Az interjúalany beszél balti orosz származásáról, rigai gyermekkoráról, a Baltikum jellegzetességeiről (0:40), majd rátér arra, hogyan került a csehszlovákiai Brünnbe egyetemre amerikai sógora támogatásával. Itt ismerkedett meg magyar férjével, és innen költözött Magyarországra (2:30). Szól a Rákosi-rendszer borzalmairól, férje eltávolításáról és zaklatásáról, majd tulajdonképpeni halálba kergetéséről (7:00). Szól az amerikai Memphisben szerzett élményeiről, a fekete és fehér lakosság konfliktusáról, valamint arról, hogy miként népszerűsítette a magyarokat Amerikában. Különösen a magyar tudósok, Neumann János és Szilárd Leó fogta meg az amerikaiakat (9:05). Szól II. világháborús élményeiről, Budapest ostromáról, és arról, hogy nem tudta mivel etetni ikergyermekeit. Dezertált magyar katonák segítettek neki. Arról is szól, hogy az oroszok nem szerették a magyarokat, mert nem ugrottak ki a háborúból (18:06). Rövid időre visszatér a Baltikumban megélt I. világháborúra (23:45), majd értékeli a kommunista és nemzeti szocialista rendszerek bűneit (25:38). Végül a magyar nép különlegességéről beszél (29:52).

Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)

Az interjúalany megemlíti születésének körülményeit, szülei kitelepítését a Délvidékről (0:11). Beszél katonai kiképzéséről, a tiszti tanfolyamról (0:47), majd 1944-ben kikerült a frontra, hosszasan részletezi az ottani élményeit (8:31). Beszámol a csapi csata eseményeiről (25:27), a nyilas hatalomátvétel utáni helyzetről (31:06), foglyul ejtésének körülményeiről (34:49), hadifogságba kerüléséről a Szovjetunióba (37:45), hazatéréséről 1947-ben (42:58), végül kitüntetéseiről (44:07).