Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobosról a mátrai Recskre, illetve hogy hogyan lett a mezőgazdasággal foglalkozó családba született gyermekből bányász. Beszél az édesapja II. világháborús hadifogságról és az 1950-es évekről. Elmondja az államosítással, illetve a téeszesítéssel kapcsolatos személyes emlékeit. Mesél a beszolgáltatásokról, 1956-ról, és egy sztrájkról, melyben maga is részt vett. 0:10--születés, család, nagyszülők és szülők foglalkozásai; 3:19--édesapja emlékei a nyugati fronton töltött hadifogságáról; 7:10--hogyan minősítik az anyai ágat kuláknak; 8:6--a háború utáni újrakezdés, apja munkája az építőiparban; 10:46--iskolái; 12:40--milyen volt az élet az 1950-es években; 15:45--hogyan hatott rájuk a téeszesítés, hogyan hatott ez a pályaválasztásra; 21:46--katonaság, házasság, munkája bányászként; 23:45--emlékei a Rákosi-korszakról és az 1956-os eseményekről, hogyan segíti a falu a felkelő munkásokat; 31:0--milyen forrásokból értesültek a különböző eseményekről; 34:12--az első fogyasztási cikkek megjelenése a lakóhelyén; 38:0--küldöldi utazások, az útlevelek; 41:8--a recski tábor hatása a recskiek életére

Az interjúalany beszél arról, hogyan lett tanácselnök, milyen munkát végzett (4:39), a rendszerváltoztatás előzményeiről, az első önkormányzati választásról (16:44), a rendszerváltoztatást követő első évek fejlődéséről, a megvalósuló nagyberuházásokról (20:22), sikerének titkáról (26:33), a gyerekek számának csökkenéséről, az iskolát érintő problémákról (31:33), a városi rang megpályázásáról, a köztéri alkotásokról (34:29), az alacsony foglalkoztatottságról, a bioerőmű megépítéséről (38:38), munkájának elismeréséről, jelenlegi tevékenységéről (41:52).

0:00 az intézményről beszél, felelevenítve a korábbi időket 2:01 korábban a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanított, ahonnan egy szülő hívására lett az intézmény igazgatója 3:22 az intézményt szinte a semmiből kellett felépíteni, folyamatosan bővítve az épületet, és a tanári kart 3:52 a Kádár-rendszer és az egyházi iskolák kapcsolatáról beszél, tanárként a politikai nyomást kevésbé érezte, a Rákosi-rendszerben azonban sokkal keményebb volt a hatalom beavatkozása, piarista diákként is lehetett érezni különbségeket 6:23 piarista diákként a bölcsész, a jogi és a tanári pálya ellenjavallt volt, ezért sokan mentek természettudományos pályára, ő is fizikát tanult az egyetemen, de egy állásra nem vették fel 8:49 a kutatás után elkezd tanítani, az első munkahelyén világnézeti okok miatt nem maradhatott, végül egy apácák által fenntartott iskolába vették fel 10:17 tanárként szintén kevésbé érezte a politikai nyomást, de pl. az érettségire kiküldött az ÁEH egy biztost 11:28 onnan a Fasori Gimnáziumba megy tanítani, a fizikusi diploma mellé megszerzi a tanári diplomát is 12:53 egyházi iskolák után egy teljesen más légkörbe kerül igazgatóként egy nem egyházi iskola élén 16:05 a katonaságot sportnak tekintette, az egyetem pedig részben lazább volt, részben azonban nem 18:21 építőtáborokba is el lehetett menni 21:10 az egyetemi oktatásra tér vissza, tanultak politikai gazdaságtant, filozófiatörténetet, és dialektikus marxizmust, valamint a munkásmozgalom történetét 25:31 a KISZ volt az egyetlen ifjúsági szervezet, a piaristáknál nem kellett belépni, ő sem lépett be soha a KISZ-be, az általános iskolában viszont volt úttörő 27:48 a gimnáziumban komolyan vették a nemzeti ünnepeket, március 15.-ét az egyetemen a diákok megpróbálták megtartani 29:27 az ifjúság akkori és mai helyzetét hasonlítja össze