Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
II. világháború

Elkezdtek géppuskázni a mieink

2426 megtekintés

Hossz: 00:56:00
Témakörök: Mindennapi élet , Ipar
Leírás: 1935-ben született a Dunántúlon, Tengelicen. Ez egy uradalmi falu volt, az interjúalany ezt a légkört mutatja be a saját élményein keresztül(0:10). Amikor az első osztályos lett, a nagymamájához, Kecelre került. Herner József a családja foglalkozásairól is mesél(3:10).Egy szerb lakosságú településre került tovább, de nem tanult meg szerbül. Az itt töltött gyermekéveiről hallhatunk pár történetet(6:10).A háborús helyzetből csak annyit érzett meg, hogy a fontso háborús alapanyagokat (pl. gumi) eltűntek, mert kellett adni. Valamint, hogy a férfiakat behívták. Az egyik bátyját a Don kanyarnál el is esett. A család háborús tapasztalatait meséli el(12:36).A szovjet megszálláskor a pusztán laktak, így front elkerülte őket. De a szovjet fosztogatásokat már ők is megtapasztalták. Édesapja malenkij robotra került - az ő kálváriáját is elmeséli az interjúalany(16:19).A háború után rejtegeni kellett az élelmiszert, azt a keveset, ami megmaradt. A földosztáskor 15 holdat, 1 lovat és egy tehenet kaptak(20:41).A háború után jeges árvíz csapott le a pusztára, mert kiöntött a Duna. Rengeteg állat és ember pusztult el(23:27).Az interjúalany a Rákosi korszak alatti tanulmányairól beszél(24:22). Gimnáziumi negyedikben egy szovjet ösztöndíjas iskolába vették fel, itt is érettségizett. Továbbra is az iskoláiról beszél(28:26).Beszámol a sztálinizmus keménységéről, az akkori hangulatról(31:31).A falusi embereket szabályosan kifosztották, mindent be kellett szolgáltatni(36:02).Ellenzéki szerveződésben nem vett részt (36:30).1956-ot a rengeteg feszültség kifakadásának véli(38:00).A miskolci forradalomról mesél, az egyetemisták szerveződéseit, sorsát beszéli el(40:00). Az 1956 utáni megtorlásokból nem sokat észlelt, de pár ismerősét felelősségre vontak. Őt és diáktársait azért nem bántották, mert egyetemista volt(43:10).A Kádár korszakban a falusiaknak annyival lett jobb, hogy nem fosztották ki őket a beszolgáltatások alkalmával. Bár így is nehéz volt megélni, de akkor sem volt olyan nehéz a mindennapi élet, mint korábban. Ezzel kapcsolatban hallhatunk személyes történeteket(45:06).Nyugaton munkahelye jóvoltából járt, az interjúalany a legalapvetőbb különbségekről és a saját tapasztalatairól beszél(48:30).Az interjúalany szerint a rendszer fentarthatatlan volt, ezt több szempontból is megindokolja(52:29).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Herner József
Interjúalany lakhelye: Kiskunhalas
Interjúalany született: Tengelic, 1935
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 09.
Felvétel helyszíne: Kiskunhalas

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, mesél a harmincas évekről 3:08 egy elhurcolt zsidó család pincéjében húzták meg magukat a háború idején 12:41 mesél arról, hogy számos nőt megerőszakoltak az orosz katonák 15:01 a falu egy része elmenekült, de az itt maradók az itt hagyott házakat fosztogatták, az oroszok pedig az ő házukban rendeztek be egy telefonközpontot 22:19 az orosz katonákat románok követték 29:19 felidézi a választásokat, többek között a kékcédulás választásokat, ahol az oroszok adtak dzsipeket a magyarok fuvarozására 30:15 a Rákosi-rendszerről beszél, még tiltakozást is tartott a falu, de azt a rendőrség felszámolta 39:07 1960 telén kezdték el a TSZ megszervezését, az édesapja végül aláírta a belépést, mert megfenyegették, hogy a fia nem járhat egyetemre 40:48 Debrecenben volt kollégista, 1956-ban ott érte a forradalom, az ÁVH-sok lőttek is a békés tömegre
Interjúalany: Balázs Bertalan
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (1:04), az I.világháborúról (5:06), a zsidókat ért hátrányos megkülönböztetésről, zsidótörvényekről, több családtag elhurcolásáról (8:21), a háború utáni élelmiszerhiányról (10:33), a beszolgáltatásról (14:09), TSZ-be való belépésükről (15:50), majd visszatér II.világháborús emlékeire (16:17). Mesél az 1956-os forradalomról (18:02), a Kádár-rendszerről, az államosított földjükről (20:02), a szórakozási lehetőségekről (24:21), a vallási életről (26:22), végül a rendszerváltoztatásról (28:13).
Interjúalany: Pap Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 14.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről a két világháború között (0:20). Szól arról, hogyan vitték őket gettóba (4:54), majd arról, hogyan zajlott a deportálás és milyen munkát kellett végezni a táborban (11:24). Beszél az auschwitzi táborról (16:05), majd átszállításáról Görlitzbe (17:50). Beszél a felszabadulás körülményeiről (24:45, 34:50), illetve elemzi a zsidóság helyzetét és a második világháború tanulságait (39:33).
Interjúalany: Vágó Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. január 16.