Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
állambiztonság
disszidálás
leventemozgalom
hadifogság
Franciaország
II. világháború
ellenállás
Ausztria

Az ellenállás vitéze

3936 megtekintés

Hossz: 00:49:00
Témakörök: Ellenállás, Kivándorlás
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor 3:05 1944-ben már nehéz volt az iskolába járni a sok légiriadó miatt, 1945 januárjában az ő generációját is behívták, és Németországban katonai kiképzést kaptak, páncélvadász lett 4:37 a kiképzés után kivitték őket a frontra, de fegyverek nélkül, így kivitték őket Schleswig-Holsteinbe, ahol angol hadifogságba estek május 5.-én 7:40 nem volt fogolytábor, októberig a helyi parasztoknál voltak, csak akkor szedték össze őket, és vitték fogolytáborba, de decemberben eljönnek a táborból 9:51 az osztrák-német határon vártak egy hónapot, ott csatlakoztak egy hazatartó vonathoz, és január 6.-án érkeztek haza, jelentkezett a gimnáziumba és folytatta tanulmányait 12:00 1948-ban letartóztatták a bátyját, mert egy vadásztársaság tagjaként volt fegyvere, ezért átszöktek Ausztriába 14:08 Franciaországban dolgoztak mezőgazdasági cselédként, felvette a kapcsolatot az emigráció tagjaival, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségébe, ahol kiképzést kaptak, hogy szökjenek át a határon, és szervezzenek ellenállási sejteket 17:47 Szentgotthárd magasságában jöttek át a határon, elért a Rábáig, felvette a kapcsolatot, majd visszaszökött 21:10 mesél a magyarországi feladatairól, majd a visszaszökéséről Pinkamindszent határában 28:02 azért vállalta az életveszélyes helyzeteket, mert a családját itthon üldözték a kommunisták 29:19 1952 után 1953-ban szökött át ismét, közben kiképezték rádiókezelőnek az angol titkosszolgálat segítségével 32:10 Ausztriában érettségizett, egyetemet is elkezdett, de 1956-ban jött a forradalom, haza is tért, de elfogták Csákánydoroszlónál, először a szovjetek hallgatják ki, de 1957 januárjában átadják őt a magyar hatóságoknak 36:54 1957 júniusában hűtlenség miatt első fokon 16 évet kapott, majd később 10,5 évet kapott, 1967 márciusában szabadult 39:33 a szabadulása után nehéz volt munkát kapnia, fordító akart lenni a nyelvtudása miatt, de nem engedték 42:19 mesél az elásott rádió sorsáról, amit végül az AVO megszerzett 44:57 végül felvették a z OFI-hoz fordítónak 46:35 megint börtönbe került, mert kapcsolatot tartott egy osztrák vasutassal, de nem találtak semmit, ezért közhasznú munkára ítélték egy évig; 50:01 útlevelet csak 1989 után kapott, addig hiába igényelt, mindig visszautasították, még 1989-ben is 51:07 a vitézi címet az ötvenes években folytatott ellenálló tevékenységéért kapott
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Vitéz Tóth Károly
Interjúalany lakhelye: Hegymagas
Interjúalany született: Keszthely, 1929
Interjúalany foglalkozása: tolmács, fordító
Felvétel időpontja: 2011. február 12.
Felvétel helyszíne: Hegymagas

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél burgenlandi származásáról (0:29), tanulmányairól, valamint a zsidók hátrányos megkülönböztetéséről a II.világháború alatt (1:11), a zsidók asszimilációjáról (6:01), gazdag családjáról (8:27), vallásosságáról (9:15), a zsidókat sújtó intézkedésekről, a gettóbeli körülményekről (11:20), deportálásukról (14:26), hazatéréséről, az élet újrakezdéséről (26:35), baloldali elkötelezettségéről (34:40).
Interjúalany: Lederer Gertrúd
Felvétel időpontja: 2011. március 18.

Hossz: 00:48:00
1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).
Interjúalany: Fekete Pál Péter
Felvétel időpontja: 2011. május 07.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, és a debreceni piacolásról (0:20). Rátér a földjükre illetve a kenyérlángos készítésére (2:20). Szól általános iskoláiról, valamint arról, hogyan került a vegyipari technikumba (6:28). Szól arról, hogy felküzdötte magát kémiából, s így elvégezte a technikumot s a hajdúsági gyógyszergyárban kezdett dolgozni (11:35). Szól arról, hogy milyen egyéb oktatást kapott, és hogyan doktorált a vetőmagtermesztés területén (13:55). Szól arról, hogy miként találkoztak az orosz katonákkal a megszállás során (18:28). Szól a németekről is, akik kulturáltabbak voltak, sőt, még fogkrémet is használtak (22:50). Mesél a földosztás mikéntjéről, az igénylőbizottságról, majd arról, hogy a szövetkezetesítés során tulajdonképpen visszavették a földeket (26:45). Beszél arról, hogy miként kezdődtek Debrecenben az 1956-os tüntetések (31:10). Végül arról szól, hogy miként nyomták el a forradalmat november 4. után, majd arról, hogy miként gyalogolt haza, mert a vasút és a közút nem volt biztonságos (39:12).
Interjúalany: Deli Imre
Felvétel időpontja: 2011. június 10.