Interjú

Gyűjteményhez ad
cserkészet
oktatás
leventemozgalom
munkaszolgálat
légitámadás
II. világháború

Matematika helyett orvostudomány

2754 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Leírás: Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, a Rákosi-korszak orvosi képzéséről, a cserkészmozgalomról és a II. világháborúról. 00:22--születés, felmenői származása, foglalkozása, iskolái 6:28--kapcsolata a matematikával, hogyan jutott végül matematika helyett az orvosi karra 9:45--az egyetemi évek, az orvosi képzés rendszere, hogyan lett fül-orr-gégész 20:40--a cserkészmozgalom, ennek működése, ezzel kapcsolatos élményei 28:00--a háború hatása a cserkészmozgalomra 30:05--a II. világháború hatása, munkaszolgálat,légitámadás
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Dr Deseő Emil
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Debrecen, 1927
Interjúalany foglalkozása: fülsebész, fül-orr-gége szakorvos
Felvétel időpontja: 2011. január 14.
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan kerültek Pusztaszabolcsra (3:11), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a házuk lebombázásáról, a húga sérüléseiről (4:13), a szovjetek bejöveteléről (9:02), a háború utáni újrakezdésről (12:09). Mesél az ötvenes évekbeli emlékeiről, a földjük kollektivizálásáról (13:45), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (15:27), munkájáról, a falubeli elhelyezkedési lehetőségekről (18:54).
Interjúalany: Horváth Rudolfné
Felvétel időpontja: 2010. október 18.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél családjáról, diákéveiről (01:01), majd rátér II. világháborúval kapcsolatos emlékeire. Ezen belül szól a szovjet megszállásról (4:35), nagybátyja hadifogságáról (10:26), és a rekvirálásokról (12:40). Az 1950-es évekkel kapcsolatban beszél arról, hogyan állt ellen egy ésszerűtlen központi intézkedésnek (17:20), majd arról, hogyan dolgozott a TSZ-nek, és hogyan mehetett nyugdíjba (20:26). Beszél a beszolgáltatásokról és a kulákság vádjáról (23:48), végül pedig a Kádár-korszak életkörülményeit hasonlítja össze a rendszerváltoztatás óta eltelt idővel (32:46).
Interjúalany: Horváth Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 27.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél ifjúkoráról, szakképzéséről, a két világháború közötti mindennapi életről (0:18). Rátér a II. világháborút érintő emlékeire, a katonai szolgálatra, és arra, hogy miért nem került ki a frontra (5:12). Beszél Magyarország német megszállásáról (6:48), majd Budapest ostromáról és az Erzsébet-híd felrobbantásáról (8:30). Szól az orosz katonák viselkedéséről a megszállás során, és arról, hogyan vált hadifogollyá (10:15). Beszél a megérkezésről és a különböző munkákról (12:45), valamint a járványokról és az egészségügyi ellátásról (14:50). Szól a tábor mindennapi életéről és a helyiekkel való kapcsolatról (17:30). Beszél a búcsúzásról és a hazajövetelről (21:45), kitérve a foglyok kategorizálására a szabadon engedésnél (25:00). Visszatér a hadifogság mindennapi életére, egy török férfival való barátságára és a szocialista ünnepek megülésére (26:58).
Interjúalany: ZOLLER SÁNDOR
Felvétel időpontja: 2010. december 19.