Az interjúalany beszél családjáról és a zsidó törvények hatásáról (-4:20), majd kitér a lakóhelyük részletes bemutatására (-8:09). Beszél tanulmányairól a polgári iskolában, apja munkaszolgálatba hívásáról, kitér arra, hogy az Aréna úti zsinagóga gyermekkórusában énekelt (némi pénzt keresett ezzel); Felvidék, majd Erdély visszacsatolását a zsidó tanulók is örömmel fogadták, bár nem engedték őket Kassára tanulmányi kirándulásra; nyomdász tanuló akart lenni, de csak zsidó nyomdába fogadták fel tanoncnak (-13:45). Beszél a sárga csillagos házba költözésükről (-16:08), majd egy légitámadás következményeiről (-17:10). Rátér a kisegítő munkaszolgálatra és az itt végzett munkára (romeltakarítás, lakások helyreállítása) (-25:04). Beszél arról, hogy a svájci nagykövetség hogyan segített neki gyermekotthonba kerülni (-28:23). Kitér édesanyja és testvérei sorsára (-30:58). Beszél a gettóba kerüléséről, a mindennapi túlélésről, a szökéséről (élelmiszert szerzett életét kockáztatva), majd visszatéréséről a gettóba (-41:10). Beszél a gettó felszabadításáról, hazatérésükről a lakásukba (útközben majdnem elvitték őket a szovjet katonák málenkij robotra), végül minden családtagja túlélte a vészkorszakot (-44:30)

Egy bányamérnök mesél az iskolai évekről, a korabeli bányászképzésről, és a sportolási lehetőségekről. Családi háttér – 0:20 bányászfamília tagja, külföldi munka, lakókörnyezet Gyermekkori munka - 12:00 Háborús évek - 15:10 óvóhelyen tartózkodás ideje, Az orosz katonák betörnek a lakásukba Iskolai évek a háborús években - 22:15 – Bányaipari iskolák működése 26:25 – iskolaválasztás – bányamérnöki technikum 31:00 korabeli árak, első fizetés 35:00 sportolási szokások 37:20 bányamérnöki képzés előbb Sopronban és Miskolcon

Az interjúalany 1924-ben született Kaplonyban (Románia) vagy környékén. Beszél gyermekkoráról, családjáról. (01:16) 1945-ben az interjúalanyt elvitték málenkij robotra. Beszél a tábori életről, a munkáról. (07:40) Elmondja, milyen volt egy átlagos munkanap a táborban. (11:06) Mikor hazatérhetett, először 6 hétig egy román gyűjtőtáborban raboskodott. (14:20) Újból beszél a gulágról. Sokat segített, hogy egyik testvérével és helyiekkel is egy táborba került, összetartottak. Elmondja, hogy a környékbeli civil oroszok is közel olyan rossz helyzetben voltak, mint a rabok. (17:00) Nyáron kolhozban dolgoztatták a rabokat, ott is nagyon rosszak voltak a körülmények, éheztek, de néha tudtal élelmet lopni. (20:48)