Interjú

Gyűjteményhez ad
svábok
útlevél
Románia
laktanya
rekvirálás
szovjet megszállás
szövetkezetek
óvóhely
beszolgáltatás
Csendőrség
'50-es évek
TSZ
románok
bunker
padlássöprés
oktatás
kereskedelem
határőrség
Gulág - Málenkij robot
egyház
beszolgáltatás

Korcsmárosné lettem

2263 megtekintés

Hossz: 00:22:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, iskoláiról (0:12), majd arról, hogy a II. világháború ő is ki volt írva munkára, de terhessége miatt mégsem kellett mennie. A román katonák fosztogatásairól szól, de az oroszokra nem tud rosszat mondani. A férjét haza is hozták neki a munkáról (3:20). Szól arról, hogy svábként nem telepítették ki, de a neveket magyarosítani kellett (7:30). Szól arról, hogyan kommunikáltak az oroszokkal (8:25), valamint az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a szövetkezetesítésről, valamint a falu fokozatos kiürüléséről (9:30). Elmeséli, hogyan került a korcsmábába dolgozni a férjével (12:30). Beszél a vallás és a kommunista rendszer kapcsolatáról a faluban (14:15), a Kádár-korszak megélhetéséről, a TSZ pozitív szerepéről, valamint a rendszerváltoztatás utáni elszegényedésről (14:15). Szól arról, hogy amikor az oroszok meglátták, hogy terhes, cukrot és pelenkát hoztak neki (17:30). Végül elmeséli, hogyan kellett állampolgárságot váltania a visszacsatoláskor, és hogy nem tudott három évig találkozni Romániában maradt szüleivel (19:25).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Hortobágyi Ferencné
Interjúalany lakhelye: Vállaj
Interjúalany született: Beregdaróc, 1924
Interjúalany foglalkozása: téesz-nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Felvétel helyszíne: Vállaj

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert 3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták 5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték 10:03 mesél az általános iskolai évekről 13:47 mesél a TSZ-életről 18:24 felidézi 1956-os emlékeit
Interjúalany: Naszradi András
Felvétel időpontja: 2011. július 16.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a származásáról (0:11), arról, hogy 1945-ben elvették a földjüket (1:34), iskolás és háborús emlékeiről (7:00), a helyi TSZ megszervezéséről a Kádár-korszakban, illetve az ott végzett munkájáról (9:38). Megemlíti a rendszerváltoztatás utáni kárpótlást (14:40), majd mesél a katonaságnál eltöltött éveiről (15:49), az 1956-os jeges árvízről a Mohács-szigeten, és az azt követő újjáépítésről (21:28). Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól, NSZK-beli rokonlátogatásairól (31:19), majd a svábok második világháború utáni kitelepítéséről, mely a családját is érintette (33:45).
Interjúalany: Brandt Bálint
Felvétel időpontja: 2011. február 17.

Hossz: 00:18:00
0:00 családi háttér, a nagyszüleit nem ismerte, mert deportálták őket, édesanyja vallásos családból származott 4:58 a vallásos élet kevésbé jellemezte a generációját 6:22 felidézi iskoláit 8:20 a szocializmust túlélték, a mindennapokra koncentráltak; a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást, de zsidónak lenni a rendszerváltoztatás előtt biztonságosabb volt 10:22 édesapja családjára emlékezik vissza, nagyapjának maceszgyára volt, nevelőapja viszont tősgyökeres makói volt, aki hagymával foglalkozott 13:20 mesél az eddigi munkahelyeiről 16:50 rendszeresen jár zsinagógába, és tartja az ünnepeket is
Interjúalany: Budai ibolya
Felvétel időpontja: 2011. június 29.