Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
disszidálás
oktatás
Munkásőrség
1956
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
NSZK

Gombkötő Kálmán bányász

2380 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, 1956, Ipar
Leírás: Az interjúalany életének legfontosabb állomásai felsorolva(0:16).1946-ban született Zalaszabarban. Felmenői kisiparosok voltak, gyerekkorát is itt töltötte. Erről mesél(0:47).Pannonhalmára került gimnáziumba, mivel azédesanyja papnak szánta. De tanulmányait nem tudta befejezni, mert édesapja meghalt és dolgoznia kellett(bányászként). Erről és az iskoláiról mesél(2:59).A sport mellett nem hagyta abba a tanulást - technikusi oklevelet szerzett. Családot is alapított(6:38).Bekrült az ifjúsági mozgalmakba is, bár nem politikai okok miatt - 1969-ben KISZ titkár lett. Erről mesél(7:29).Az interjúalany a szakmájáról és élete további alakulásáról mesél(8:30).1972-ben munkásőr lett, bár ebben sem a politikai okok domináltak. Csupán a rendfentartás miatt tette - erről mesél(11:05).A bányászszakma veszélyes munka, figyelembe kell venni az idősebb vájárok tapasztalatait. Erről adja elő személyes történetét Gombkötő Kálmán(13:28).1980-ban NSZK-ban járt, Vesztfáliába kapott egy bányában munkát - ott rá is akarták beszélni arra, hogy disszidáljon(17:23).Itt, az NSZK-ban összetűzésbe keveredett egy német küldöttség vezetőjével(20:09).Az interjúalany a KISZ-es feladatairól és más szociális munkáiról mesél(24:14).A rendszerváltoztatást mint munkásőr élte meg, ennek ellenére részt vett a dorogi munkásőrség leszerelésében is(31:10).A rendszerváltoztatás után megkérte a város vezetősége, hogy vállalja el a helyi polgárőrség vezetését - de nem vállalta el(35:15).Katona nem volt, mivel 16 éves kora óta családfentartó volt. Így egy 3 évig fizetendő adóval váltotta ki a katonai szolgálatát(37:02).1956-al kapcsolatban megemlékezik a katonai eseményekről, melyek a szülőfaluja közelében zajlottak(38:20).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Gombkötő Kálmán
Interjúalany lakhelye: Esztergom
Interjúalany született: Zalaszabar, 1946
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. április 23.
Felvétel helyszíne: Esztergom
Interjút készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
0:00 családi háttér, a szülei gazdálkodók voltak 2:20 visszakerült Kaposvárra, mert a főiskolájukat lebombázták Budapesten, személyes tapasztalata nem volt az orosz katonákkal, de az egyik évfolyamtársát megerőszakolták a katonák 5:15 a háborús hétköznapok alatt kijárási tilalom, elsötétítés lépett életbe, és be kellett zárkózniuk, az élelmet jegyre lehetett csak kapni, nekik szerencséjük volt, mert voltak kisebb birtokaik 7:48 Kaposvár elfoglalása után Pécsre ment, mert ott nem volt kijárási tilalom, és beiratkozott az orvosi egyetemre 10:27 az orvosi egyetem elvégzése után nem dolgozhatott Kaposvárott, hanem Szombathelyre irányították, később megyei gyerekgyógyász-főorvos volt, de ez sok adminisztrációs munkával járt 12:12 a háború alatt, és utána pengő volt a fizetőeszköz, de az nagyon hamar elértéktelenedett; később rátér arra, hogy ő nem lépett be a pártba, de a testvéreit felszólították a belépésre 18:03 az 1956-os forradalmat megelőző helyzet már elviselhetetlen volt, ezért akart a nép változtatni 19:56 felidézi a kötelező szocialista ünnepségeket
Interjúalany: Kopátsy Erzsébet
Felvétel időpontja: 2011. március 12.
Készítette: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár

Hossz: 00:31:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
0:00 családi háttér, gyermekkor, örökbe fogadták, miután a szülei otthagyták a szoptató dajkánál, mesél az iskoláiról 5:06 egy zsidó családhoz ment el szőnyeget csomózni két évig, utána pedig kifutónak vették fel az egyik selyemgyárba 8:02 ezt követően egy hadi üzemben dolgozott, ahol többet fizettek nekik, de a munkahelyi légkört, ezért nem dolgozott ott sokáig, ezért a cérnagyárban dolgozott tovább, mesél arról, hogy a háború után „német nevűket” kerestek a rendőrkapitányságra 14:24 a német katonák szinte besétáltak az országba, nem volt velük különösebb probléma 16:16 az élelemszerzés nagyon nehéz volt, időnként lőttek, csákánnyal bányászták ki a fagyott földből a marharépákat 20:34 a bombázások szörnyűek voltak, egy alkalommal a mellettük lévő pincébe csapódott be a bomba, a Váci úton egy villamosnyi embert pusztított el egy bomba 24:32 a háború után kezdődött a batyuzás, ami azt jelentette, hogy vidékre mentek árut cserélni élelemre 30:49 a zsidók üldöztetésére emlékezik vissza
Interjúalany: Kalla Lászlóné Liebesberg Ernesztina
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest

Hossz: 00:37:50
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
Az interjúalany mesél bányamérnökként végzett munkájáról, illetve elmondja, hogy hogyan került kapcsolatba a nyomdászattal, az újságkiadással és végül a papírmerítéssel. 1:10--születés, család, szülők, iskolái; 2:14--hogyan lett nyomdász és újságkiadó, hogyan működik manapság a cég; 7:20--általános iskolás évek, részvétele a kisdobos, illetve az úttörő mozgalomban; 15:25--hol táborozott az úttörőkkel; 17:16--házassága, hogyan jutottak lakáshoz, bányamérnöki munkája; 25:19--hogyan került kapcsolatba a papírmerítés mesterségével; 32:11--jövőbeli tervek
Interjúalany: Juhász Attila
Felvétel időpontja: 2010. július 09.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron