Nagyapja mezőgazdász volt, a helyi TSZCS-ben dolgozott. Bár nem volt vallásos, de az ember- és természetszeretetre nevelte(0:47). Nagyanyjával élt, ő szigorúbb volt hozzá, viszont ez mindenképpen jó hatással volt Szekeres atyára(2:07). A háztájiban ló, tehén, tyúk, stb állatok is voltak(3:33). Az általános iskolát falun, Dányban kezdte(4:37).14 éves korában Budapestre került egy kereskedelmi szakközépiskolába(6:34). A közösségi élet reményében már korán templomba kezdett járni és ministráns lett(6:45).Már ekkor is pap szeretett volna lenni, de alkalmatlannak tartotta magát a papsági életre(7:50). Dányban javarészt katolikusok éltekélnek és a település fele rendszeresen járt templomba(8:47). Dányban a templomi liturgián kívül nem léteztek különféle klubok, körök, pusztán a templomba járás kapcsolódott a vallási élethez(9:50). A falau java hívő volt, a '60-as években ezért a kommunisták Dányban is próbálták egyházellenességre buzdítani a lakosságot(10:39). Az érettségi után a kereskedelemben 5 évig dolgozott, többek között a Corvin áruházban, de már a középiskolás évei alatt is egy vasedényboltban, egy élelmiszerboltban, egy mészárszéken volt gyakornok(13:01).18 évesen egy sütőipari cégnél sofőr lett(15:13).22 évesen vonult be Isaszegre katonának, ott másfél évig állt szolgálatban, mint egy elsőlépcsős(közvetlenül a Honvédelmi Minisztérium alá rendelt egység) alakulat tagja(16:15).A hadseregben is sofőr lett, alakulatában pedig összeismerkedett jópár hivő fiatallal is(18:26). A vallás közösségi élményei ma és akkor is kevésbé volt elfogadott. Ezt ha minimálisan is, de Szekeres atya meg akarta változtatni(20:46). Már a hadseregben is igyekezett vallási meggyőződései alapján cselekedni(22:05). A laktanyában minden vallásos iratot, tehát a Bibliát is tilos volt forgatni(24:05).Először írnok lett(25:26), majd pedig egy autóbuszvezetői tanfolyamon vett részt - Jézus tanításának segítségével(27:25).A leszerelés után is sofőr lett ugyanannál a sütőipari cégnél, ahol a sorkatonság előtt is dolgozott(30:19).Végülis nem a házasságot, hanem a teológiát választotta - így került papi szemináriumba(32:36). 1983. június 27.-án bement a helyi templomba és jelentkezett is a szemináriumba(33:49). A váci püspökségen jelentkezett, onnan pedig Egerbe küldték tanulni(35:56). Itt egyháztörténelmet, filozófiát, biblimagyarázatokat, egyházi énekeket, stb tanult(36:20).Otthon nem mondta el, hogy papságra adta a fejét, de barátai többnyire elfogadták döntését(39:16). Először Vácon volt káplán 1 éven keresztül, ahol javarészt hittanórákat tartott és kórházi szolgálatot látott el(40:14). Később Kiskunhalasra helyezték át, ahol 3 és fél évig paposkodott(40:48).1993 márciusától önálló lett, plébánosként szinte bejárta az egész országot(41:05). A tábori lelkészség történetét vázolja fel általánosságban(41:50).Nem sokkal ezután Váci püspökség 6 évig tábori lelkészszlgálatra nevezte ki(42:49).Fogalommagyarázat(44:27).

Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:34), második világháborús emlékeiről, a szovjet megszállásról (7:12), majd rátér a kitelepítésük körülményeire (15:25). Beszámol arról, hogyan próbálták elkerülni, hogy kuláknak nyilvánítsák őket (18:11), majd visszatér arra az éjszakára, amikor elvitték őket az ávósok (20:10). Részletezi a táborbeli élményeit, beszél a lakhelyről, munkáról, barátságról, udvarlásról, ünnepekről (25:00), az őrök viselkedéséről (32:05), az étkezésről és a fizetésről (34:21), végül pedig a szabadulásról (36:18) és későbbi életéről (39:23).

Az interjúalany beszél a családjáról (0:20), édesapja orosz hadifogsággal kapcsolatos élményeiről (0:50), édesapja hazatéréséről (8:16), a svábok kitelepítéséről, és arról, hogy a családot azért nem vitték el, mert magyarosították a nevüket (11:32). Mesél arról, hogy nem volt jellemző, hogy a svábok helyére betelepültek más emberek (15:07), arról, hogy milyen volt a magyarok és a svábok együttélése (16:24). Beszámol arról, hogy a sváboknak általában volt szakmájuk (18:48), kitér az ötvenes évek terrorjára, a kulákok meghurcolására, a jegyrendszerre, a kenyérért való sorban állásra, a beszolgáltatásra (19:20). Beszél végzettségéről, munkájáról (27:30), a ’60-as évek hétköznapjairól, a politikához fűződő viszonyáról (28:03), a Kádár-korszak és a mai rendszer összehasonlításáról (29:52), majd visszatér a munkájára (31:03), végül pedig a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményét is kifejti (33:10).