Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
Gulág - Málenkij robot
leventemozgalom
hadifogság
II. világháború
'40-es évek

Munkaszolgálat Oroszországban a disznók mellett

2658 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany 1924-ben született Mérken (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Beszél családjáról. Hatan voltak testvérek, bátyját a nyilason leventeként elhurcolták, fogságba esett. 1945 januárjában a család három felnőtt tagját az oroszok vitték el a Szovjetunióba málenkij robotra, 3 évre. Miután hazatértek, mindenüket elvette a TSZ. (02:58) Részletesen beszél elhurcolásáról. (06:56) Elmondja a viszontagságos kiutazás után a táborban uralkodó körülményeket. (12:50) Kolhozban kellett dolgozniuk, beszél az ottani orosz civilekkel együtt végzett munkájáról. (15:32) Megemlíti a magyarok és orosz civilek között kialakult kapcsolatokat. A magyarok összetartottak, segítettek egymásnak, mindenkinek loptak ételt. (21:14) Az interjúalany három évig disznók mellett dolgozott, elmondja munkájának részleteit. (23:28) A lágerben és a kolhozban sem erőszakoskodtak a nőkkel. Beszél az életkörülményekről. (31:46) Az interjúalany nagyon megbetegedett, hazajöhetett volna, de nem volt hajlandó egyedül hagyni húgát. Felgyógyulása után tovább kellett dolgoznia. (35:10) Fizetést nem kapott, mivel "adóssága volt". Ezt már idegileg nagyon nehezen bírta elviselni, sokat sírt. (39:46) Beszél hazatéréséről. Alig ismerték fel. Akkor még egész jó életkörülmények voltak a faluban, mindenki dolgozhatott a saját földjén, meg tudtak élni. (46:54)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Marosi Istvánné
Interjúalany lakhelye: Mérk
Interjúalany született: Mérk, 1922
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Felvétel helyszíne: Mérk

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (1:20), a középiskolai továbbtanulás nehézségeiről (6:22), a KISZ-ről, a gimnáziumi évekről (11:34), klubvezetői múltjáról (16:30), egyetemre való felvételének meghiúsulásáról (17:25), népművelői munkája kezdetéről (20:09), a csurgói közművelődés helyzetéről és a közösségi életről a 80-es években, illetve manapság (20:38). Mesél a rendszerváltoztatásról (27:29), majd arról, hogyan lett tévés (32:43).
Interjúalany: Garai Lajos
Felvétel időpontja: 2011. február 10.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél a tanulmányairól, gyerekkoráról, szüleiről (0:15), szegedi egyetemi éveiről, a politika beleszólásáról a mindennapokba (4:10), első munkájáról (8:24), a szegedi 1956-os forradalmi eseményekről, annak közvetlen előzményeiről, az október 22-i színházi előadásról, a szovjet csapatok megjelenéséről (9:18), beszámol a szegedi mártír, Schwartz Lajos lelövéséről és boncolásáról (13:51), Rákosi Szegeddel szembeni antipátiájáról (16:53), a Kádár-korszak enyhüléséről, a Szegeden végbement fejlődésről (17:57), a magyar egészségügy fejlődéséről a Horthy- és Kádár-korszakban (19:32), és arról, hogy a nyugati egészségügyben ennél is sokkal nagyobb előrelépés mutatkozott (20:40). Mesél a rendszerváltoztatásról, a megszállók erejéről (22:42), Antall József jóhiszeműségéről (24:55), végül az orvosok kivándorlásáról (26:22).
Interjúalany: Prof. dr. Baradnay Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 21.

Hossz: 00:31:00
0:35 Az interjúalany beszél a felvidéki szülőfalujáról, Ajnácskőről, családja társadalmi és anyagi helyzetéről a háború előtt. Kitér a Felvidék déli részének visszacsatolását követő hangulatról, ünnepségekről. 2:48 Beszél a szovjet felszabadítás közvetlen hatásáról a családok anyagi helyzetére tekintettel. 3:20 Részletesen beszél a lakosságcsere lebonyolításának körülményeiről (a családok tájékoztatásáról, háborús bűnösségről, bevagonírozásról, a lelki traumákról, az utazás állomásairól Mohácsig). 11:20 Beszél az új lakóhelyre, Szederkénybe, érkezésről, továbbá az új és a régi lakókörnyezet összehasonlításáról, a sváb községbe való beilleszkedés és elfogadtatás nehézségeiről. 15:20 Beszél az otthon hagyottakkal való kapcsolattartás nehézségeiről, és a magyar nyelvű oktatásba való felzárkózás nehézségeiről. 18:10 Kitér a család mindennapjairól a Rákosi-rendszerben, a beszolgáltatásra és a dohánytermelésre. Megemlíti a visszatérés reményét 1956-ban. Beszél a családalapításáról és a jelenlegi kapcsolatáról a szülőfölddel. 25:20 Végül a kitelepítési törvény tartalmáról, a Szederkénybe különböző felvidéki falvakból betelepítettek kapcsolatáról, munkába lépéséről, társadalomba beilleszkedéséről beszél.
Interjúalany: Szókisboris Béláné
Felvétel időpontja: 2011. március 21.