Interjú

Gyűjteményhez ad
Szovjetúnió
Kárpátalja
I. világháború
szovjet megszállás
II. világháború
zsidóság
hadikórház
óvóhely
légitámadás
külföldi utazás
Németország
kényszermunka
emigráció
1956
államosítás
bunker
oktatás
kommunista diktatúra
kivándorlás
Gulág - Málenkij robot
egyház

Beregszászról Budapestre

2356 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: kettős megszállás, 1956, rendszerváltoztatás
Leírás: A Kárpátalján született interjúalany beszél családjáról, oktatásáról a katolikus nővéreknél, a zeneiskolára, arra, hogy az elkobzott zongorákból tudtak igényelni (0:22). Szól arról, hogy édesapját kényszermunkára vitték a szovjetek, így édesanyja óvodát nyitott (7:40). Apja aztán elkerült Budapestre kórházba, majd úgy döntött, új életet kezd egy másik nővel Magyarországon. Mondta, hogy a családjának "otthagyta a vagyont", amit a szovjetek nyomban államosítottak is. Ekkor nyitotta meg édesanyja az óvodát, aminek épületét rövid időn belül visszaigényelték (11:18). Szól a háború végnapjairól, a hidak felrobbantásáról és arról, hogy az egyik légiriadó során a másféléves testvéréért vissza kell rohanni a bunkerből, mert fent felejtették (15:00). Szól az orosz katonákról, az erőszakoskodásról, a tisztek tekintélyéről, és arról, hogy Kárpátalja Kánaánnak tűnt a beszállásolt orosz katonáknak (19:45). Beszél a vallásos nevelésről, és arról, hogyan szakadt ez meg, mikor édesanyját kirúgással fenyegették. Azt is hozzáteszi, hogy vasárnap az iskola mesefilm-vetítéseket is szervezett a vallási élet szétzúzása érdekében (22:20). Beszél az 1950-es évek Kárpátaljájáról, arról, hogy csinos ruhát csak Magyarországból lehetett kapni, arról, hogy felváltva ültettek magyar és ukrán diákokat az iskolában, a felvonulásokról, a mezőgazdasági munkákról, az élelmiszerhiányról és a kilométeres sorokról (24:54). Szól továbbtanulásáról és elhelyezkedéséről a ruhagyárban (29:00), majd arról, hogy nem hitték el, hogy 1956-ban forradalom van Magyarországon (32:00). Szól arról, hogyan látogatott Magyarországra, majd hogyan költözött át véglegesen családegyesítés címén 1973-ban (35:35). Elmeséli, hogy albérletben laktak Várpalotán, mert a férje a városban tudott dolgozni (37:12). Szól arról, hogy milyen külföldi utazásokat tettek már Magyarországról, hogyan tudtak körbenézni Nyugat-Berlinben (38:15), majd arról, hogy kik maradtak Beregszászban a tágabb családjából (40:35). Szól a rendszerváltoztatásról és arról, hogy 1985-1988 között a férjével együtt Mongóliában dolgoztak, ahol nagyon jól megfizették őket (43:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Regős Pálné
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1936
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 26.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár
Interjút készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, 1956
Rövid bemutatkozás után elmeséli, hogy az első iskolai osztályokat Belgiumba végezte(0:16), s ennek kapcsán kitér családja anyagi lehetőségeire(2:30). Ezután a 2. világháború emlékeit, főleg a légiriadókat idézi fel(4:45), majd arra emlékezik, hogyan menekítettek 80 fiatal leventét az orosz hadsereg elől(6:30). Beszél férje fogságba eséséről és a Szovjetunióba hurcolásáról(12:20). A következő részben munkahelyéről, a munkahelyi hangulatról szól(19:30), majd az 1956-os forradalom eseményeire tér át(21:16). A forradalom utáni megtorlások kapcsán visszakanyarodik a nyilasokhoz és a zsidók deportálásához(27:50). Felidézi, hogy jegyző férje hogyan tért ki a zsidók összegyűjtésére vonatkozó utasítás elől(30:16), majd újra az orosz katonákkal kapcsolatos emlékek kerülnek elő(37:20). Végül a polgári származásúakat ért hátrányos megkülönböztetéseket férje munkába állásának nehézségein keresztül illusztrálja(40:08).
Interjúalany: Kralovánszky Kálmánné
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Hossz: 00:35:00
Tárgy: kettős megszállás, Beszolgáltatás, Mindennapi élet
1928-ban született Pálmonostorán, ahol 1952-ig lakott. Szegény családból származik, róluk mesél az interjúalany(0:08).6 osztályt járt ki, nővére végzett egy "ismétlőisklát" is - erről szól pár mondatot(3:46).Az iskola után a szülei egyből befogták a gyerekeket dolgozni. Mindezek mellett a korabeli falusi oktatásról, szórakozási lehetőségekről is hallhatunk néhány történetet(5:09).Az iskolában kiemelt fontosságú volt a hittan és a templombajárás(9:00).A férje dolgozott, de az interjúalany csak kivételes esetekben, amikor jól megfizették. Egyébként a gyerekekre kellett vigyáznia. Ez férje halála, 1963 után változott meg. Erről mesél(9:30).Munkájáért több kommunista kitüntetést, elismerést is kapott(12:53).Az interjúalany a kommunista szombatokról is beszél(14:29).A második világháborús harcok átvonulását testvéreivel egy bunkerban élték át. Ezekről a zavaros időkről meséli el személyes és családi történeteit(15:27).Az egyik rokonát a háború után Szegeden egy olyan táborban tartották, ahol a katonák egészségi állapotát fel tudták javítani(24:16).Az interjúalany legidősebb bátyja a második világháború alatt sofőr volt, innen pedig Ausztráliába került(25:00).A háború után nehéz volt az élet, de akik a földekből éltek, azok elő tudták teremteni az élelmiszert(26:55).Az interjúalany a parasztságot keményen sújtó beszolgáltatásról is beszél(28:50).A falusi fiatalság munkával egybekötött szórakozási lehetőségeiről (kukoricafosztás, napraforgóverés, stb) stb hallhatunk történeteket(30:44).
Interjúalany: Huszka Ferencné Boldog Margit
Felvétel időpontja: 2011. március 23.
Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Hossz: 00:46:00
Tárgy: Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956
Az interjúalany 1934-ben született Rózseszentmártonon (Heves megye). Beszél családjáról. Egy nővére született, apja bányász, anyja háztartásbeli volt. Elmondja gyermekkorának történetét. Arra emlékszik, hogy a II. világháború végén a falu többször gazdát cserélt a németek és az oroszok között. A szovjet megszállás után több orosz katonát beköltöztettek a családhoz. (02:24) Elmonjda diákéveinek élményeit. A történelmet, földrajzot és matematikát szerette a legjobban. Gimnáziumba Egerbe járt, majd felvették az orvosi egyetemre, de azt otthagyta, hogy tisztiiskolába mehessen. (04:46) 1956-ban katonatiszt volt, disszidálni akart, de elfogták és bebörtönözték. A forradalom kitörésekor szabadult. Kispesten többedmagával védte a Határ utat a szovjetek és az ÁVH ellen, de először nem voltak fegyvereik, nehézkesen tudtak csak szerezni. Beszél a kialakult harcokról. (11:40) Beszél a forradalom után börtönben töltött éveiről. (13:20) A katonai bíróság 1957 januárjában első fokon halálra ítélte, másodfokon helybenhagyták. 1958-ban kegyelmet kapott és 15 évre változtatták büntetését. Összesen 14 évet ült. Elmondja, hogy melyik börtönökben raboskodott, milyenek voltak a körülmények, milyen munkákat kellett végeznie. (23:18) Beszél az amnesztiáról, amely csak a köztörvényesekre vonatkozott, ezért a börtönüzemekben elkezdtek sztrájkolni a politikai foglyok. Nem ettek, vizet sem ittak, végül csak négyen tartottak ki. Nyolc nap után folytatták a munkát, addigra az interjúalany már 46 Kg-ra fogyott le. (28:42) Elmondja 14 év utáni szabadulását, letelepedését a börtönévek után. (31:14) Újra beszél a börtönben uralkodó körülményekről, a kevés és rossz minőségű élelemről. Az őrök fizikai erőszakot csak ritkán alkalmaztak. (38:02) A szabadlábra helyezés után rendőri felügyelet (REF) alá került 10 évre, folyamatosan megfigyelték. Az erdészetnél kezdett favágóként dolgozni, majd asztalos lett. Mivel háza is leégett kölcsönöket vett fel, maszekolnia kellett. (45:30)
Interjúalany: SZARKA JÁNOS
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác