Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
építőtábor
katonaság
oktatás
rendszerváltoztatás
Ellenzéki Kerekasztal
80-as évek

Életemet meghatározó változások

287 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Leírás: 0:00 családi háttér, édesapja pénzügyőr volt, édesanyja háztartásbeli 2:35 gyerekként látta az orosz tankokat 3:40 a gyerekkori oktatási élményeiről beszél, ’65-ben érettségizett, a felsőfokú képzésre emlékezik vissza, (7:40) házassága után az iskola mellett lakást kaptak 13:45 több lehetősége volt a fiataloknak a szervezett kikapcsolódásra 15:12 a járások megszűntével átalakult a kulturális programok szervezésének rendszere 16:20 a kállói kettős fesztiválról és egyéb programokról beszél 18:05 kéttannyelvű oktatást sikerül Nagykállóra hozniuk 19:15 a rendszerváltoztatás előtti időszakra emlékezik vissza 23:57 a rendszerváltoztatás után egy gimnáziumban tanít, majd a rendszerváltoztatás környékének helyi oktatási viszonyairól beszél 28:51 a rendszerváltoztatás környékén megszűnik a szakmunkásképzés, ami nagy gondot jelent máig is, sőt, a rendszerváltoztatás utáni szakoktatás problémái is ebből fakadnak 33:30 az oktatásban nem volt nyugodt időszak, a különböző pártszemléletű koncepciók nem kiforrottak 36:26 művészi alkotómunkájáról mesél, grafikákat, illusztrációkat készített 37:47 az ifjúgárdista mozgalomról beszél 41:26 előfelvételisként előbb a katonaságban kellett volna egy évet eltöltenie, de végül csak később kellett bevonulnia
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Orbán Mihály
Interjúalany lakhelye: Nagykálló
Interjúalany született: Nagykálló, 1947
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2010. december 20.
Felvétel helyszíne: Nagykálló

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:58:00
A beszélgetés több különböző, az alany által felidézett apró mozaikból áll össze. Szót ejt a postáséletről (0:29), gyermekkoráról, a munkáról (1:00), az ispán 1943-as temetéséről (2:24), tanítójának frontszolgálatáról (4:58). Szót ejt az ispán szobrának felavatásáról, a szobor későbbi sorsáról és Horthy Miklósról is (5:45), majd rátér a leventemozgalommal kapcsolatos emlékeire (10:50). Beszél a tiszaröffi mezőőrrel végző gránát-csapdáról (11:15), majd a saj-kanyari német géppuskatűzről az oroszok ellen (13:05). Az orosz és német katonák viselkedését, morálját is összehasonlítja (15:05), majd beszél a Tisza-híd lebombázásáról (19:42). Végül egy német repülő lelövésének és legénységének fogságba ejtéséről beszél (22:48).
Interjúalany: Boros Gyula
Felvétel időpontja: 2010. július 16.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél arról, hogy messze volt az iskola a tanyájuktól, beszámol tanulmányairól (0:29), arról, hogy bátyja elesett a második világháborúban (4:40), a korabeli ifjúság neveléséről, a leventemozgalomról, a lányok vallásos neveltetéséről (6:13), a szovjet megszállásról (7:40), arról, hogy a második világháború után elvették a földjeiket és az apját internálták (9:07). Mesél a földosztásról (10:25), a téeszesítésről (11:42), a helyi zsidókról, deportálásukról (13:05), a beszolgáltatásról, arról, hogy férje is kulákcsaládból származott (14:53), a Nagy Imre nevéhez köthető 1953-as fordulatról (17:38), a Kádár-korszak téeszesítéséről és a helyi TSZ-ről, ahol édesapja elnök lett (22:26). Megemlíti a rendszerváltoztatást követő kárpótlást (27:02), valamint kitér munkahelyére (30:53). Összehasonlítja a Kádár-és Rákosi-rendszert, végül pedig elmond egy anekdotát egy leszakított Sztálin-képről (35:30).
Interjúalany: Lénárt Imréné
Felvétel időpontja: 2011. február 03.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a származásáról (0:11), arról, hogy 1945-ben elvették a földjüket (1:34), iskolás és háborús emlékeiről (7:00), a helyi TSZ megszervezéséről a Kádár-korszakban, illetve az ott végzett munkájáról (9:38). Megemlíti a rendszerváltoztatás utáni kárpótlást (14:40), majd mesél a katonaságnál eltöltött éveiről (15:49), az 1956-os jeges árvízről a Mohács-szigeten, és az azt követő újjáépítésről (21:28). Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól, NSZK-beli rokonlátogatásairól (31:19), majd a svábok második világháború utáni kitelepítéséről, mely a családját is érintette (33:45).
Interjúalany: Brandt Bálint
Felvétel időpontja: 2011. február 17.