Interjú
Gyűjteményhez ad
A történelem befolyásolta a sorsunkat
2411 megtekintés
Hossz: 00:41:00
Leírás:
Az interjúalany 1940-ben született Székesfehérváron. Beszél gyermekkori emlékeiről: a II. világháború alatt átélte a bombázásokat. Testvére ekkor született. (05:12) Egyszer egy repülőgép a ház udvarára esett és felrobbant. A halott pilóta ejtőernyőjét ruhakészítésre használták fel, a gép roncsaiból használati tárgyakat készítettek. (07:14) Az interjúalany édesapja orosz hadifogságba került, Karéliába vitték. A táborban rossz körülmények uralkodtak, a családfő diftériás lett, de csodával határos módon felgyógyult. Három évig volt hadifogságban, mire hazatért, felesége, aki halottnak hitte, már újra férjhez ment. (09:00) Az interjúalany beszél arról, hogy sok nőt a szovjetek megerőszakoltak vagy elhurcoltak. A német katonák sokkal emberségesebbek voltak a lakossággal. (10:08) A háború végére a házat lebombázták, kifosztották, nehéz volt újrakezdeni az életet. A két idősebb gyereket a hazatérő apa tartotta el, az anya a legkisebb gyerekkel és új férjével elhagyta a családot. Az apa sokáig nem kaphatott állást sem, így nagyon rossz körülmények között élt a család. (11:34) Beszél arról, mennyire kellett nélkülözniük az '50-es években. Kevés volt a pénz, nem tudtak ételt, ruhákat venni. (14:02) Beszél diákéveiről, két évenként iskolaváltásra kötelezték. (15:16) Minden nehézség ellenére vidám gyermekkora volt, játszótársai között jól érezte magát. (15:50) Elmondja gimnáziumi emlékeit. 1958-ban érettségizett. (18:16) 16 évesen tisztában volt vele, hogy a Rákosi-rendszer tarthatatlan. Az 1956-os forradalom kitörésekor diáktársaival együtt részt vett a fehérvári tüntetéseken. Emlékszik arra, hogyan törtek be a városba november 4-én a szovjet csapatok. Sokaknak emigrálniuk kellett a megtorlások elől. (21:24) Részt vett a nők decemberi néma tüntetésén. (22:26) A forradalom után budapesti agitátor próbálta beléptetni a diákokat a KISZ-be, ez nem sikerült neki. Az interjúalany sosem volt KISZ- vagy párttag, de nem ítéli el azokat sem, akik a jobb megélhetés miatt beléptek. (23:36) A forradalom után édesapja elveszítette az állását, mivel nyíltan elítélte a diktatúrát. A korábbi főkönyvelő féregirtóként kapott állást. Az interjúalany is egy időre elhagyta Fehérvárt, mert tartania kellett a megtorlásoktól. Egyetemre nem mehetett. (26:12) Hallott arról, hogy sokakat megfigyeltek, de ő egy ilyenről sem tudott a környezetében. (26:32) Beszél a Kádár-korszakról. Aki nem politizált, azt nem zaklatták, egyre jobban élhetett. Volt munka (az interjúalany tanító volt), évek után lehetett autót kapni és a szocialista országokba utazni. Ez nem volt sok, de nem ismerte a nyugatot, nem voltak nagyobb igényei. (29:44) Az apa elveszítette volna állását, ha gyermekeit hittanra küldi, ezért csak titokban, magánórákon vehettek részt hitoktatáson. (32:10) A rendszerváltoztatás idején érdeklődött a belpolitika iránt. Tanórán semleges volt, de azon kívül nagyon várta már a gyökeres változásokat. Érzése szerint ezek nem következtek be olyan mértékben, amilyenben várta. Pártba nem lépett be, de részt vett a fehérvári nagygyűléseken és rendezvényeken. (34:48) A rendszerváltoztatáskor az iskolában azt tapasztalta, hogy egyes tanárok gyorsan előre kerültek. (35:46) Az iskola, ahol dolgozott, éveken keresztül a szovjet katonák gyermekeinek oktatási helye volt, így megismert több magas rangú tisztet.(38:20) Személyesen többet várt a rendszerváltoztatástól. Iskolaigazgató férjét, miután elintézte a ciszterci iskola újraindítását, menesztették. Ez idegileg annyira tönkretette, hogy egy éven belül meghalt. Hibának tartja, hogy sok döntéshozó az előző rendszerből maradt pozíciójában. (40:50)
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve:
Dr. Hári Ferencné
Interjúalany lakhelye:
Székesfehérvár
Interjúalany született:
Székesfehérvár,
1940
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. február 02.
Felvétel helyszíne:
Székesfehérvár
Kapcsolódó interjúk
Veszprém megyéből Illinois államba
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett.
0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban;
2:19--mit tanult az ipari iskolában;
3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról;
9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban;
16:12--emlékei az 1956-os eseményekről;
18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból;
21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően;
24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek
Interjúalany: Győry Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. október 19.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Munkásélet Salgótarjánban a Horthy-korszakban
Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús szolgálatáról, Przemysl-nél való hősi haláláról (0:00), majd oktatásáról, a salgótarjáni üveggyárba való felvételéről (1:45), és arról, hogyan lett ő az amerikai Owens gép kezelője (5:30). Szól az 1919-es cseh megszállásról, arról, hogy cseh származásúként tudott velük beszélni (8:18), valamint a Horthy-korszak politikai és társadalmi rendszeréről, a világválságról, és arról, hogyan kerekedtek fel munkát keresni (10:40). Útközben csendőrökbe botlottak, s mikor salgótarjáni származásukat megtudta, rögtön kommunizmussal válaszoltak (13:38). Szól a korszak fizetéseiről, megélhetéséről (16:25), valamint a harmincas évek szórakozási lehetőségeiről, kaszinóról, lányokról (18:35). Beszél katonai szolgálatáról (21:40), magánipara megindításáról (23:30), majd a II. világháborúról (26:25). Szól a kárpátaljai bevonulásról, és arról, hogyan fogadták őket (30:35), majd az élelmezésről és a hidegről az ukrán fronton (38:00). Szól arról, hogy ezután Újvidékre küldték 1944-ben (44:00), majd arról, hogy még Ukrajnában hogyan találkozott bújtatott zsidókkal, illetve hogyan került hadifogságba (35:40).
Interjúalany: Kesse Antal
Felvétel időpontja: 2010. november 28.
Sváb lányból kulákfeleség
Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, családjáról, költözésükről, iskolai tanulmányairól (0:21), apja háromhetes katonai szolgálatáról (5:57), második világháborús emlékeiről, a katonák viselkedéséről (7:21), a háború utáni újrakezdésről (15:39), későbbi férjéről, akiről azt hitték, meghalt a háborúban, de visszatért (17:13), a földosztásról és a Rákosi-korszakbeli nehézségekről (21:41). Kitér arra, hogy az apja a második világháború idején facipőben járt, és a gyerekek télen a cipőhiány miatt nem mentek iskolba (24:14). Beszámol arról, hogy a bátyját jó tanulmányi eredményei miatt a Szovjetunióba vitték továbbtanulni (26:33), és hogy miként sikerült elkerülni a családnak a deportálást (27:25). Mesél arról, hogy a várakozásokkal ellentétben nem vitték el férje családját az ávósok, pedig kulákok voltak, valamint arról, hogy mennyire vasósult meg a faluban a közteherviselés (29:11). Elmondja, hogyan költözött be egy tanácstitkár a házukba (36:10), megemlíti a földjük kollektivizálásának körülményeit és az elviselhetetlen beszolgáltatási kötelezettséget (37:22). Feleleveníti, hogyan lett az apjából akarata ellenére TSZ-elnök (39:25), végül arról beszél, hogyan segített az agráregyetemen tanuló bátyja a falunak az aratásban, apja kilépéséről a TSZ-ből, és ismételt költözésükről (40:38).
Interjúalany: Köteles Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
