Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Rákosi-korszak
'50-es évek
Kádár-korszak
zsidóság

Budapesti egyetemista '56-ban

2540 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: 1956, politikai rendőrség
Leírás: Az interjúalany 1932-ben született Kisújszálláson. A Műegyetemen tanult az 1956-os forradalom alatt. Beszél az egyetemi életről, a diákokról. (05:26) Részletesen beszél a forradalmi eseményekről, az általa látott harcokról. (11:24) Az interjúalany nem harcolt, mivel megfenyegették, hogy kirúgják az egyetemről, állásából. (13:24) A víz-, áram- és gázszolgáltatót kivéve mindenhol sztrájkok kezdődtek, békés tüntetések voltak. (14:30) Beszél az oroszok támadása utáni védelmi harcokról. A tankok ellen gyakorlatilag nem volt fegyverük a forradalmároknak. (16:54) November 4-ig az orosz tankok nem lőttek, utána azonban elkezdődtek a komoly harcok. A tankokat Molotov-koktélokkal próbálták harcképtelenné tenni. (20:26) Az interjúalany fényképeket készített a forradalomról. (22:12) A szabadságharc leverése után orosz egyenruhába öltözött magyarok szedték össze az általuk résztvevőnek vélt embereket. Ekkor már fényképezni sem lehetett. (24:08) Beszél a letartóztatásokról, megtorlásokról. (25:40) Egy kitűzött kokárda miatt az interjúalanyt nem vették vissza az egyetemre, dolgoznia kellett. (26:50) Beszél a megtorlásokat levezénylő és a korábban a Szovjetunióba menekülő kommunistákról. (29:20) Elmondja Kádár hatalomátvételének menetét, az "ellenforradalom" kifejezés köztudatba ültetését, a Kádár-korszak mindennapjait. (32:28) A forradalom alatt sokat vártak a "Nyugattól". A magánemberek segítettek, élelmiszert, segélyeket hoztak, küldtek. (36:02) Látta, ahogy Puskás és több más válogatott futballista elhagyta az országot. (36:30) Beszél 1956 előtti munkájáról. (39:26) Több ismerőse, munkatársa, diáktársa halt hősi halált a forradalom alatt. A győzelemben nem bízott, mert tisztában volt a Szovjetunió katonai erejével és tudott arról, hogy valójában a Vörös Hadsereg nem kezdte meg a kivonulását Magyarországról. (42:26)
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
Interjúalany neve: Vatai István
Interjúalany lakhelye: Hajdúszoboszló
Interjúalany született: Kisújszállás, 1932
Interjúalany foglalkozása: raktáros
Felvétel időpontja: 2011. február 28.
Felvétel helyszíne: Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:59:00
Az interjúalany beszél születéséről, egyik ágról horvát, másik ágról magyar őseiről, a Czapáry név eredetéről (0:58). Szól édesapja munkájáról és lakhelyükről (5:58). Szól oktatásáról, a zalaegerszegi Deák Ferenc polgári iskoláról, valamint arról, hogyan került az Eötvös Collegiumba és ott mely tanárok tették rá a legnagyobb hatást (9:20). Beszél arról, hogy a budapesti egyetemen nem érte megkülönböztetés a zsidókat, sőt, rajongtak Fejér Lipót professzorért (17:02). Mesél az akkori egyetemi életről, a gólyák tréfálkozásairól, tanulásról, és arról, hogyan helyezkedett el az egyetemen még tanulóként (19:20). Mesél a bécsi döntéseket kísérő ovációról, tüntetésekről, melyen ő is részt vett, valamint arról, hogy Észak-Erdély visszaszerzése után egy egyetemi csoporttal kiment Magyarborzásra utat építeni (24:45). Szól Magyarország hadbalépéséről (28:02), családja elmeneküléséről Zalaapátiból, és arról, hogy visszatérésükkor az állásukat már elvesztették (29:30). Egyik unokatestvére ijesztő lelki állapotban tért vissza a Don-kanyarból (31:30). 1944 októberétől híradósként szolgált (33:15). Beszél a német megszállásról, ahogy az Eötvös Collegiumban bujkáló egyik franciát letartóztatták, vagy ahogy egy Zala megyébe menekült bajor papot elvittek a csendőrök (35:20). A háború során nyugatra vitték, angol hadifogságba került, majd 1946 februárjában hazaszökött (37:25). Beszél a németországi éhezésről (40:20), majd arról, hogyan védték meg egyszer amerikai katonák az oroszoktól (41:18). Szól Magyarország 1945 utáni helyzetéről (44:00), tanári pályájáról (46:38), valamint arról, hogy rövid ideig ő maga is a Nemzeti Parasztpárt tagja volt (48:46). Szól Mindszenty József személyiségéről, akinek Zalaegerszegen még ministrált is (53:38). Szól rokonáról, Martincsevics Pál gyékényesi plébánosról és Hajnal Zénó ferences atyáról, akiket bolgárok lőttek le. Brusznyai Árpádról, akivel együtt járt az Eötvös Collegiumba, szintén megemlékezik (55:35).
Interjúalany: Czapáry Endre
Felvétel időpontja: 2011. május 25.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél fiatal éveiről, képzéséről, a munkalehetőségekről, az általa létrehozott, régi szerszámokat gyűjtő múzeumról, érintve a rendszerváltoztatás hatásait (9:46), illetve a németek kitelepítését (19:42).
Interjúalany: Gráf Gyula
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.

Hossz: 01:36:00
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan lett a Ludovika tanulója, és milyen volt a képzés a katonai akadémián. Beszél arról, hogy milyen harcokban vett részt a II. világháború során, hogyan esett szovjet hadifogságba, majd került a Gulágra, és hogyan vészelte át a kényszermunka éveit. Elmondja hazatérése történetét, és azt, hogy hogyan sikerült visszatérése után elhelyezkednie és karriert építenie, annak ellenére, hogy nem volt hajlandó besúgóvá válni. 0:14--születés, család, iskolák; 2:40--a II. világháborúról őrzött emlékei, a család menekülése Romániából; 5:00--emlékei a Ludovikáról; 9:15--mikor és miért vonult be katonának; 10:40--milyen emlékei vannak az 1945 előtti időkről, iskoláiról, cserkészetről; 14:24--emlékei a Ludovika Akadémiáról, hogyan kerül az akadémia elvégzése után a németekhez, hogyan kapcsolódott össze a háború végi magyar katonai stratégia a német atombomba fejlesztési munkálataival, pár hetes katonai szolgálata; 20:45--hogyan esik fogságba; 22:45--milyen volt a ludovikás szellemiség, milyen volt a kapcsolata a bajtársaival, feletteseivel; 25:00--mitől félt a legjobban az ütközetek során, milyen magyarországi hadszíntereken harcolt, milyenek voltak ezek a harcok, milyen volt az ellátás; 37:00--milyennek ismerte meg a német, illetve a szovjet katonákat; 43:25--milyen volt az élet a Gulágon, mit ettek, hol aludtak; 56:55--mi volt a Magyar Királyi Honvédség szerepe a II. világháborúban, miért léptünk be a háborúba, mi befolyásolja a magyar fegyverletételi tárgyalásokat, miért köszönheti meg nekünk a nyugati világ, hogy nem léptünk ki a háborúból; 15:20--hogyan fejeződött be számára a II. világháború; 1:18--hogyan befolyásolja ludovikás múltja életét a szocializmus idején, hogyan jut munkához az állami gazdaságokban, hogyan utasítja vissza, hogy beárulja a feletteseit és milyen hatása volt mindennek a további karrierjére; 1:33--hogyan került haza a Gulágról
Interjúalany: Vajay Tibor
Felvétel időpontja: 2010. december 18.