Interjú
Gyűjteményhez ad
Fontos az Izrael melletti kiállás
2754 megtekintés
Hossz: 00:38:00
Leírás:
Gadó György 1930-ban született egy zsidó családban. A holokausztot túlélve 1945 után csatlakozott a kommunista párthoz. Csak az 1960-as évektől kezdett ráeszmélni a kommunista rendszer valódi arcára, arra például, hogy mennyire félretájékoztatják az embereket. Különösen bántónak találta ezt a frissen megalakult Izrael állam vonatkozásában, ami döntő szerepet játszott abban, hogy kilépett az MSZMP-ből és csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez.
0:5--milyen vallási háttérből származott;
2:0--hogyan változott meg 1945 után a vallás helyzete a világon és Magyarországon;
4:25--milyen volt a személyes viszonya gyermekkorában a valláshoz;
6:59--hogyan zajlott Magyarországon a holokauszt, hogyan sikerült túlélnie a holokausztot;
14:34--hogyan folytatódott az élete a háborút követően, hogyan tanult tovább;
19:6--hogyan és mikor kezdett el a különböző ifjúsági szervezetekben tevékenykedni;
24:7--milyen volt első munkahelye a Népművelési Minisztériumban;
26:30--munkája a Népszabadság sajtóarchívumában;
28:37--munkája a KSH-ban;
31:21--hogyan és miért lépett ki a pártból;
33:13--hogyan csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez, minek köszönhető az Izrael melletti kiállása
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Gadó György
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Budapest,
1930
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. február 11.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Kapcsolódó interjúk
Élet Auschwitzban és megpróbáltatások
Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:17), tanulmányairól (1:13), a zsidótörvények hatásairól, az iskolából való kizárásáról (2:14), további tanulmányairól, munkájáról, majd ismét a zsidótörvényekről (2:34), a német megszállásról, a gettósításról (6:01), auschwitzi emlékeiről (8:41). Beszámol arról, hogy ősszel Reichenbachba szállították, ahol egy repülőgépgyárban dolgozott (10:59), majd Parschnitz-ba vezényelték őket, ahova 10 nap menetelés után érkeztek meg (13:44), és itt szabadították fel a szovjetek (15:43), majd ruhát, cipőt koldultak, és elindultak haza (16:23). Mesél hazatéréséről, és arról, hogy nagybátyja családját embertelenül gyilkolták meg (17:53). Ezután rátér arra, hogyan kezdte újra az életét (20:21), majd visszatér lágerbeli élményeire (21:09), a reichenbachi gyárral kapcsolatos emlékeire (24:03), végül ismét a hazatérése utáni eseményekről beszél, és azt is elmondja, miért nem emigrált (26:31).
Interjúalany: Littman Éva
Felvétel időpontja: 2011. május 25.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Szepesi Lászlóné élete Mádon
Hossz: 00:30:00
Az interjúalany röviden áttekinti családja történetét, kitérve az ötvenes évekre és a hitéletre is (0:17). Rátér gyermekkorára, a mezőgazdasági munkákra (7:50). Szól arról, hogy fiatalon hogyan kedvelte meg a kézimunkázást, hogyan járt kézimunka-szakkörbe (10:50, 23:55). Feleleveníti a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, az óvóhelyre menekülést, valamint a román és orosz katonákkal való kapcsolatot (17:10). Röviden kitér a helyi zsidó és magyar közösségek együttélésére (20:33). Beszél a régi szórakozási lehetőségekről, és arról, hogyan dobtak ki egy bálról orosz katonákat a helyi fiatalok, mikor azok erőszakoskodni kezdtek (22:03). Értékeli a régi és mai vallási életet, leírva az Úrnapi körmenet helyi szokásait (24:24).
Interjúalany: Szepesi Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
Fekete vonat a komáromi erődbe
Hossz: 00:45:00
0:00 bemutatkozás
2:20 családi háttér
5:26 édesapjának azt mondták, hogy cukorrépát szedni vitték el, de bevagonírozzák , és Komáromban átadják őket a német hatóságoknak
9:10 egy édesanyának a börtönben halt meg a kislánya, a német katonák rángatták ki a kezéből, és bedobták a halottak közé, klórmésszel leöntötték, és bedobták a halottakat a Dunába
10:20 kb. 44 ezren voltak, mikor az oroszok felszabadították őket
11:00 nem tudták, hogy miért vannak ott, elszedték mindenüket, főleg az ékszereket és a ruhákat, mesél a tábori életről
16:06 mire hazaértek a házukat ledózerolták, a benne lévő dolgokat eladták
19:25 édesanyja elment dolgozni a tanácsi építőkhöz dolgozni, de az nem volt elég az iskolába nekik, ezért ő is elment dolgozni
22:12 az élelmiszereket jegyre lehetett egy ideig kapni, és csak utána lett jobb, a cigányság számára A Kádár-rendszer volt a legjobb
27:40 az élet jobb volt, jobb kedve volt az embereknek, volt értelme az életnek
29:40 felidézi azt, hogy hogyan hívták be katonának 1968-ban,és hogyan vonultak be Csehszlovákiába
40:30 a cigányság jelenlegi helyzetéről beszél
Interjúalany: Kállai Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
