Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
bányászat
egyház
Gulág - Málenkij robot
egészségügy
románok
svábok
Szovjetúnió
propaganda
éhezés
szovjet megszállás
vasút
Római Katolikus Egyház

Szegények voltunk - munkatáborban

2151 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjúalany szól születéséről, szegény családjáról (0:08), majd rátér arra, hogy sváb származásúként hogyan terelték őket össze az iskolában, hogy elvigyék. Azokat, akik elbújtak, azzal fenyegették meg, hogy helyettük a családtagjaikat viszik el (1:00). Elmeséli a bevagonírozást (4:00), majd a megérkezést, azt, hogy fagyott deszkából priccseket csináltak, és szétosztották az embereket különböző munkákra (6:05). Szól a higanybányáról (8:25), majd a betongyárról, és arról, hogy az idősebb oroszok kedvelték a magyarokat, a fiatalok azonban nem (9:20). Szól a tetűről és a poloskákról, a tisztálkodásról (11:24). Elmeséli, hogyan próbált meg a testvérével megszökni, hogyan tették őket ideigelenesen egy német lágerbe, ami viszonylag jobb volt, majd hogyan hallgatták ki őket (13:55). szól a tábor leégéséről, őket vádolták a gyújtogatással, és ezért meg akarták őket tizedelni. Mikor az oroszok rájöttek, hogy a fűrészpor-szigetelés gyulladt ki, ettől elálltak (18:00). Szól arról, hogy a lányok is egy közeli lágerben voltak (20:10), majd az orosz katonákról (22:30). Arról is szól, hogy a végén már fizetést is kaptak, amit helyben kellett elkölteni. Elmondja, hogy az oroszok csak ötösével tudtak számolni, vagy abakusszal. A könyvelő osztotta ki a pénzeket, de sok volt a zsebtolvajlás (23:00). Szól a temetésekről, betegségekről (25:30), majd a higanygőz veszélyeiről (27:42). Furcsa volt hazajönni öt év után, ahol megint a mezőgazdasággal kezdett foglalkozni (29:00). Szól bátyja amerikai hadifogságáról, a családdal való kapcsolattartásról (31:35), valamint arról, hogy a környékükről csak a katolikusokat vitték el, a reformátusokat és a románokat nem (34:15). Beszél arról, hogy kikkel tartja a kapcsolatot a régi táborlakók közül (35:35), valamint arról, hogy mennyire tanult meg oroszul és milyenek voltak az oroszok (38:50)..
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Csizmár Antal
Interjúalany lakhelye: Kaplony
Interjúalany született: Kaplony, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Felvétel helyszíne: Kaplony

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél szüleiről, származásáról, arról, miként költözött családja Szegedre (0:05). szól arról, miként szűnt meg az oktatás 1944-ben, és arról, hogy édesapját nem vitték el katonának, mert a sóhivatalban dolgozott (2:30). Beszél az angol-amerikai bombázásokról, majd az ország és Szeged német megszállásáról, a német katonák viszonylagos barátságosságáról (5:20). Részletesen beszámol Szeged utolsó bombázásáról, amikor a Csillag tér környékét pusztították el a lövegek (7:40). Feleleveníti Dálnoki Miklós Béla és Horthy Miklós kísérleteit a különbékére vagy a nyugati erők előtti kapitulációra (9:40), majd azt, hogy miként szállta meg Magyarországot először a német, majd a szovjet hadsereg (14:45). Szól Szeged szovjet bevételéről és továbbnyomulásukról, az aknagránátos támadásokról (18:20). Visszatér a II. magyar hadsereg pusztulására a Don-kanyarnál (22:15), majd rátér a háború utáni ujjáépítésre, a nehéz megélhetési körülményekre, a cserekereeskedelem kiújulására (27:18). Szól arról, miként hagyta ott az iskolát az újjáépítés kedvéért, majd került a honvédséghez, ahol gyorsan hadnagy lett és Kiskunfélegyházára került (31:00). Végül katonai pályájáról beszél, valamint a középhatótávú szovjet rakéták kaposvári elhelyezéséről és annak titkosságáról (33:00).
Interjúalany: Eperjesi József
Felvétel időpontja: 2011. május 04.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az osztályidegensége miatt őt ért hátrányokról és arról, hogy a továbbtanulás révén hogyan próbálta meg elkerülni a katonaságot. Beszámol 1956-tal kapcsolatos élményeiről is, amit gimnazistaként élt meg Sopronban. 2:18--gyermekkor, mit éreztek a korabeli politikai légkörből 5:43--elmélei a háború utáni időkről, a második világháborúról 7:30--iskolái, miért nem veszik fel az egyetemre az osztályidegensége miatt 9:31--szülők foglalkozása, az apja üzeme, a németek kitelepítése, hogyan ússzák meg a kitelepítést 12:00--hogyan próbálják meg elkerülni a katonaságot, hogyan sikerült végül továbbtanulnia 15:42--hogyan őrzik a családban a német hagyományokat 18:5--politikai irányultsága miatt milyen hátrányok érik 19:37--emlékei 1956-ról 25:00--házassága, gyermekei, a családi gyűjtemény kialakulása
Interjúalany: Langer György
Felvétel időpontja: 2011. március 30.

Hossz: 00:26:00
A riportalany beszél arról, hogy a Viharsarokból származott. Édesapja a háború előtt csendőrtiszt volt, ezért a kommunista diktatúra idején korlátozottak voltak a család lehetőségei (2:10). Még nem volt tíz éves, amikor Budapestre az Állami Balettintézetbe került. Szól az ott töltött évekről, a kollégium rendjéről, az oktatókról (8:37). Az iskola elvégzése után a Pécsi Baletthez szerződött (9:55). Elmeséli, hogy milyenek voltak az életkörülmények vidéken az 1970-es évek elején (11:32). Ismerteti, hogy ebben az időszakban milyennek látta Pécs kulturális életét. Felidézi emlékeit Eck Imréről, a Pécsi Balett vezető koreográfusáról (14:45). Beszél a kultúrpolitika és a Pécsi Balett viszonyáról (17:15), az együttes külföldi vendégszerepléseiről (20:14). Elmondja, hogy a Kádár-rendszer utolsó évtizedében a hasonló profilú táncegyüttesek megjelenésével a Pécsi Balett veszített jelentőségéből (24:00). Végezetül utal a kultúra és az oktatás rendszerváltoztatás utáni helyzetére (25:30).
Interjúalany: Lovas Pál
Felvétel időpontja: 2011. április 05.