Az interjúalany beszél gyermekkoráról, szülei foglalkozásáról és az ünnepekről (0:00). Rátér az 1956-os forradalmat érintő emlékeire, a tankok vonulására és az amerikai segítségben való bizalomra (2:30). Szól a forradalmat kiváltó eseményekről, a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról (4:57). Beszél a téeszesítésről, valamint arról, hogyan bujkált édesapja az agitátorok elől (5:42). Szól a hatvanas-hetvenes évek fordulójáról, az építkezésekről, a Kádár-korszak megélhetési körülményeiről (7:20). Szól a kommunizmus és a vallás konfliktusáról, arról, hogy minden évben kirúgással fenyegették, amiért beíratta a gyermekeit hittanra (8:15). Hosszan beszél a Kádár-korszak életszínvonaláról, a fizetésekről, a mellékkeresetről, a spórolásról (9:32). Megemlíti külföldi utazásait az 1980-as években (14:00), majd a rendszerváltoztatás hatásait elemzi (14:40). Beszél tizenéves korának szórakozási lehetőségekről (16:00), majd az autóvásárlás lehetőségeiről (18:20). Végül arról szól, hogy milyen volt óvodában dolgozni az 1970-es években, és összehasonlítja a gyermekvállalási kedvet a Kádár-korszakban és napjainkban. Úgy véli, azért vállalnak kevesebben gyereket, mert eltűnt a megélhetés biztonsága (19:50).

Az interjúalany beszél arról, hogy édesapját elvitték málenkij robotra (0:26), barátja letartóztatásáról (1:43), az államosításokról (3:13), a kitelepítésekről (4:30), a tanulmányairól (5:10), az 1956-os forradalomban való részvételéről (5:46), az ávósok fizetéséről (17:12), arról, hogy kiközösítették azokat, akik beléptek a KISZ-be (18:50), a gimnázium elvégzése utáni ipari tanulmányairól, a KTSZ-ről (19:26), műegyetemi éveiről (23:39), az egyetemi tanulmányok utáni elhelyezkedéséről (24:39), arról, hogy korábban az FTC-ben futballozott (28:01).

Az interjúalany beszél istenfélő, katolikus családjáról (0:30), a megtéréséhez vezető útról, amit az indított el, hogy a vőlegényével az esküvő előtt szétváltak (1:20). Beszél a folyamatról, ahogy először a katolikus egyházon belül, majd azon kívül találta meg Istent, illetve arról, hogyan változott emiatt szüleivel való kapcsolata (5:10). Szól arról, hogy mit szóltak főiskolai barátai a megtéréséhez (8:15). Szól arról, milyen volt a katolikusok viszonya a rendszerhez a Kádár-korban (9:15), majd arról, miként jelentették fel, amikor a hitéről beszélt egy párttag férfi feleségének (12:30). Beszél a kommunista állam és a hit konfliktusáról, például, mikor a rendőrség megzavarta az istentiszteletet, Németh Sándort és Juditot nem hagyták külföldre utazni, vagy amikor az interjúalanyt az albérletében zaklatta a titkosszolgálat (16:16). Szól a gyülekezet megszervezéséről, például arról, hogy egymás telefonszámát nem írták fel, éppen azért, hogy ne térképezhessék fel a kapcsolatrendszerüket (18:26). Szól az utcai evangelizáció beindulásáról (19:48). Beszél arról, hogy a katolikus egyházat és a Hit Gyülekezetét is figyeltette a rendszer (22:30). Megemlíti férjhez menetelét, és azt, hogy az SZDSZ későbbi prominensei közül sokakkal jóban voltak, és segítettek a párt megszervezésében (27:10). Végül a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze a vallásszabadság szempontjából (29:52).