Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan élték meg Gyömrőn a II. világháborút és az oroszok bevonulását. Ezt követően beszél az 1956-os szegedi és gyömrői eseményekkel kapcsolatos élményeiről is. 0:26--család, szülők, hogy nézett ki a korabeli Gyömrő 5:5--iskolás évei és a II. világháborúról őrzött emlékei (bombázások, oroszok bevonulása) 20:21--milyen portrékat készít az édesapja az oroszoknak 23:20--apja összetűzése az orosz katonákkal 28:50--1956-os élményei szegedi kollégistaként, hogyan bontakozott ki az egyetemisták mozgalma, részvétele a helyi eseményekben 39:8--mit történt 1956-ban Gyömrőn, hogyan döntötték le az apja által készített szovjet emlékművet

Az interjúalany beszél a Levente Mozgalomról, a II. világháború előtti oktatásról. Elmeséli a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, beszél a német, az orosz és a román katonák bevonulásáról. Említést tesz az 1956-os salgótarjáni eseményekről is. 0:35--születése, szülei fogalalkozása; 2:5--iskolái, a korabeli oktatás, hitoktatás; 3:10--milyen szakmát tanult, mi befolyásolja a szakmaválasztásban; 3:50--emlékei a Levente Mozgalomról; 8:43--emlékei arról, hogy a németek hogyan készülnek a háborúra; 10:20--emlékei a felvidék visszacsatolásáról; 14:28--emlékei a világháború kezdetéről, Kassa bombázásáról, a magyar hadüzenetről, és a világháborúban harcoló édesapjáról, a harcoló magyarokról, az orosz front eseményeiről; 28:0--a román katonák bevonulása a környékükre, viselkedésük; 35:48--hogyan került haza az édesapja a háborúból, hogyan vonult át rajtuk a front, hogyan kezdődik újra az élet a háború után; 38:0--emlékei az 1956-os eseményekről

Az interjúalany beszél arról, hogy apját a második bécsi döntés idején besorozták, és Máramarosban töltötte szolgálatát, majd 1944-ben a Nyírségbe költöztek (0:07). Mesél arról, hogy édesanyja és nevelőanyja is megmenekült attól, hogy a szovjet katonák megerőszakolják (2:17). Elmeséli, hogy már 1953-ban azt olvasta egy röplapon, hogy a Nyugat segíteni fog (4:16). Beszámol arról, hogy 1953 óta részt vett egy ellenállási mozgalomban (5:50), mesél az 56-os forradalom kezdetéről Debrecenben (7:23), arról, hogyan kísérelte meg a disszidálást, de az ávósok elkapták barátjával együtt, azonban el is engedték őket (9:41). Elmeséli, hogy az ávósnak tett ígéretükhöz híven egy ideig kelet felé mentek, majd ismét elindultak nyugat felé: részletesen beszél a disszidálásukról (13:46), majd arról, hogy barátjával kerestek egy idős embert, akit apjuknak nyilvánítottak, és Linzbe vitték őket, mint családot (22:05). Elmondja, hogy egy magyar internátusban laktak barátjával, és homoszexuálisnak minősítették őket, de végül a nevelőt dobták ki, aki megvádolta őket (25:05). Kitér arra, hogy érettségi után a mainzi egyetemre került (29:41), beszél első magyarországi útjáról (30:58). Megemlíti, hogy utólag tudta meg, hogy be akarták a kádári titkosszolgálatok szervezni (33:35). Beszél arról, hogy a magyar emigráció nagyon megosztott volt, melyet elsősorban az 1945-ös és az 1956-os emigránsok között húzódó törésvonal határozott meg (34:08). Mesél arról, hogy 1957-ben a nevében megjelent egy cikk a Népszabadságban arról, hogy SS-tisztek nevelik az emigránsokat Németországban (37:55).