Az interjúalany 1937-ben született Gyömrőn (Pest megye). Beszél gyermekkoráról, iskoláiról. Villamosenergia-ipari Technikumban tanult. (04:48) 1956-ban fejezte be az iskolát. Győrben dolgozott a forradalom alatt. Nem voltak fegyveres események, csupán tüntetések. Mivel a villamosiparban dolgozott, folyamatosan munkában volt. (09:14) "A közjó gyömrői mecénása" megtisztelő névvel illetik. 1996-ban került vissza Gyömrőre, innentől kezdve aktívan részt vett a helyi hagyományok megőrzésében, a civil szervezetek munkájában. (11:46) Az interjúalany könyvet írt azokról a gyömrőiekről, akiket a II. világháború után elhurcoltak a Szovjetunióba málenkij robotra. Részletesen beszél a gulágok kiépítéséről, az elhurcolt gyömrőiek történetéről (munka, életkörülmények, kapcsolatok a helyi lakossággal). (22:50) A gyömrőieket egy idő után a Fekete-tenger partjára szállították át dolgozni. Jobbak voltak az életkörülmények a kedvezőbb időjárás miatt. (27:38) 1946 őszén indult haza az első gyömrői csoport a betegekkel. A többieket 1947-1948-ban engedték haza. (28:00) Az interjúalany összegyűjtötte a túlélők és családtagjaik visszaemlékezéseit. (31:22) Beszél Gyömrő kultúrtörténetéről. (33:18)

Sztranyák Ferencné Csehszlovákiában, Nagykéren született. Ott élte át az orosz megszállást, majd 1947-ben a lakosságcsere keretében Cinkotára, majd Csengődre telepítették. Kemény munkával sikerült önálló otthont teremteni a faluban. (00:00-02:30) származás, család; (02:30-08:50) szlovák-magyar viszony, népviselet; (08:50-11:24) az I. bécsi döntés hatásai; (11:24-16:20) szovjet megszállás a faluban; (16:20-22:20) áttelepítés, lakosságcsere; (22:20-24:00) megtelepedés Csengődön, tanya; (24:00-29:00) beszolgáltatás, szakszövetkezet, faluba költözés, építkezés; (29:00-33:13) mindennapi élet, munka.

1929-ben született Mérken, itt is járt óvodába, általános iskolába. A falusi iskolarendszerről és a korabeli egyházi oktatásról mesél Tircsi Zoltán(0:25).Az interjúalany sváb származású, édesapja be is lépett a Volksbundba, emiatt a háború után be is börtönözték(04:04).Tircsi Zoltán szabóinas lett, ezt a munkát maszekként végezte egészen addig amíg nyugdíjba vonult. Ezzel kapcsolatban mesél a feleségéről és a fiáról is(5:22).A bátyja SS katona volt(7:37).Az interjúalany a Horthy-korszakbeli a betelepült svábok öröklésről, a családfelépítésről stb beszél(7:41). A háború végén Németországba került, ahol a 3. osztályt is elvégezte. A bukás előtt álló Harmadik Birodalom mindennapjairól, az oktatásról, valamint a Hitlerjugendről is mesél(10:27).A Hitlerjugend-es egységét Ausztriában oszlatták fel, 1945 július 27.-én ért haza(14:05). Az interjúalany elmeséli, hogy személyes tapasztalatai alapján a KAPO emberei verték csak a zsidó civileket(15:36).A háború munkaszolgálatot is végzett, ennek keretében részt vett a taszári, kunmadarasi repterek építésében. (16:22).Szakmájában elismertnek számított, innen hurcolták el munkaszolgálatra(17:52).Németországban nem éltek rokonai, csak az USA-ban élt egy nagynénje. Volt egy barátja, akinek szintén az USA-ban éltek rokonai, emiatt őt is elvitték munkaszolgálatra(19:12).Az interjúalany sógorának öccse a Hunyadi SS hadosztályban szolgált, emiatt nem is mert hazajönni a háború után. A bátyja az SS múltja miatt 8 évig volt szovjet fogságban. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(20:31).A háború után továbbtanulásban, munkában szerencsére nem akadályozták, így szorgalmasan tudott gyarapodni(22:53).Később egyháztanács tag és világi elnök volt. Bár voltak kellemetlenségei, de mégis meg tudta beszélni a problémáit a hatóságokkal(25:21).1948-ban egy barátjával disszidálni akartak, de édesanyja balesete miatt az interjúalany nem hagyta el Magyarországon(27:39).A disszidáló barátja néhányszor hazalátogatott, ezzel kapcsolatban elmesél néhán története(30:04).