Interjú

Gyűjteményhez ad
'50-es évek
'40-es évek
ÁEH
60-as évek
Auschwitz
holokauszt
II. világháború
zsidóság
Kádár-korszak
állambiztonság
Rákosi-korszak
hétköznapi kommunizmus
osztályharc
Mindszenty József
oktatás
katonaság
egyház
békepapok

Az úttörőavatás másik vasárnap lesz

2432 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: egyházak
Leírás: A katolikus pap interjúalany 1946-ban született Szegeden késői gyermekként. A család sokat szenvedett. Édesapja zsidó volt, a családja nagy részét koncentrációs táborban pusztították el. A szülők próbáltak mindent megadni gyermeküknek. (01:28) 1952-ben a család festékboltját államosították, osztályidegennek nyilvánították őket. A családfő nem kapott állást, az anya dobozgyári fizetéséből éltek. (03:00) Édesapja több társával megalapította a Zsidó Szeretetotthont. Az interjúalany gyermekkorának nagy része itt telt. Sok bölcs idős emberrel ismerkedett meg. (04:50) Az interjúalany származása ellenére keresztény katolikus nevelést kapott, 6 és fél éves korában volt elsőáldozó. Katolikus lelkiatyái rendkívül képzett tudós oktatók voltak, akik korábban a jezsuita rend tagjai voltak, de a szerzetesrend feloszlatása után plébániára helyezték őket. (06:44) Beszél arról, hogyan próbálták ellehetetleníteni a katolikus egyházat, melyik püspökök voltak börtönben, kik működhettek szabadon. A zavaros idők miatt már 10 évesen bérmálékozhatott. Ekkor már tudta, hogy pap lesz. Elmondja, hogy a békepapok miatt az egyházon belül is nagy volt a zavar, megosztottság. A Szegedre helyezett tudós papoknak azonban sikerült felvirágoztatni a vallási életet. Az állambiztonsági szervek folyamatosan zaklatták a papokat a '60-as évek elejéig, évente többször napokra, hetekre be is zárták őket. (14:46) Kecskemétre ment tanulni, nagyon jó tanárai voltak. Tapasztalta, hogyan függ össze a tudomány a mély vallásossággal. (21:40) Beszél II. János Pál pápa szellemiségéről, az egyházon belüli változásokról, amelyek lelkileg és szervezésben is pozitívan hatottak. (24:02) Szemináriumra járt már, amikor behívták Pécsre sorkatonai szolgálatra. A tisztek folyamatosan kérdezgették és próbálták "kitéríteni hitéből", miután ez nem sikerült egy hónap múlva leszerelték és visszaküldték a teológiára. (27:04) Kispapként a rendőrség is többször kihallgatta, vallásáról, papi hivatásáról, paptársairól kérdezgették, de nem tudtak semmilyen terhelő bizonyítékot kiszedni belőle, nem lett besúgó. (32:48) Mivel nem volt hajlandó a kooperációra, ki akarták rúgatni a szemináriumból, illegális pasztorációt akartak ráfogni. A szeged-csanádi püspök azonban megvédte a támadásoktól. (35:44) Győrből érkezett a szegedi szemináriumba öt beépített kispap, akik folyamatosan jelentettek, így már itt is megváltozott a légkör. (37:02) Beszél papi szolgálatáról. Káplánként egy békepap alá került Endrődre, ahol az iskolaigazgató fenyegetésekkel távol tartotta a diákokat és a tanárokat a templomtól. Az interjúalanynak sikerült kölcsönös tiszteletet kialakítani az igazgatóval, így javultak a körülmények is. Mivel 56 elsőáldozót sikerült összeszedni, az Állami Egyházügyi Hivatal is vizsgálódni kezdett illegális hitoktatás miatt, de nem tudtak rábizonyítani semmit. (43:50) Papi szolgálata alatt mindig olyan helyekre került, ahol erős volt a békepapi mozgalom, de a harc helyetti párbeszéddel sok mindent elért. (47:50)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kardos Mihály
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 19.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:14:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja vasutas volt 1:15 Debrecenben élik át a bombázásokat, édesapja vasutasként az állomáson veszélyben volt 3:50 Debrecent elhagyták a front előtt, Budapestre mentek, majd Komárom következett, utána ő munkaszolgálatos levente lett az édesapja vasutas alakulatát kisegítő csapatnál, Ausztriába menekültek, de eljutottak Csehországba is, ott éri őket a szovjet megszállás 7:50 végül június végére értek haza, ott a piaristáknál pótolt évet, és így felfigyeltek rá 10:18 1947-ben érettségizett, utána belépett a piarista rendbe, és tanított, de 1948-ban államosították az iskolát, 1950-ben pedig feloszlatták a szerzetesrendeket 11:42 az államosítás után teológiát tanultak, majd a kispapok felétől megváltak, őt 1953-ban szentelték pappá 14:52 egy dolgozata miatt áthelyezték Érsekvadkertre, elmeséli az ottani plébános élettörténetét és meghurcolását az ötvenes években 20:06 néhány hónap után áthelyezik Nógrádmegyerre, mesél az 1956-os eseményekről 24:45 a következő helye egy budapesti plébániára volt, ott nagyon sokan jártak hittanra, az 1956-os forradalom leverése elleni tiltakozásul 27:08 1961-ben beidézi az ÁVH, megvádolták államellenes szervezkedéssel, ennek a végeredménye az lett, hogy három évre eltiltják a papi működéstől 30:50 egy rádió-televízió szervízhez ment el dolgozni, de ez sem ment könnyen, szereznie kellett papírt, hogy politikailag megbízható 40:55 1964-ben a Vatikán és az állam közötti részleges megállapodás után enyhült a szigor, ezért visszamehetett papnak, közben levizsgázik rádióműszerészetből 49:15 mesél a megfigyelésekről 54:25 1976-ban már tartott három lelkigyakorlatot, ezért ősszel felrendelték, és áthelyezték a budai Szent Imre-plébániára 1:00:40 a Kádár-rendszer válságát nem érezték, még 1983-ban is egy hittan óráját a rendőrség megpróbálta megakadályozni 1:07:35 1986-ban egy spanyol kirándulásról hazaérve hallották, hogy Lékai bíboros meghalt, aki állami temetést kapott, az örökfogadalmat pedig csak 1989-ben tehette le
Interjúalany: Kállay Emil
Felvétel időpontja: 2011. február 26.

Hossz: 00:33:54
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is. 0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata; 8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése; 10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással; 15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai; 19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben; 21:20--házassága, gyermekei; 29:9--miért nem tért vissza Izraelbe
Interjúalany: Radnóti Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. július 08.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:06), a második világháború alatti bombázásokról, óvóhelyről, a szovjet megszállásról, a katonák viselkedéséről, az általuk okozott anyagi veszteségekről (1:17), az iskolás éveiről, külön kiemelve a hittanoktatást, az akkor uralkodó vallásos szemléletet (9:48). Részletezi a zsidók deportálásával kapcsolatos emlékeit, valamint a falusiak helybeli zsidókkal való kapcsolatát (13:04). Megemlíti a háború utáni földosztást, a dohánytermelés prioritását a helyi közösség életében (16:31), a mezőgazdaság kollektivizálásának hatását a közhangulatra (17:40), majd ismét kitér a vallási élettel, a hit gyakorlásával kapcsolatos szokásokra (19:01), a TSZ-ben végzett munkára, és a háztáji gazdaságokra, megemlíti a beszolgáltatásokat (20:04), saját, munkával kapcsolatos élményeit (24:03), végül az 1967-ben felépített házuk felépítésének körülményeiről mesél (28:42).
Interjúalany: Kiss Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. február 08.