Az interjúalany beszél arról, hogyan döntött a lelkészi hivatás mellett (0:05), a teológiai tanulmányok helyzetéről a Rákosi-rendszerben (02:09). Rátér arra, hogy hogyan ellenőrizték a vallási életet a szocializmusban, és hogy hogyan zsarolták a besúgókat (07:56). Beszél az Állami Egyházügyi Hivatal működéséről, az egyházak pénzügyi függéséről (13:58). Rátér az Egyház elé gördített anyagi akadályokra (20:53), majd külföldi útjáról mesél, miután megpróbáltak információkat szerezni tőle (23:32). Végül arról beszél, hogy valamennyire az állami szervekre is tudtak hatni az egyházak (30:20).

0:00 családi háttér, édesapja pénzügyőr volt, édesanyja háztartásbeli 2:35 gyerekként látta az orosz tankokat 3:40 a gyerekkori oktatási élményeiről beszél, ’65-ben érettségizett, a felsőfokú képzésre emlékezik vissza, (7:40) házassága után az iskola mellett lakást kaptak 13:45 több lehetősége volt a fiataloknak a szervezett kikapcsolódásra 15:12 a járások megszűntével átalakult a kulturális programok szervezésének rendszere 16:20 a kállói kettős fesztiválról és egyéb programokról beszél 18:05 kéttannyelvű oktatást sikerül Nagykállóra hozniuk 19:15 a rendszerváltoztatás előtti időszakra emlékezik vissza 23:57 a rendszerváltoztatás után egy gimnáziumban tanít, majd a rendszerváltoztatás környékének helyi oktatási viszonyairól beszél 28:51 a rendszerváltoztatás környékén megszűnik a szakmunkásképzés, ami nagy gondot jelent máig is, sőt, a rendszerváltoztatás utáni szakoktatás problémái is ebből fakadnak 33:30 az oktatásban nem volt nyugodt időszak, a különböző pártszemléletű koncepciók nem kiforrottak 36:26 művészi alkotómunkájáról mesél, grafikákat, illusztrációkat készített 37:47 az ifjúgárdista mozgalomról beszél 41:26 előfelvételisként előbb a katonaságban kellett volna egy évet eltöltenie, de végül csak később kellett bevonulnia

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháboorú, a Szovjetunió megtámadásának híréről (0:18). Csendőrnek hívták be édesapját, aki hazaszökött a nyugatra menekítés elöl, nagybátyját és unokabátyját pedig többéves oroszországi hadifogságba hurcolták (2:13). Szól arról, miként vonultak az emberek Budapest utcáin hadifogságba, málenkij robotra (5:50). Elmeséli, hogy miért számított osztályidegennek, és milyen hátrányok érték az oktatás során, majd azt, hogy a felvételi során nem vallotta be származását, és felvették a közgazdasági egyetemre (07:20). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, a gyűlésekről, melyeken részt vett, valamint arról, miként tárgyalt az oktatási miniszterrel (10:30). Rátér az október 25-i Kossuth téri sortűzre, amiről szerencsére lemaradt (11:20), majd beszél a kádári megtorlásról (12:35). Szól arról, milyen helyeken kezdett dolgozni az egyetem elvégzése után, és hogyan mehetett külszolgálatra pártonkívüliként (14:05). Elmeséli szerepét a Szent Korona hazahozatalában (15:25). Szól arról, mivel foglalkozott Guineában és Marokkóban, valamint arról, miért volt végeredményben csalódás a rendszerváltoztatás (16:45). Beszél családjáról, és arról, milyen bonyodalmai akadtak guineai küldetése elvállalásakor (19:25). Elmeséli, hogyan tudta telefonon felhívni családját Conakryból (21:30). Végül a rendszerváltoztatás nehézségeiről, a gazdasági hanyatlásról, valamint a késői Kádár-kor gazdasági válságáról szól (22:20).