páncélos léttükre az egységnek nem volt tankja, nem kaptak utánpótlást, így nem is tudtak eredményesen harcolni (24:32). Szól az átképzést tartó német frontkatonákról is (26:41). Angol hadifogságba került, ahol ápolóként kellett dolgoznia (28:00). 1945 szeptemberében wolfsburgi fogolytáborba került, ahol október végéig volt (31:40). A nyugati szövetségesek ellen soha nem volt kedve harcolni, sokkal inkább az oroszok ellen. Ezzel kapcsolatban elmeséli, miként mentették meg egy amerikai bombázó legénységét (33:56). Mindössze 20 cigarettáért egy német vasutas a bécsi gyorsvonatra kapcsolta a magyar hadifoglyok szerelvényeit. De Münchenben leszállították őket és a pockingi hadifogolytáborba kerültek, majd végül Győrbe szöktek (36:23). Innen Komáromba szállították őket, itt igazolniuk kellett azt, hogy nem voltak az SS tagjai vagy nyilasok (38:33). 1946-ban állományba vette az új magyar honvédség, néhány hónap múlva azonban B-listázás miatt elbocsátották (40:06). Szól elhelyezkedéséről rádióműszerészként és műegyetemi képzéséről (41:00). Mivel megbízhatatlannak számított, az egyetem elvégzése után Komlóra került a bányavállalathoz (43.23).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Vécsey László
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Győr, 1926
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas mérnök
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
00:27-00:23 - személyes adatok, gyermekkor, 01:26-01:56 - apa elvitele, 01:57-02:31 - háborús emlékek, 02:32-03:43 - bombázás, 03:44-04:44 - kisebbségek, 04:45-07:39 - élelmiszer ellátás, életkörülmények, 07:40-10:24 - oktatás, 10:25-16:22 - háború utáni évek, apa visszatérése, 16:23-21:10 iskola, oktatás, 21:14-23:10 családi állapot, ruházat, 23:11-23:43 - TSZ, földhelyzet, 23:44-25:38 - háztartás, kultúra, 25:39-28:04 - földművelés, munka, mindennapok, 28:05-29:09 - beszolgáltatás, 29:10-35:57 - oroszok hatása, 35:58 - 36:47 - vallás, 36:48-44:37 - ünnepek, forradalom következményei, szórakozás, 44:38-46:46 - agitátorok
Interjúalany: Varga Imréné
Felvétel időpontja: 2010. december 01.

Hossz: 00:50:00
Az interjúalany beszél szüleiről, tanulmányairól (2:12), az 1944-es debreceni bombázásokról, amelyek miatt a család Szeghalomra (4:40), majd a Dunántúlra, Pápára menekült (6:03). Mesél a természettudományok iránti érdeklődésének kezdetéről (8:50), a Pápa környéki bombázásokról (10:33), egy zsidó hölgy bújtatásáról a vészkorszakban (12:21), majd visszatér tanulmányaira (13:56), beszél az egyetemi karrierjéről (17:03), az atomfizika fejlődéséről, az atombombákról, a magyar (18:39), a magyar atomfizikai eredményekről, szovjet, dubnai kiküldetéséről (20:03), amerikai kutatóútjáról (25:41), a szovjet és amerikai körülmények összehasonlításáról (30:54). Mesél a rendszerváltoztatás időszakáról, az magfizikai tudomány lehetőségeinek változásairól (34:43), a mai fizikusképzés anomáliáiról (41:13), kitüntetéseiről (48:01).
Interjúalany: Fényes Tibor
Felvétel időpontja: 2011. február 05.

Hossz: 00:24:15
Vajda István 1935-ben született az Alföldön, a Viharsarokban. Édesapja a Blaskovits-uradalom gépésze volt, a fiú azonban már Szegeden vegyészmérnöknek tanult, ahonnan 1954-ben a Salgótarjáni Szénbányákhoz került dolgozni. Az interjú két részre tagolódik Az első rész a második világháború Battonya-Csanádpalota térségében 1944 őszén zajló harcainak elbeszélése. A második rész az Alföld paraszti világáról ad leírást. Az interjú első felében Vajda István elmeséli édesapja eltűnését a Don-kanyarban, beszámol arról a három évről, amikor nap mint nap kiment bátyjával az érkező vonatok elé, hogy a hazatérő hadifoglyoktól apja után érdeklődjék. Beszél 1944 őszének harcairól, a Vörös Hadsereg és a magyar-német erők hetekig tartó küzdelmeiről. Kitér az oroszok és a németek civil lakossággal szembeni viselkedésére, a halott katonák temetésére. A második tematikai egység a paraszti élet leírása, mely során a gépesített nagybirtok és a tradicionális kisparaszti gazdálkodás kerül szembe egymással. Betekintést nyerhetünk az uradalmi cselédek, illetve a napszámosok mindennapjaiba, munkájába, illetve szórakozásába is. 0:14--születés, gyermekkor, szülők; 1:18--hogyan került ki apja a frontra és hogyan tűnt el a Don-kanyarban; 3:30--az orosz csapatok bevonulása, hogyan élték meg a környéken dúló harcokat; 6:42--a világháborút követő időszak, a foglyok hazatérése; 8:11--a szovjet katonák viselkedése; 10:55--a háborút követő újrakezdés, gyermekként végzett napszámosmunka, a továbbtanulás; 13:56--milyenek voltak ebben az időszakban a mezőgazdasági munkák, illetve a falusi élet; 22:38--a korabeli szórakozási lehetőségek falun
Interjúalany: Vajda István
Felvétel időpontja: 2010. december 16.