Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
börtön
kényszerlakhely
kulák
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
Terror Háza Múzeum
recski kényszermunkatábor
szovjet megszállás
láger

Túléltem Recsket

2543 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: politikai rendőrség
Leírás: Az interjúalany beszél kulák szüleiről (0:10), a szovjet megszállásról (0:32), az ellene felhozott vádakról, elhurcolásáról (3:15), az Andrássy út 60. börtöneiben töltött időszakról (5:42), ahonnan a Markóba szállították (8:03), majd Kistarcsára, ahol 8 hónapig egy zárkában tartották (9:47). Mesél arról, hogy édesapját agyonverték (12:13), majd visszatér kistarcsai emlékeire (12:59), ezután recski „élményeiről” beszél (15:57), majd elmond egy Faludy Györggyel kapcsolatos történetet (20:36), kitér a mai helyzetre (26:38), majd megemlíti, hogy csak az 1956-os forradalom végén hallott az eseményekről, így nem tudott azokban rész venni (28:17).
Említett időszakok, témák
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
Interjúalany neve: Suba László
Interjúalany lakhelye: Debrecen
Interjúalany született: Debrecen, 1929
Interjúalany foglalkozása: 1947-től egyetemista
Felvétel időpontja: 2011. április 12.
Felvétel helyszíne: Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:52:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháborúban fiatal kora miatt szabadcsapat tag lett, majd a pápai ejtőernyősökhöz csatlakozott (0:10). Kétszer szökött meg orosz fogságból, majd magyar fogságba került, hastífuszt kapott, kórházba került (1:30). Fiatalon kellett szembenéznie a halállal, de túlélte, sőt, hazamehetett és leérettségizett (3:20). Ellenállásban szervezkedett 1945 után, sőt, a Bakonyban elfogták, és megfenyegették, hogy apját elviszik, így hagyta magát elvinni (7:00). Az oroszok először Veszprémben hallgatták ki, ahol nem verték, de nem fűtöttek (8:30). Úgy vallatták, hogy mindig ugyanazt kérdezték, és így kerestek "ellentmondásokat". A bíróság biztosított "tolmácsot", de az sem tudott magyarul, így alig értette meg, hogy 10 év javítótáborra ítélték (10:00). Sopronkőhidán és Lembergen át a Burját-Mongol Köztársaság egyik haláltáborában kötöttek ki az erdőirtási területen. A hegyek közötti nehéz munka után térdig érő vízben kellett hazamenni, az emberek elkezdtek meghalni (13:50). Szól arról, hogy mennyire meglepődött a kenyér grammban való számolása miatt, illetve arról, hogy nagyon megbetegedett (19:45). Az őszi orvosi ellenőrzés során 3/4 invalidusnak nyilvánították és elküldték krumplit szedni. Ő megpróbálta megölni magát egy mérgező növénnyel, de a magyar orvos megmentette (22:08). Majdnem száz nagyon beteg társával együtt tutajon úsztatták egy kórháztáborba, ahol már nagyon hideg volt, a holttesteket pedig farkasoknak adták (27:50). Egy ún. invalid kolóniára szállították ezután, ahol összebarátkozott egy orosszal és a konyhára került dolgozni (32:25). Ezután egy mezőgazdasági táborba került, ahol krumplit szedett egy magyar brigáddal (35:00). Elmesél egy epizódot egy matematikus oroszról, aki meg tudott enni egy vödör nyers krumplit, s a táborparancsnoknak jutalmul még egyet adott neki (37:20). Egy orvosi ellenőrzésnél megállapították, hogy már jól van, így visszakerült az erdőirtásra. Hamarosan megint beteg lett, de most nem akarták kórházba engedni, de végül mégis sikerült (42:15). Végül arról szól, hogy egy pakoló brigádhoz került, és ekkorra már kitanulta, hogyan lehet életben maradni a táborban (47:20).
Interjúalany: Adorján Sándor
Felvétel időpontja: 2011. április 26.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany Erdélyben élte meg az I. világháborút majd a terület Romániához csatolását, a magyar iskolarendszer megszüntetését (0:05). Beszél arról, miként költözött Szegedre majd élte át a front átvonulását Budapesten (08:50), illetve miként szállták meg Magyarországot a szovjetek (21:00). Beszél továbbá arról, hogyan szervezték meg az életet a háború után, hogyan próbálták meg átvenni a közigazgatást a kommunisták (23:26). Hangsúlyosan szól az 1950-es évekről, a diktatúra kiépüléséről, férje recski internálásáról és következményeiről (27:53), majd saját munkájáról és az oktatás jellegéről beszél (36:42).
Interjúalany: dr. Bittó Endréné
Felvétel időpontja: 2010. december 09.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:19), a második világháborúról, édesapja szerepéről, hadifogságáról (0:44). Beszámol katonasággal kapcsolatos emlékeiről, ahol az ÁVH-hoz osztották be. Hangsúlyozza, hogy szükséges lenne, hogy a sorozott ávósokat megkülönböztessük a hivatásos állományú „gazemberektől” (1:19). Elmeséli, hogy 1956-os forradalom alatt is felrótták neki, hogy ávós volt (20:13). Beszél a földművelésről, a háború utáni újjáépítésről (22:17), a földosztáskor kapott földről (26:30), munkájáról vasutasként, majd géplakatosként (27:13). Beszámol arról, hogy édesapja nehezen lépett be a TSZ-be (31:24), arról, hogy milyen körülmények között élt a családjával (33:59), végül pedig arról, hogy a Kádár-korszakban mindenkinek volt munkája (34:54).
Interjúalany: Borsos János
Felvétel időpontja: 2011. március 29.