Interjú

Gyűjteményhez ad

Visszatértem a Don-kanyarból

2586 megtekintés

Hossz: 00:54:00
Leírás: Barna Sándor 1940-től sorkatonai szolgálatát teljesítette, így vett részt 1941-ben a Bácska visszafoglalásában.1942-ben a szovjet frontra került. Részletesen elmeséli hogyan érkezett meg a Don folyóhoz, Uriv térségébe. Szól az itteni csatákról, illetve a szovjetek áttöréséről, mely közben meg is sebesült. 0:11--milyen volt a levente mozgalom; 1:15--mikor és hova vonult be katonának, hogyan került a tiszti iskolába; 3:30--részvétele Bácska visszacsatolásában; 5:23--hogyan jutott ki a fontra, milyenek voltak a körülmények a szovjet hadszíntéren; 8:22--a komolyabb harci cselekmények kezdete; 16:42--miért került ki az első vonalba, milyen emlékei vannak az oroszok támadásáról, hogyan lőtték el mellőle a bajtársait; 26:46--hogyan töltötte fel magyar katonaság bűnözőkkel a sorait, hogyan vezényelték át a Don egy másik frontszakaszára és hogyan érte el itt a front; 36:0--hogyan kezdett el menekülni a frontról és hogyan találja meg a százada maradékát; 40:0--hogyan zajlott a további visszavonulás és hogyan ütköztek meg az oroszokkal; 50:55--hogyan került kórházba és onnan haza
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Interjúalany neve: Barna Sándor
Interjúalany lakhelye: Tiszaalpár
Interjúalany született: Kiskunfélegyháza, 1919
Interjúalany foglalkozása: téesz alkalmazott
Felvétel időpontja: 2011. március 14.
Felvétel helyszíne: Tiszaalpár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a háborút követő újjáépítésről, és arról, hogy ez utóbbi milyen hatással volt a családja életére. Bemutatja Szécsény különböző iskoláinak történetét, és mesél az egyházi iskolák államosításáról, illetve a szécsényi ferencesek elhurcolásáról. 0:3--születés, család, gyermekkor, szülők, az 1945 utáni változások hatása a család kertészetének életére; 4:16--emlékei a II. világháborúról, az orosz támadásról; 7:3--milyen meghatározó élmények és hatások érték a gyermekkorában, a vallás szerepe a neveltetésében, hol tanult tovább, hogyan érintette az iskolák államosítása; 15:21--a szécsényi irgalmasrendi apácák leányiskolájának működése, államosítása; 17:58--a szécsényi polgári fiú- és leányiskola milyen hatással volt az itt élők életére; 21:3--a szécsényi gazdaképző iskola; 23:20--a szécsényi ferencesek elhurcolása; 25:50--a gazdaképző iskola szerepe; 26:45--az interjúalany tanári ars poeticája
Interjúalany: Szenográdi Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. április 05.

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan élte meg ő és környezete a II. világháborút. Beszél férje katonaélményeiről és hadifogságáról. Szól a háború utáni újjáépítésről, illetve a mezőgazdaság átalakításáról és a téeszesítérsől is. 0:11--születés, család; 0:58--II. világháborúról őrzött emlékei, az oroszok bevonulása; 3:38--férje katonáskodása és hadifogsága; 6:55--a férje hazatérése és a háború utáni újrakezdés; 8:0-- a téeszesítés a Kádár-rendszer; 9:15--milyen volt az oroszok megítélése a faluban, hogyan viselkedtek az oroszok a helyiekkel, hogyan próbálták meg túlvészelni a szegénységet; 15:0--hogyan zajlott a téeszesítés; 21:26--mit mesélt a férje a fogságról és a katonaságról, a doni ütközetről, milyenek voltak a háború utáni mindennapok; 29:0--milyen volt az élet 1945-49 között
Interjúalany: Sali Imréné
Felvétel időpontja: 2011. március 04.

Hossz: 00:44:02
Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből
Interjúalany: Nagy Ferenc József
Felvétel időpontja: 2011. március 05.